cspv logo
cspv szám: 70 / 04 tartalom
keresés

cikk cím cikk cím cikk cím Hámori Gabi - portré cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 07 00682
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2004-12-17

Nyócker


Az anti-South Park
Magyar animációs filmet készíteni már régóta egy elismert tevékenységnek számít, főként, miután a '86-os Macskafogót még 18 év után is élénken imádja mindenki, aki valaha látta. A Nyócker alkotói láthatóan tisztában voltak vele, hogy egy trendi műfajba fogtak bele, erre utal az is, hogy a kampányukba beleépítették a South Park-vonalat. Hiába, ez a film nem lehet magyar South Park, miután a mintától eltérően ez egy tényleg közönséges, és cseppet sem humoros animációs film.

Minden rajongó egyetért abban, hogy a South Park-féle humor felszabadító, a sorozatos káromkodások, amelyeket 2 dimenziós kiskölykök mondanak, nem öncélúak, hanem őszinték, viccesek, és célratörőek. (Mellesleg a South Park célközönsége nem is a gyerek korosztály, hanem a 20 év felettiek, vagyis a felnőttek). A Nyócker ezzel szemben a tiniket is szeretné megnyerni magának, miközben a világ, amit ábrázol, és a nyelv, amivel teszi azt, eléggé borzasztó.

Pedig a forma még teljesen rendben van, az alkotók által kitalált sajátos animációs eszköz (a régi papírkivágásos és a mai 3D-s animáció keveréke) nagyon jól néz ki, ötletes és kifejező, kár, hogy nem társul hozzá megfelelő tartalom. Igen, a Nyócker problémái a forgatókönyvben gyökereznek. Az még egy jó gondolatnak tűnik, hogy Budapest egyik kissé negatívan kult-negyedét, a VIII-ik kerületet dolgozzák fel az alkotók, főként azután, hogy az erre vonatkozó eddigi egyetlen film-próbálkozás (Rap, Revü, Rómeó) csúfos kudarcot vallott. Tehát a 8-ik kerület jó hely, ha sajátos hangulatot, drámát, éles karaktereket, és hasonlókat akar kihozni az ember a filmjéből, és igen, a kulturális keveredés bemutatása szempontjából is jó, de semmiképp sem úgy, ahogyan Orsós László Jakabék tették. Orsós László Jakab, tv-, étterem-, és kultúrkritikus a film dramaturgjaként meglepett bennünket, az ő keze alól egy fantáziadús, és egy nem-közönséges forgatókönyvet vártunk volna, nem pedig egy ilyen durva és rossz stílusú filmet.

A Nyóckerben sztereotipikus alakok mozognak, mindenféle nációból, de szinte a végletekig leegyszerűsített és lebutított formában. A romák a szokványos cigány hanglejtéssel beszélnek (mint az olcsó kabarékban), és ha felnőttek, akkor gengszterek, ha gyerekek, akkor talpraesett leendő-gengszterek, akik a pénzszerzésnek csak az illegális módjait ismerik. A roma iskoláslány a "fehér srác" vágyainak a tárgya, bár ő is ugyanolyan közönségesen beszél, mint a társai. Az arab kissrác apja kebabot árul, és a pincében bujtatja Bin Ladent (ez egy mennyire nem humoros "poén"!), a zsidó kissrác viszont szemüveges, szuperokos, az apja pedig nagyon jólértesült a külföldi befektetési lehetőségekben. A "magyar" apa foglalkozását tekintve strici, aki 3 tizenévesnek kinéző kislány futtatásából él.

Apropó, lányok, a film egyik legsúlyosabb hibája - a visszataszító nyelvezet, és a humortalan világkép mellett - az a lányok szerepeltetésének a szokatlanul egyszerű, macsó, és bántó módja. A film összes lány szereplőjének a 80 %-a kb. prostituált, akiket szinte csak felláció közben látunk, és a róluk szóló szövegek is körülbelül ezen a szinten akadnak meg. Nem hisszük, hogy egy ilyen világképű film való lenne a tizenéveseknek (vagy akár az idősebbeknek), mert ez a fajta szellemiség csak árt a fiataloknak, akik a trendi fiatal rajzfilmesektől azt kapják, hogy ebben a világban mindenki rondán beszél, becsapja a másikat, a rendőrök alapjáraton korruptak, a nők szinte mind kurvák, vagy valamilyen alantas munkát végeznek, és amúgyis pénzért tényleg minden megvehető. Ráadásul mindez humoros köntösben igyekszik elénk kerülni (ha már egyszer a South Park a minta), de vajon miért van az, hogy a film alatt egyetlen egyszer sem tudtunk nevetni a látottakon? Nem is teljesen világos, hol van elrejtve a humor-szál a filmben, melyik jeleneteket szánták viccesnek, és hogyan nézne ki az ideális néző (milyen korú, hátterű és gondolkodású), aki sorban "veszi" a film - a mi számunkra rejtve maradt - poénjait?

Pedig a történet alapszála még nem lenne rossz, a 8-ik kerület, mint helyszín rendben lenne, és az olajkeresés is meglepően ötletes forgatókönyvi csavarnak tűnik. De ami ezeken felül van, vagyis az alapötleten túli dolgok már mind nagyon zavaróak, de úgy, hogy közben már kb. a film közepétől unatkozunk is. Miért ne tennénk, mi fogna vissza minket, csak nem a Szabó Győzőt mintázó "magyar" strici apa, vagy az Orsós László Jakab arcát magán viselő roma gengszter apa, a már többszörösen túl-játszatott, minden újabb magyar filmben felbukkanó rendőr-Badár Sándor, vagy a kedves szerelmespárnak beállított Julika-Rómeó "magyar-roma" kevert pár? Miután a szereplők nem szimpatikusak, és a történet sem tud lekötni minket, nem marad más, mint hogy folytonosan hátrahőköljünk egy-egy durvább beszólás hallatán, vagy hogy berzenkedjünk a film visszataszító világképén.

A mi szemünkben ez a film nem lett se nem trendi, se nem vicces, sőt, még csak nem is szólt semmiről sem, hacsak arról nem, hogy a már meglevő sztereotípiákat elmélyítette a nézőkben. (A 8-ik kerületiek örömünnepet tartanak Bukarest lebombázása felett, mivel milyen remek, hogy nem őket bombázta le az amerikai elnök - tessék, így reagálnak a magyarok, legyenek amúgy bármilyen népcsoport tagjai.)

Nem világos, mit akart kifejezni ez a film a maga módján, de úgy tűnik, a "trendiség" erőltetése miatt több olyan stílusjegyet "bevállaltak" az alkotók, amit nem kellett volna. Így, a moziszékből ez a film csak egy nagyon ronda nyelvezetű és egy alapvetően durva alkotásnak látszik, amit mi csak 18 éven felülieknek ajánlanánk, már ha egyáltalán erről szó volna...

-lee tábornok-
2004-12-17
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 14 15 16