|
|
Lassan már tényleg
képtelen vagyok megfogalmazni, mi is a különbség
a hagyományos- és a tánczene között. Legalább
is az ejt gondolkodóba, hogy a kilencvenes évek végére
trenddé vált a loop-ok és a groov-ok használata
az utolsó metal-zenekarnál is. De ha ezek az alapok mind-mind
beszerezhetõek, miért nem szólnak úgy, mint
egy-egy kedvencünk lemezén?
Mert ezek mögött
az elõadók mögött jópár stúdióguru
áll.
Mint például
Mario Caldato jr., akinek a nevével egyre több elõadó
hangzása fémjelezhetõ. Vegyük a Beastie Boys
nemrégiben megjelent HELLO NASTY címû nagylemezét,
amibe Mario apait-anyait beleadott. A Beastie-vel készült
anyag egységes oldskool hip-hop, fûszerezve funk-kal, reggae-vel,
s a ma fellelhetõ összes stílus egy-egy darabjával.
Nos, ez így tényleg komikusan hangzik, egyedül talán
csak Mario látja át. Az õ keze van a MOBY „Honey"
címû új felvételének „Gospel-Big Beat"
õrületében is. Egy biztos, aki foglalkozik a mai tánczenével,
az már találkozott a Caldato-hangzással.
A Beastie lemezfelvételen
állítólag csak az volt a probléma, hogy nem
szívesen engedte be a stúdiójába a hajléktalan
kinézetû Lee Perry-t.
Akik szimpatizálnak az
effajta muzsikával, azoknak mindenképp tudom ajánlani
a Kanadai illetõségû BRAN VAN 3000 nevû zenekart,
akik a kanadai altero-pop színtér énekesei és
producerei. „Bran Man", a zenekar vezetõje kitartó munkával
gyûjtötte maga köré barátait, DJ-ket, session-zenészeket,
és rettentõ jóhangú énekesnõket.
Drinking In L.A. címû számuk már felforrósította
a nyarat (lásd elõzõ
szám) az MTV-n keresztül, deha figyeled, elkaphatod a BRAN
VAN -t a Víván, a Volkswagen Soundfoundation keretében. |
|
DJ Shadow és James
Lavelle. A 18 éves korában a MOVAX kiadót alapító
James Lavelle dédelgetett álma valósult meg:
Dj Shadow, a bakelitzseni segítségével létrehozta
1998 legjobb „hype-ját", az UNKLE-t. Az UNKLE nem zenekar, sokkal
inkább egy fikció, amire talán már a lemez
címe (Pscyence- fiction) is utal. Mike D. A Beastie Boys-ból,
Richard Ashcroft a Verve énekese, Badly Drawn Boy, és végül,
de nem utolsó sorban Thom Yorke, a Radiohead ének zsenije,
mind-mind bejelentkeztek egy nóta erejéig, így
az év vége felé csak azt mondhatom, ez az idei év
legjobb lemeze, a „Rabbit in your headlights" -hoz pedig páratlan
videoklippet készítettek.
Lo-Fidelity és
Hi-Fidelity. |
A két tábor
között véget nem érõ az ellentét,
hisz a szuperminõség kedvelõi legszívesebben
ráhánynának a recsegõs 8 bites low-fidelity
képviselõire.
Akik amúgy erõsödnek
mint az állat. Vegyük példának a Norman Cook
vezette Skint Records-nál feltûnt Lo-Fidelity Allstars-t akik
bemutatkozó koncertjüket a londoni Royal Albert hall-ban
tartották augusztus 26-án. Ez
az egy koncert elég volt ahhoz, hogy a létezõ összes
angliai fesztiválra meghívást kapjanak, majd tetemes
jogi hacacáré után megjelentessék „Battleflag
„címû kislemezüket, amin egy Pigeonhead nevû elõadó
nótájából találhatók hangminták.
Az egyetlen probléma az volt ,hogy a Pigeonhead szám szövegeket
tartalmazott
Prince egyik régi
számából. Na mindegy, itt az új maxi, aki pedig
ezzel nem éri be, az keresse a
„How to operate with a
Blown Mind" címû nagylemezt, ami masszív LO-FI utazást
ígér.
Addig is elõre izgulhattok
Fatboy Slim „you’ve come a long way baby" címû albuma miatt,
amirõl a következõ alkalommal írok.
(BB) |