I Love Budapest

I Love Budapest, 2001

Az I Love Budapestről - a filmszemle óta- csupa pozitív megnyilatkozást hallhattunk, a közönség szerette, a kritikusok díjazták, ráadásul az Art-mozik mellett a "plázamozik"is (West End, Mammut) is felvették műsorukra Incze Ágnes, elsőfilmes rendező filmjét. Miután valószínűleg perceken belül egy hazai kult-film születésének leszünk tanúi, nézzük, mi mindent is tud ez a film.

Egy kiscsaj vidékről a fővárosba költözik: ez egy annyira hálás téma, hogy az amerikai filmek tucatjai szólnak arról, ahogy Minnesotából, Missouriból, Ohio-ból, vagy bárhonnan elindul az egyszerű (és bombázó) lány, hogy a nagyvárosban karriert csináljon, aztán ez sikerül is, csak közben nem szabad, hogy elfelejtse, hogy honnan jött. Szóval ez egy film-alaptézis, behatóan ismerjük már a menetét ennek a dolognak, de az I Love Budapest-ben mindez hazai pályán történik, tehát eleve közelebb állhat hozzánk ez a sztori.

Anikó egy olyan kis településről készülődik Budapestre, ami szinte csak egy útszéli büféből áll, úgyhogy érthető az izgalma, amikor megkapja Móni (Kovács Martina) nevű barátnőjének a levelét, aki egyfajta pesti szlengben ecseteli, hogy mennyire jó dolog Budapesten élni, és meghívja Anikót, hogy kövesse őt a fővárosi pezsgésbe. Anikó (Hámori Gabriella) egy talpraesett és rendkívül bájos lány, aki kicsit többet vár az életétől, minthogy -jobb híján- a büfés sráccal kezdjen el járni. Tehát felkerekedik, és a következőkben nyomon követhetjük, hogy milyen embereket és milyen várost talál az általa elképzelt Budapest helyén. Incze Ágnes ez idáig rengeteg dokumentumfilmet készített már el, köztük az 1998-as "Gyorsulás"-t (ami egy olyan fiatal srácról szól, aki fura bizniszekkel nagyon gyorsan tudott nagyon sok pénzt keresni), vagy az 1999-es "Robot"-ot (ami gyári munkás lányokról szól), és ezek a valóság-elemek igazán jól jönnek a filmnek, amikor Anikóék gyári munkájáról, vagy a Krisztián nevű figura alvilági életéről van szó.

A filmnek nagyon jót tesz, hogy életszerű helyzetek és alakok mozognak benne. Anikó egy olyan közegben mászkál, ahol tipikus figurák tesznek tipikus dolgokat, és a nézők másodpercek alatt be tudják azonosítani a "plázacicát", a kemény maffiózót, a szerencsétlen, keménykedő és puhány maffiózó-kezdeményt, a gyári munkáslányt, vagy a kigyúrt biztonsági őrt. Miután örömmel vesszük (mi, nézők), hogy a mindennapokból ismerősek számunkra a film alakjai, és gondolatban hamarabb felismerjük az átlátszó helyzetek valódi tartalmát, mint a naiv Anikó, ezzel már meg is vett minket magának a film, és ezután jöhetnek csak az extrák. Ilyen extra például a remek operatőri munka (Pohárnok Gergő), a főiskolás színészek összehangolt és profi színészi játéka, és nem utolsó sorban a történetbeli csavarok. Mert hiába kötődünk sok szállal a 2001-es hétköznapok egy szeletéhez, azért szükség van még baráti és szerelmi szálak bonyolódására, a jellemek finomabb kibontására, mindezt abból a szemszögből, ahogy a kívülálló Anikó látja a dolgokat. Anikót a 22 éves, végzős színinövendék Hámori Gabi játssza, és az ő kifinomult játéka miatt már megéri megnézni a filmet. Anikó nagyon kedves személyiség, aki neveltetéséből adódóan általában a legjobbat (vagy talán a normálisat) feltételezi az emberekben, de a negatív benyomásokat is gyorsan elhelyezi magában, szóval okos és talpraesett, és - mint az amerikai vidéki lányok- az események menetében nem felejti el, ki is ő valójában. Hámori Gabi már a beszédstílusával is egy 80%-os Anikót varázsol elénk, nemcsak a hanghordozása, hanem a beszédritmusa is nagyon kifejező, úgyhogy az első perctől kezdve mellette állunk nézőként, és drukkolunk neki végig a film alatt. Mónit, a tapasztaltnak tűnő, szintén vidéki lányt Kovács Martina alakítja. Az ő karaktere már nem annyira szerethető és árnyalt, mint az Anikóé, viszont Martina ügyesen a legegyszerűbb eszközöket választotta a plázacica-figurájának a megformálásához, úgyhogy egyik jelenetben sem volt sematikus a játéka. A két lány eredetiben pont az ellenkező hajszínnel rendelkezik, mint a filmben, de jó ötletnek tűnik, hogy a naiv Anikó szőke a filmben, míg a "nőcis" Móni csábító vörös hajjal mutatkozik. Van még két fiú főszereplőnk is, Miki, a kidobó-beengedő-biztonsági ember szerepében Csányi Sándor, Krisztián, az ál-maffiózó gyerek szerepében pedig Lengyel Tamás. Bár Krisztiánnak több játéklehetősége adódik a filmben, mint Mikinek, mégis Csányi Sándor tűnik elmélyültebbnek a szerepében, az ő lomha kedvessége jobban megformált, mint Krisztián egyszerűen visszataszító alakja.

Van egy dolog, amivel sehogysem tudtunk megbarátkozni a filmben: ez a befejezése. Találkoztunk már ilyen történet-lezárással (mondjuk, akkor sem értettük), ebben a filmben viszont valóban rosszul veszi ki magát ez a fajta "művészfilmes" vég. Mert ha így zárul ez a film, akkor vagy az azelőtti eseményeket sem kell teljesen komolyan vennünk (álomszerűség), vagy egyből arra kell szavaznunk, hogy a legkisebb ellenállás irányába haladt a forgatókönyvíró, és úgy döntött, hogy nem igényel egy igazi befejezést a film. Szóval ez egy kissé fájó pontja a filmnek, de az utolsó előtti percekig azért jól szórakozhatunk, és közben többször el is merenghetünk a filmbeli karakterek tipikus sorsán.

Az I Love Budapest több dolog miatt is bátran számíthat a közönség rokonszenvére: egyrészt fiatalokról szól, napjainkban (amit a legtöbbet moziba járó tizen-huszonévesek értékelni fognak), érdekes és ismerős a sztorija, nagyon jó a szereposztása a filmnek (legtöbbünk számára ismeretlen, tehetséges ifjonc színészek játsszák a fő szerepeket), szépek a képei, és megfelelő a filmzenéje (egy Yonderboi művésznevű, most befutott DJ-zeneíró munkája). A film forgatása 22 napot vett igénybe, az eredetileg Super16-os kamerával felvett anyagot később nagyították fel 35 mm-es filmre, a produceri-gyártási feladatokat pedig a FilmPlus nevű produkciós cég látta el.

Az I Love Budapest -kisebb hibái mellett is- kellemes meglepetése a mostani magyar filmkészítésnek, aminek a legjobb reklámját az jelenti, ahogy a fiatalok egymásnak ajánlgatják a filmet, miszerint "mindenképp meg kell nézni, mert tök jó film..."

-junior-