Tökös Csaj

Ha valami buta kvízjátékban vennénk részt, egyből rávágnánk, hogy pölö a Frakangyal c. film is pont ilyen volt, a férfi nővé változott, meg volt egy nagyon régi amerikai film is, ahol egy író nőként tért vissza (a legvégén pedig kutyaként). E példák azonban sántítanak, a Farkangyal eleve fordított helyzet, férfi változik nővé, és amúgy is, az egész film valahogy nagyon lejhangoló. Jó nézni, jó dologról is szól, de ahogy vége van, az ember az agyához kap, és rájön, hogy egyáltalán nem volt az igazi. A régi amerikai film ennél sokkal jobb volt, bár ennek ellenére is egész más káposzta, más kor, más korosztály, más aspektus. A harmadik átváltozós film a Farkangyalt is alulmúlja, Előjáték egy csókhoz, Meg Ryan és egy idős bácsi lelket cserélnek Meg Ryan esküvőjén. Borzasztó rossz film, pedig az ötlet nem volt feltétlenül rossz. A bácsi tök gonosz és önző, élvezi a friss testet, az életet, hideg, mísz, és tényleg gonosz is. Ezalatt Meg Ryan idős bácsiként kallódik, egy halálraítélt testbe zárva, prosztata meg egyéb problémákkal, ennyi maradt a csodás szép lányból, könyörgünk, miféle vígjáték akart ez lenni?

A Tökös Csaj ehhez képest abszolút nyerő. Az ötlet is eleve kitűnő, senki nem hal meg ahhoz, hogy testet cseréljen, és nem is arra megy ki a játék csupán, hogy egy pasi megtudja, milyen dolog a menzesz. Sokkal többről van szó, a nagymenő tinilány, a geng vezére hirtelen egy undorító vesztes csávó testébe költözik át egy varázslat folytán. Az ötlet kitűnő, a feszültség adva van, a rózsaszín világú, nagyon gazdag, nagyon szép, és eléggé gonosz tinilány most jól megkapja. Viccesebbnél viccesebb helyzetekbe keveredik, hogy néha a nézőnek komoly nevetésrohamokkal kell megküzdenie. Bár ezek a poénok nem teljesen eredetiek. Például a lányok párnacsatáznak, és Spence (Rob Schneider) annyira keményen megüti a többieket, hogy azok a falra kenődnek. Nagyon jó humor, a nézők dőlnek a nevetéstől, de mi (sajnos) nem először látjuk ezt a poént, először a Dumb és Dumber-ben láttuk, ez volt "a nagy hógolyózás jelenet", s azóta még vagy pár tucatszor.

Az is egy jó vonal, hogy a lány új bőrében végiglátogatja eddigi életét, meghaverkodik az apjával, az anyjával, az öccsével, de még a pasijával is. Jó gondolat, és jól is működik, mellesleg ezt a módszert a Tök Alsó-ban alkalmazták már, ott is panorámaszerűen mentek végig a karaktereken, mindegyik egy-egy fejezet, egy-egy megnyilvánulási mód a főszereplő számára. A Tök Alsó mellesleg sokkal jobb.

Vannak olyan filmek, melyek elfecsérlik az aranyat érő ötletet, tök bénán valósítják meg, és kész is, például Spielberg is az A.I.-vel, jól lestipistopizta magának a témát, de megírni már nem volt ki. A Tökös Csaj ezzel szemben nem ilyen, itt az ötletet nem fecsérelték el, amikor a moziból kijövünk, egészen elégedettek vagyunk. Más egy kicsit a helyzet egy félóra múlva, akkor már kezd derengeni, hogy azért olyan nagyon nagy dolgot nem vittek véghez a forgatókönyvvel, jól elszórakoztak rajta, aztán (hálistennek) mi is jól elszórakozhattunk rajta, de ennyi.

Végeredményben az a benyomásunk, hogy meg lehetett volna írni sokkal jobban is, és lehetett volna sokkal jobb is. Például ha Rob Schneider eredetileg nem ennyire rossz csávó, lehetett volna csak együgyű, mint a Tök Alsóban, gonoszság és csont-ostobaság helyett. Akkor talán elveszítettünk volna pár cinikusabb, gusztustalanabb poént, de nem is hiányoztak volna, például hogy a végén örülünk, illetve kárörvendünk, amikor visszaváltozik férfivá. Közben a lány legjobb barátnője, akit kis kedvencünk a Sikoly-paródiák főszereplője, Anna Faris alakít ezúttal természetes szőke hajszínével, egészen szerelmes lett belé, a férfi-lányba, Spence-be. Neki a végén nem marad senki, ám ezzel a film nem számol. Szerintünk az egészet csak azért csinálták így, mert a gyönyörű tinilány testében lakozó csávó cselekményszálat nem kellett külön kibontaniuk. Ha a csávó csak lökött lett volna, kicsit retardált, vagy valami, és nem gonosz és ostoba, és vesztes egyszerre, akkor a belé költözött pengeagyú lány sokat javíthatott volna az életén, de az bizonyára túl költséges, túl bonyolult lett volna nekik. Ez már túl sok lett volna, ennyi ötletből már inkább két filmet csinálnának, gondoljuk.

Na mindegy, azért nem volt rossz, de jónak sem nevezhető, bár alapvetően kellemes film, sőt, vicces is, csak hamar feledhető, ez idén nyáron már nem az első ilyen "hamar feledhető" film, csak már elfelejtettük, melyik volt a legutóbbi (vicc akart leni, a múlt heti Hogyan Veszítsünk 1 pasit 10 Nap Alatt-ra gondoltunk).