Tigris �s S�rk�ny (rendezte Ang Lee)
Kir�ly Jen�nek kellene l�tni ezt a filmet! Amikor arr�l besz�l, hogy m�r a 30-as �vek magyar filmjei tan�s�tj�k, hogy v�ltoz�s indul a f�rfi-n�i kapcsolatrendszerek hagyom�nyosnak tekinthet� megval�sul�saiban - mindezt persze az eur�pai kult�rk�rre, t�rsadalmi folyamatokra �rti - akkor a Tigris �s S�rk�ny c. k�nai film eset�ben sokkal megd�bbent�bb �s fenyeget�bb m�lyszerkezeti elmozdul�sok sejlenek f�l.
A messzir�l j�tt film 'feh�r' (meg-) �rthet�s�g�nek, ford�that�s�g�nak gyan�m szerint �ppen e v�ltoz�s-oper�ci�s vonulat a felt�tele. Az els� �t perc kij�zan�t� filmt�nye az (m�gmiel�tt valami lebeg� egzotik-feelingbe esn�nk), hogy a legkiv�l�bb Vudang-hegyi tan�tv�ny, Li Mu Pej f�lbehagyja felk�sz�l�s�t, medit�ci�it: lel�cel, mert nem b�rja teljes�teni a Tannak a szem�lyis�g teljes felf�ggeszt�s�t megk�v�n� egyens�lyi t�rekv�seit. S�t, lemond mestere gyilkos�nak kiny�vaszt�s�r�l is. Ez pedig nem �ppen a megszokott forgat�k�nyv. Az �vezredes m�lys�gekb�l �zen�, mindent �that� Tannal p�rhuzamosan egy �jsz�l�tt diskurzus kezd el �s mer alternat�v�r�l fecsegni: az egy�ni �let sz�ps�geit �s persze gy�trelmeit is k�n�l�, �t�lhet� l�tez�s lehet�s�g�r�l. Ha ezt az �tlageur�pai K�n�r�l val� 'tud�s�val' gondolom el (�s m�shogyan sajnos nem tudom), akkor a helyzet t�bb mint k�ts�gbeejt�. Az�rt csak l�tezett valami ellen�rizhetetlen, hom�lyos k�pzet�nk arr�l, hogy ott a T�vol-Keleten a szerzetesek, kung-fu mesterek, na �k az�rt biztosan tudnak valamit, ha mi m�r itt f�vesztve rohang�lunk is, ki merre l�t. H�t tudnak is, de - mint Mu Pej mondja - a v�rva v�rt pillanatokban a m�lys�ges szomor�s�g j�rta �t a megvil�gosod�s helyett. Ez a film szinte minden. Most v�gs�, �s �ppen e 'keleti hasonmond�s' r�v�n imm�r val�ban egyetemesnek nevezhet� k�rd�sek v�gs� pillanatait hozza, melyek egym�st k�vet� hull�mok ritmikus mozg�s�val t�rnek vissza �jra �s �jra az id�b�l. Mintha K�n�n k�v�li, k�ls� �ramlatok �rn�k el a Tan (-rend) szerint �l� vil�got, melyek nem oly r�giek, nem oly magasztosak, de roppant hat�konyak. �s ez ellen a nyomul�s ellen v�dtelen, mert j�mbor �s etikus a r�gi K�na. M�r Hegel �szrevette, hogy itt a filoz�fia 'csup�n' mor�lfiloz�fia. Baj lesz a mesterr� �r� legjobb tan�tv�nnyal, baj lesz a Tan �s a r�gi K�na n��rtelmez�s�vel vagyis �gy azt�n minden kiosztott szereppel �s baj lesz a p�rkapcsolatokkal is. Mindez a Tanb�l ered �s oda is t�r vissza, mondhatni e l�tsz�lag b�lcselked� kijelent�ssel, mely val�j�ban a filmb�l olvashat� ki: a v�gs� tud�st a szerelem�rt f�lcser�l� boldogtalan Mu Pej a t�rt�net v�g�n a szerelem helyett a v�gs� tud�s fel� igyekv�nek adja �t hely�t. A 'megold�s' azonban f�l�tte rem�nytelennek l�tszik, r�ad�sul m�g egy tant�l f�ggetlen kisebb legend�t is fel�l�r. A sivatagi barb�r legenda szerint a magas hegyr�l egy fi� vetette al� mag�t a m�lys�gbe, hogy k�v�ns�ga teljes�lj�n. A film val�s�g�ban egy rendk�v�li l�ny, Csen teszi meg ugyanezt, r�ad�sul nem � k�v�n, hanem a szerelm�t k�ri meg, hogy k�v�njon.

A sz�veg �r�ja ezennel sz�gyenkezve vallja be, hogy csak m�sodszori megtekint�s ut�n esett le neki, honnan is ez a nagy ismer�ss�g�rzet: h�t... Hamlet. Li Mu Pejen ugyanis a hamleti t�ketlenked�s t�netei l�tsz�dnak: tov�bbi tanulm�nyok, bossz��ll�s t�r�lve, majd v�grehajt�sa k�slekedve �s �gy, hogy abba � is belehal, szerelm�t pedig az utols� pillanatban, 'mind�ssze' egy cs�kban tudja beteljes�teni. T�bbsz�r is elhangzik a filmben az elpocs�kolt id� fogalma, mely szint�n a szem�lyis�g szuverenit�s�t hangs�lyozza a Tannal ellenkezve. Egy nagy elbesz�l�s �nkritik�j�t, �nir�ni�j�t l�tjuk sok apr� mozzanatban is. A tet�k�n mostan�ban nagy a forgalom, utal vissza az egyik szerelmes viccesen a leny�g�z�en kompon�lt harci jelenetekre; a hangzatos nevek nem takarnak semmit, Csen kig�nyolja �ket, mi pedig nevet�nk a val�ban nevets�gesnek �br�zolt alakokon. Amikor Csent megk�rdezik, �s te ki vagy, a v�lasz: �n �n vagyok. Csen nyughatatlan, t�relmetlen, szinte eur�pai lelk�let� tan�tv�ny, �s � is roppant hat�sos, ak�r Indiana Jones �s a pisztolya a k�zel-keleti kardm�v�sszel szemben. Keres, 10 �ves kora �ta keres valakit, aki tan�thatn�, �s m�gsem embert v�laszt (holott Li Mu Pej t�bbsz�r is felaj�nlja tud�s�t), hanem a Z�ld V�gzetet: egy kard, egy szinte trivi�lisan fallikus szimb�lum rabj�v� v�lik. Vele legy�zhetetlennek �rzi mag�t. V�gs� szerelme, beteljesed�se �gy h�t nem emberhez, hanem egy t�rgyhoz f�z�dik. Mennyire feh�r �s mennyire menek�l�sgyan�s mindez. A filmid�be �kelve csodasz�p szerelmi t�rt�netnek lehet�nk csod�l�i, de Lo, a barb�r sivatagi, ez a mongolos Lenny Kravitz v�g�lis k�nnyebbnek tal�ltatik a Z�ld V�gzetn�l.

Utolj�ra csak jelezni szeretn�m, mennyire t�k�letes a k�pis�g �s a zene t�bbsz�r, f�leg a harci jelenetekben visszat�r� szinkroniz�lt ritmik�ja. Eszt�tikai szempontb�l tal�n a legszebbre siker�lt jelenet Li Mu Pej �s Csen k�zdelme a z�lden hajladoz� erd�ben. T�bb mint harc vagy nem is az, hanem egym�s megismer�se t�rt�nik ekkor; ha Mu Pej szerelme, Su Lien l�tn�, a m�skor az arc�n �t-�tsuhan� f�lt�kenys�g pici rezd�l�sei itt indokolhat�v� v�lhatn�nak.
Ez a k�nai film rendk�v�l �szinte, �s nem f�l. Nem f�li megmutatni azt, hogy ez az �si kult�ra teljesen v�dtelen a hagyom�nyt, a szakralit�st �s a sz�l�k tisztelet�t a hat�konys�g kedv��rt sutba haj�t� feh�r nyomul�ssal szemben. Ma itt vagyunk, �s azzal kellene valamit kezden�nk, hogy Kelet �s T�vol-Nyugat ugyan dialektik�ba bocs�that�, de �gy n�z ki, hogy az eg�szb�l nem s�l ki semmi, ami felh�tlen�l j�.

L�my Benk� Attila