Sebhelyek
Exit Wounds 2001.
Egy új Steven Seagal-film, ez vajon jót vagy rosszat jelent? Az előérzetünk nem volt valami pozitív, de annál kellemesebb volt kellemesen csalódni a filmben.
Kezdetben vala
az Úszó Erőd, amely egyébként elég rendesen megosztotta a hazai filmrajongók táborát. Steven Seagal, Tommy Lee Jones és Gary Busey, hogy Erika Elaniak-ot, vagy a film rendezőjét, Andrew Davis-t ne is említsük, aki utóbbi egyébként pont ettől a filmtől lett az, akire a Szökevény idején már kedvencként tekintettünk. Akkoriban Steven Seagal leginkább csak a nép egyszerű fiainak jelentett kedvelt mozihőst, meg az olyanoknak, akik tényleg nagyon sokat moziztak, és már-már előítéletek nélkül tudtak filmeket nézni. Az amerikai értelmiség éppenséggel a filmes műfajok legaljaként tekintett a Steven Seagal-filmekre, de megérdemlik, aki sznob, az sznob.
Aztán a Steven Seagal-sztori kezdett kicsit leágazni, jött még két Erőd-film, melyek mindketten leszállóágat képviseltek, de a legkellemetlenebb élményt a Tűzparancs jelentette, amelyben a huszadik percben Steven Seagal meghal (talán éppen azért, hogy a sznob amerikaiak jobban örüljenek?).
Az Erődöket követően még jött pár Seagal-film, mindegyik erősen környezetvédelmi beütéssel, a Lángoló Jég például egy egész 10 perces természetvédelmi klipet tartogatott meglepetésként az akciófilm nézők számára. Ezzel párhuzamosan természetesen megkezdődött (már az Úszó Erőd 1. idején) a retrospektív felderítés is, és Az Úszó Erőd előtti, korábbi Seagal-filmeket sorra vitték haza a videóval operáló filmrajongók. A legjobbnak az Ölve, Vagy Halva bizonyult.
A Sebhelyek számos újdonságot, kellemes meglepetést tartogat azok számára, akik valami lehangolóra számítottak, vagy akár csak arra, hogy egy "közhelyes akciót" fognak látni. Seagal hálistennek hétköznapi rendőr, aki a hagyományos módon folyton valami rendbontásba botlik, és a szintúgy hagyományos módon elfelejt beszólni erősítésért, és maga intézi el a egészet. A bemelegítő akció a film elején egyszerűen remek, hosszú, kalandos és kimerítő, szóval teljes értékű néznivaló. Cserébe ezért Seagal-t áthelyezik a feketék lakta körzetbe, ez a lefokozás. Innentől burkoltan ismét a hip-hop vizeire evezünk.
A Co-sztár, ennek megfelelően DMX, a hip-hop DJ, akit legutóbb talán az Öld Meg Rómeót-ban láttunk, mint szórakozóhely-tulajdonost. Itt is ezt játssza, csak kicsit furcsa, hogy úgy tűnik, ő a főnegatív, mivel a főnegatívok a végén jól megkapják a magukét, és ahogyan a Seagal-rajongóknak elidegenítő élmény volt látni a Tűzparancsban, ahogy Seagal egyszerűen kirepül a filmből, ugyanígy nem volna egy fekete srácok tömegét vonzó
látványosság, ha DMX pórul járna a végén. Szóval már ennyiből is látszik, hogy DMX szintén pozitív hős.
Nőkben kicsit szegény a film, Seagal mondjuk kikap magának egy szolidan kinéző főnöknőt (Jill Hennessy), de belőle nem lesz más, mint egy elvarratlan szál, aki egy akció közben ott marad egy autóban, vérző fejjel, és mivel frontális ütközés volt, nyilván komoly, kormány alakú bordatöréssel, hogy a legrosszabbat ne is feltételezzük, hogy kinyiffant. DMX-nek van még egy csaja, meg Seagal partnerének egy felesége, de semmi l'amour.
Sőt, valójában pont úgy tűnik, mintha direkt odafigyeltek volna, hogy mik azok, amik nem annyira jönnek be az akciófilmekben. Ennek megfelelően a főnökcsaj rendesen lesérül az ütközést követően, és amikor Seagal hatalmas (de tényleg) feka beengedőkkel küzd, akkor is valósághű viszonyok uralkodnak. Üdítő, új színfoltot képvisel a negatívhősökkel való leszámolás is. A film elején Seagal találkozik egy nála ugyancsak jóval nagyobb ellenféllel, de ellentétben a Van Damme filmekkel, itt eléggé viccesen intéződik el a dolog, mintegy "Indiana Jones"-szosan ..). A legvégén a szokásos páros küzdelem a negatív karakterekkel sem megy olyan egyszerűen, mint a 2x2. A szokásos 100%-os Seagal erőfölény, amely a vérengző Erődös ellenfeleket is pimasz gyorsasággal semmisítette meg, itt most elmarad. DMX sem "csak úgy" küzdi le a saját ellenfelét, rutinból, szóval mindez érdekes, új fejlemény.
Van a filmben egy beszólás Puff Daddy-re, amikor egy autóboltban vannak, DMX és tsa, ahogy egy nyálas autóra néznek, DMX azt mondja, "persze, majd ha Puffy leszek .." (akkor fog neki egy ilyen tetszeni), na nem mintha nem nézett volna ki jobban, mint az a buta autó, amit helyette vásárolt. Van egy másik érdekes, és szintúgy miniatűr pontja a filmnek, amit megemlítenénk. A egyik verekedés- jelenet alatt, úgy tűnik, konkrétan az a zene megy, amit annak idején a Szemtől Szemben nagy utcai lövöldözése alatt lehetett hallani. A forgatás alatt az egyik kaszkadőr, Chris Lamon meghalt. A felvételt újraforgatták, de még így is nagyon húzósnak tűnik, olyannyira húzós, hogy amikor Chris Lamon halálhíréről értesültünk, egyből az a bizonyos jelenet öltlött az ember eszébe, amikor a teherautó sodródik, csúszik a
talajon, és a kaszkadőröknek pedig ki kell ugraniuk belőle. Az egyik kaszkadőr ebben a jelenetben a szemünk láttára teljesen sérülésgyanús helyzetbe kerül (mintha nagyon beütötte volna a fejét), és mit ad isten, szegény Chris Lamon is pontosan a fejét ütötte be.
Összességében ez nem egy Seagal-film, hanem csak egy film, amiben Steven Seagal van, 50%-ban, de mindez nem hátrány, jut belőle bőven így is, és a másik fél, DMX sem rossz. Az árát kettő darab hétvége alatt kitermelte, és ezért nem az emberi butaságot, hanem csak a szórakozni vágyást lehet okolni. A végén a csinos rendőrfőnöknőt valószínűleg azért nem vágták be, hogy felépült, mert túl családiassá vált volna az egész, vagy méginkább, túl hagyományossá. Ehelyett a most uralkodó (reméljük, gyorsan romló) vígjáték-stílusban beszéltettek a tévében egy showműsor-vezetőt, és egy dagi feka srácot, a film egyik fő mellékszereplőjét, Anthony Anderson-t, akit az Én és Én Meg az Irén-ben, valamint az Öld Meg Rómeót-ben láthattunk. Ez a beszélgetés, a Pasik és Csajok mintájára, egy kis filmvégi gusztustalankodást tartalmaz, egészen konkrétan a maszturbációs szokásaikat beszélik meg a vásznon, csak hogy illeszkedjen a stílus a piacon uralkodó elvárásokhoz. Lehetett volna kicsit jobb is ez a filmvégi benyomás, például kevesebb gejl szöveg, és jobb zene, de a film végül mégis a pozitív emlékeink között kerül majd tárolásra.
-jepe-
| Intercom |
