Blair Witch - Ideglelés 2.
Book Of Shadows: Blair Witch 2. 2000.
"Már nagyon vártuk a második részt" - de igaz ez a mondat egyáltalán? Az van, hogy az első, illetve eredeti rész egy különleges film volt, de egyáltalán nem piszkálta fel az érdeklődésünket egy második rész irányában, szóval a várakozás nem volt nagy.
Annál
is inkább nem volt nagy, mivel eléggé kellemetlen tapasztalataink vannak az ügyes fiatal filmesek második részeivel, lásd Kevin Smith Shop Stop 2.-jét. Na mindegy, mindez csak annyi vizet zavar, hogy a film elejétől pluszba még az is el kellett várni, hogy újraélessze az esetleges érdeklődést.
Ez, mondjuk, sikerült is, noha a film második fele még a csekély kezdeti várakozás ellenére is orbitális csalódást volt képes okozni, de haladjunk sorban.
A film úgy kezdődik, hogy dokumentumok formájában, mint MTV News, Jay Leno, meg mindenféle más emberek nyilatkoznak az előző részről, úgy, hogy a végére egész jól hangulatba hozta a nézőket.
Ha nevetni nem is feltétlenül támadt kedvünk, de tényleg egyfajta kedélyes Blair Witch atmoszféra alakult ki, és immár érdeklődéssel vártuk, ami elébe néztünk. A levegőben nem horror volt, hanem valami más. Az elbaltázott Rémségek Könyve 2. után -mely ugyancsak rosszabb, mint az amúgy is béna első rész volt- most különös élvezetet jelentett tudni, hogy ez egy "más" fajta horror film lesz.
Jó, de mitől más? Attól, hogy az átmenet sokkal-sokkal folyamatosabb, mint az egyéb horrorfilmekben. Értsd, ha 5 csávó beszélget fényes nappal, abban semmi horror nincs, aztán pár perccel később éjszaka lesz, és a hideg, illetve az ideg kileli az embert. Egyszer fekete, egyszer
pedig fehér. A Blair Witch-ben pont az (volt) a poén, hogy a nappali részek sem mentek veszendőbe, és a feszültség végig jelen volt, még a humoros részeknél is. A másik, ami miatt a Blair Witch "más", az az, hogy sejteni lehetett, hogy nem mernek egy maszkot bedobni. A Sikoly-ok mintájára a legújabb Rémségek Könyve is maszkkal operált (vívómaszk! mekkora nagy ötlet!), és mér tényleg kicsit uncsi, mert miért takarná el az arcát a gyilkos az áldozata elől, nem emberrabló, aki, miután megkapta a váltságdíjat, szeretné elengedni az áldozatot, hanem gyilkos, akinek egyedül a mozinézők elől van oka bujkálni. Na mindegy, lényeg, hogy a Blair Witch nem alkalmaz maszkot, és ezt előre lehetett tudni, és ez érdekes is volt egyben.
És akkor a laza dokumentumok, nappali képek átmennek abba, hogy 5 fiatal nekivág az ominózus erdőnek, és tényleg érezni a borzongást, tök izgi az egész. Aztán eljön az első éjszaka ( a Blair Witch 1., ugye arról volt híres, hogy éjszaka éjszakát követet, és egyre jobban féltünk, amikor elkezdett sötétedni), és jót buliznak a fiatalok, majd másnap ara ébrednek, hogy ....
Havazik, papír fecnik repkednek a levegőben, mint valami vulkán-kitörés után a hamu és a pernye.
Jól kitalálták, de végül is semmi különös. Aztán még hármat számolunk, és ez egyik srác "tanyáján" (egy elhagyatott gyár) kötünk ki, öt kicsi indián formájában.
Itt azonban kel húznunk egy mérleget, mert a film hamarosan fordulatot vesz, és onnantól eléggé kevéssé érdekel majd minket. Eddig nagyon is jó volt, szépen, enyhén emelkedve, de folyamatosan építette a feszültséget, olyannyira, hogy az ember azt gondolta, hogy "nem baj, ha végül nem lesz jó, csak legalább azt mondhassuk rá, hogy biztosan nem lehetett volna jobbat csinálni". Idáig egészen jó volt. Leszámítva, hogy pár percenként érdekes dolgokat vágtak be, közeli felvételeket valami mészárlásról, értelemszerűen hatáskeltés céljából, noha kicsit sportszerűtlen megoldás. A vállalkozást máris siker koronázta, mert végre létrejött a jellegzetes Blair Witch atmoszféra. Egy erdőt látunk, de mégsem, hétköznapi dolgokat, és mégis úgy félünk, hogy csak na, ez a Blair Witch (teljesen művészi) fegyvere, hogy ki tudja keverni a transzcendenst.
Már éppen megjelent
a rejtély, amit a Twin Peaks utáni korban már elvileg bárki akár egy garázsban is kikeverhet, találtak valamit az egyik video-felvételen, és közben A Cure-os lány beindult a városba sörért. Nyilván provokálni akarta a sorsát, hiszen a Sikoly-okból már tudjuk, mit nem jó csinálni egy horror-filmben, és a "hozok sört" ugyanolyan veszélyes, mint a szex (lásd szegény Tarum-ot a garázsban). Ott van a városban, de inkább mondjuk falunak, és tegyük hozzá, eléggé furcsa falu, mindenki nyomott, gonosz és ronda. Itt volt a nagy lehetőség, hogy egy holt-várost ábrázoljanak, de ehelyett a film egy fura kanyart vett be, amivel rendesen elidegenítette ideges nézőt.
Valójában a "holt-város" ábrázolása is megvolt, miután a lány visszaindult a "tanyára", kölykök kezdték el dobálni, akik nem is biztos, hogy léteztek, követték is meg minden, de nem borzongtunk, úgy, mintha Twin Peaks-t néznénk. Percekkel később pedig az egész film elúszott a merő hallucináció irányába, vagyis semmi nem az volt, aminek látszott, de közben azért láthatjuk, hogy az egyik lány nyaka akasztás közben kitörik, kevéssel azután,
hogy elvetélt, szóval érzékeny misztikum helyett most "hard cash"-sel próbáltak fizetni, ami tökre nem volt szimpatikus.
De ez mid semmi a film végéhez képest, a 86 perces (pimaszul rövid) filmnek nincs is befejezése. Össze van csapva. Oké, persze, tudjuk, mi van emögött, hogy majd a "kölykök" egyből alig várják, hogy befizessenek a következő részre, de ez nem ér. Ha az ember kifizeti, akkor kapja is meg, tömören ez a véleményünk, ez nem tévé, hogy ki írják, "folyt. köv. ..", itt nem ér ennyire félbe hagyni a dolgokat. A filmben tetőzik a misztika ellenes hullám, úgy tűnik, az egész Blair Witch misztika csak annyi, hogy hisztérikus fiatalok kábult állapotban durva dolgokat követnek el. Egy ilyen végkövetkeztetésért talán nem kellene végignéznünk egy egész mozifilmet, elég, ha a tévében megnézzük a híreket. Látunk némi utalást arra is, hogy most páran villamos székben fogják végezni, de mindez tökre nem szép dolog.
Azért nem szép, mert egy ennyire misztika-ellenes befejezés után nyilván ennek az ellenkezője jön, vagyis átcsap minden az ellenkező végletbe, és akárhogyan is lesz, tuti, hogy soha semmilyen magyarázatot nem fogunk kapni. Magyarázat egyébként nem is kellene, és pont ez a film legnagyobb gyengéje, hogy ezt ilyen erővel felvetette. Na mindegy, szóval, csalódás.
-zé-
| Intercom |
