cspv logo
cspv szám: 50 / 03 tartalom
keresés

cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 08 00282
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2003-04-09

Széftörők

Welcome to Collinwood 2002.

A pénz nem számít
Ritkán látni olyat, hogy egy nagy költségvetésű filmnek elkészül a kicsi verziója is, ami ráadásul nemcsak olcsóbb, de egyben viccesebb, könnyedebb, és élvezhetőbb is, mint az elődje volt. Most pont ez történt: az Ocean's 11 (Tripla Vagy Semmi) c. Soderbergh-produkció kistesója bukkant fel a mozikban, Széftörők címmel.

Ez a film egy szerencsétlen bankrablás története, öt béna amatőr előadásában, akik egy lepusztult város (Cleveland) egy elhanyagolt környékén (Collinwood) tervezik életük nagy kiugrását. A film két producere Steven Soderbergh rendező (Traffic, Erin Brockovich, Mint a Kámfor, Solaris) és George Clooney világsztár, akik együtt készítették 2001-ben az Ocean's 11-t, minden idők egyik legunalmasabb bankrablásos filmjét. Az Ocean's 11-ben 11 profi küzdött meg egy Las Vegas-i kaszinó teljes bevételével, George Clooney irányításával, egy 85 milliós költségvetésű film keretein belül, Julia Roberts-szel az egyik mellékszerepben, aki kivételesen a szokásos gázsija feléért, 10 millió dollárért ugrott be a stábba. Ezzel szemben a Széftörők mindössze 10 millió dollárból készült, a színészei karakteres és tehetséges színészek, de nem a legjobban fizetett kasztba tartoznak, és konkrétan ezt a filmet fillérekért vállalták. Az eredmény viszont teljesen kielégítő.

Itt nem bankot vagy kaszinót rabolnak a hőseink, hanem egy elvileg elhagyatott ház egyik lakásában levő széfet próbálják becserkészni, csöppet sem szokványos módon. Éppen ez a jó a filmben, a bénázás bemutatása, azé a folyamatos szerencsétlenkedésé, amit az öt széftörő művel egész idő alatt. A vesztesek amúgy is hálás témát jelentenek a filmeknek, főként a vígjátékoknak, hiszen a humor valahol ott fakad, ahol valami nem jön össze, vagy nem működik rendesen. (A legjobb vesztest Brad Pitt játszotta el a Tiszta Románc-ban, ő volt Floyd, a folytonosan marihuánázó szobatárs, aki a gyilkolásra kész gengsztereket is megkínálta egy slukkal, és soha nem volt képben a történéseket illetően). A széftörőink ennél egy fokkal kevésbé viccesek, talán azért, mert ők tényleg igazi "lúzerek". Cosimo (Luis Guzmán) még tolvajnak is rossz, úgyhogy hamar börtönbe kerül, ahol a cellatársa némi erőltetéssel rátukmálja "egy nagy balhé" ("a saját Bellini") titkát. Ennek a nagy balhénak az árnya fogja végigkísérni a filmet, először mindenki kételkedik benne (nagyon vicces, ahogy a különböző szereplők egyformán reagálnak a felvetésre), aztán mindenki belelovalja magát, annyira, hogy már ki sem látszik belőle, és az egész életét bebiztosítva látja a megcélzott pénzből. Cosimo-t először ki kellene hozni a börtönből, és ehhez szükség lenne egy palimadárra, aki egy bizonyos összegért bevállalná a sittet Cosimo helyett. Rosalind, Cosimo barátnője elkezdi keresni a "beugrót", amiből az lesz, hogy futótűzként elterjed a hír, és miközben senki nem akar ülni, a balhé pénzéből már öten osztoznak előre (Cosimo-n kívül).

A csapat vezetője Sam Rockwell (mint Pero, a bokszoló), aki nemcsak megjelenésben, de színészi játékban is elsőrangú. Rockwellnek feledhetetlen arca van, és ehhez társul még egy jó nagy adag tehetség is, úgyhogy ismét nagyon élvezetes volt őt nézni a filmvásznon. A bénák társaságának tagja még William H. Macy (Riley), akit a Fargo-beli szupernegatív szerepe után nehéz kivételesen jónak látnunk, bár itt most muszáj, mivel egy gyerekét egyedül nevelő apát játszik, aki tájékozottabb a csecsemők gondozásában, mint bármi másban. Csapattag még Isaiah Washington (Öld Meg Rómeót, Mint A Kámfor), alias Leon, Andrew Davoli (Maffiózók), mint Basil, és végül Michael Jeter (Rossz Álmok, Halálsoron), mint a legszerencsétlenebb tagja a széftörőknek. Ők öten és Rosalind előszöris felbérelnek egy profi széfmestert, akit maga a producer George Clooney alakít, természetesen nagyon jól. Clooney beugrása a filmbe (amiért kevesebb pénzt kapott, mint a gyártásvezetők asszisztensei) jó fényt vetett a készülő produkcióra, és segített benne, hogy a Warner Bros. végül bevállalja a filmet. Clooney megtanítja a fiúkat a mackónyitás alapjaira, úgyhogy lassan beindul az akció.

Természetesen a már említett bénázás jegyében semmi sem működik a várt módon, még az elhagyatott lakás is lakókat kap, de a csapat nem tántorodik meg, tulajdonképpen az utolsó pillanatig sem. Az események menetében néha akaratlanul is felkacagunk a szereplők fura ügyein, bár a film közepén tagadhatatlanul van egy kis idő, ahol nem zajlanak rendes ütemben a dolgok. A rendezést a forgatókönyv megírása mellett egy fiatal testvérpár, Joe és Anthony Russo vállalta magára, azután, hogy Soderbergh egy kisebb filmjük láttán felajánlotta nekik, hogy írhatnak-rendezhetnek, ő szívesen produceli a következő filmjüket. A két Russo egy gondos forgatókönyvet hozott létre, és a rendezéssel sem volna nagy baj, bár az is igaz, hogy néhol jobban is pöröghetnének az események, mint ahogyan teszik. Nem tudjuk pontosan, mi hiányzik a filmből, de az biztos, hogy egy ilyen vesztes brigád-ötletet jobban is ki lehet volna aknázni, történetben, látványban egyaránt. Anyagilag sajnos egyáltalán nem lett sikeres a film, legalábbis szülőföldjén nem, bár az is igaz, hogy szinte egy független filmhez illő kevés moziban vetítették.

Számunkra ez a film az Ocean's 11 paródiája, szépítése, és jobbik kiadása, amelynek az érzékelhető kis költségvetése és a szertelen története a szimpatikus, na meg az, ahogy a színészei játszanak benne. És ha ehhez még hozzáadjuk a többszöri akaratlan felnevetésünket, akkor igazán elégedettek lehetünk a Russo-fivérek filmjével.

-ming li-
2003-04-09
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19