Király Tamás fashion factory-je (5. rész / 6)
::::: a divat Dalai Lámája
Gaultier-t ünneplik a különcségéért – de az a szerencse, hogy Király Tamást is. Nem mondhatnánk, hogy meg nem értett művész, sőt, ellenkezőleg, a legjobban megértett művész, mert őt a művészek értik meg elsősorban. Király egy forradalmár, aki a barikádra vezette modelljeivel a művészetet. Minden egyes show-ja egy kiáltvány, amely kimondja, a divat nem ipar,hanem művészet, az öltözködés pedig nem anyagi szükséglet, vagy másokhoz való hasonulás médiuma, hanem önkifejezés, önmegvalósítás – mindenkinek! Király felszabadította a ruhákat, rabláncra vert, kirakatba áruként kirakott rabszolgákból szabad önálló egyéniségeket varázsolt! Nála a ruhák karakterek, úgy is mint a látomásos misztérium színházának önálló, saját akarattal rendelkező szereplői (akik ráveszik a modelljeiket, hogy engedelmeskedjenek nekik, hogy megjelenítsék, mozgassák őket), másrészt karakterek, mint egy nyelvi kifejezés egységei – akik maguk is képek, de leginkább egy nagyobb egység alkotóelemei, egy BIGGER PICTURE elemei.
Király Tamás show a Sziget fesztiválon - 2005
A divat különös kultúrantropológiai jelenség, amely valahol a szépséghez, ideákhoz való viszonyunk ütőerénél helyezkedik el. Valami olyasmi, ami áthatja a világot, valami, ami ideából matériává lesz, megvalósul, valami, amelynek vonásai minden keletkező objektumon felfedezhetőek.
A divat küldetése, hogy ezt a valamit megjelenítse. Amíg mások csak felhasználtak egy s mást, hangulatokat, foszlányokat, motívumokat 'a divatból', addig Király Tamás ezt a divatot jelenítette meg direktben. Általában egy fashion fesztiválra kell elmennünk, sok-sok tervező teljes kollekcióját végigbámulnunk, hogy kirajzolódjon egy bigger picture arról, amiben élünk. Király Tamás viszont direktben ezt a BIGGER PICTURE-t jelenítette meg. Egy Király show maga volt a fashion fesztivál. Nem ruhákat, hanem a divatot vonultatta fel. Nem palackozott forrás vizet, árult, mint a többiek, hanem felvitte a forrást a színpadra, és megosztotta a közönséggel, árcímkék nélkül, szabadon, mintegy kinyilatkoztatásként.
Divat-látomásokat, divat-tripeket vonultatott fel, divat demonstrációkat tartott. Show-jai, divat-projekciói nem visszatükröztek valamit a divatból (mint a hold a Nap fényéből), hanem magukból sugározták azt.
Király Tamás show a Sziget fesztiválon - 2003
Király valahogy mindig meg tudta jeleníteni azt a forrást, ahonnan a divat fakad, azt a pontot, ahonnan a forrás ered. Ide küldött minket mindig „vissza” (előre), a szépség születésének momentumához. Projekcióival hipnotikus álmot bocsátott ránk, amelyben átéltük a formák születését a divatból, s a divat születését gondolatokból. Átéltük a vágyakozást, a szépségéhséget, s a katarzist, amikor a csodásan bontakozó nyüzsgésben egy-egy forma megcsillant, megszületett. Király művészete egyszerűen olyan, már műfajilag is, hogy egy-egy Király show után mindenki más bemutatója értelemszerűen utánérzés – mint a műanyag, a benzin vagy a gázolaj látványa azok után, hogy élőben láttad a kőolaj feltörését.
Király és barátai, munkatársai alkotótársai tündérországban éltek, fillérekből a felhők felett, valódi félistenekként. Király deklarálta, hogy a divat művészet, s ezzel egy nemlétező birodalmat alapított meg. A divatművészet birodalmát, melyet nemzetközileg mindenki elismert – de odahaza egy nélkülöző művész életét élte. A Divat Pápájának nevezték, pedig a divatművészet Dalai Lámája volt – avantgárd művész …
következő fejezet: Király sans Tamás – utóélete
a cikk fejezetei: