Evolúció
Evoution 2001.
Nyár
közepén egy sci-fi film, hm .., nem biztos, hogy egyáltalán ki lehet
bírni, minden negatívkodás nélkül is eszébe jut az embernek egy-két
hasonló eset, na mindegy, inkább egy újságíró pusztuljon meg, mint
egy ártatlan néző. Körülbelül
ilyen gondolatok lebegtek a szemem előtt, amikor beültem, mint valami
fogorvosi székbe....
Ám ez a film annyira profi, hogy még két perc sem telt el, sőt, talán egy sem, és máris elérte, hogy a rosszkedvű nézők is dobjanak egy hátast a nevetéstől. Seann William Scott az, aki ennyire feldob minket, az Amerikai Pitében láttuk először, majd a Cool Túrában, és végül a Hé, Haver, Hol a Kocsim-ban, de benyomásaink folyamatosan megmaradtak "vegyesnek". Itt azonban annyira jó a szerepe, hogy tényleg önmaga lehet, és most már nem utáljuk, ráadásul a szinkronban megkapta Holl Nándort, a Jó Barátok Joey-jának a hangját, szóval minden nagyon a helyén volt, tényleg.
Hogy a sztorit is érzékeltessük, az van, hogy S. W. Scott a sivatagban gyakorlatozik egy babával, rágyújt valami faházat, majd megpróbálja eloltani. Mindezt azért teszi, mert a reggeli tűzoltóvizsgára készül. Hoppá, ezt a filmet jókedvében írhatta valaki, már itt látszik. A gyakorlatozásának az vet véget, hogy egy hatalmas meteorit rázuhan az autójára, amely meteor egyben a film bonyodalmát is képezi. Itt most jöhetne az is, hogy a film finoman megpróbál visszavenni az arcából, de ennél sokkal jobb napja van annak, aki beül erre a filmre, mert nem hogy nem vesz vissza, de még csak most kapcsol kettesbe.
Rendben, itt az ideje kimondani, hogy miről
van szó. Az van, hogy a Men In Black óta nem volt ilyen kellemes hangvételű sci-fi film a mozipalettánkon. Azért méltó utódja az M.I.B-nek, mert ugyanaz az "emelkedett" hangnem jellemzi. A legtöbb sci-fi film hanyatt esik az ufóktól, erre jött az M.I.B., amiben végre nem ez volt, nem tátották a szájukat, mint a 3. Típusú Találkozások végén, hanem inkább rendesen próbálták megszervezni az UFO idegenforgalmat. Ez a maga nemében forradalmi találmány volt, furcsa, hogy azóta sem használták túl sokan. Az Evolúcióról azonban tényleg el mondható, hogy tanult e kellemes elődtől. Egyébként összesen talán csak két darab másik sci-fi ötlik az eszünkbe, melyek jók voltak időközben, az Ötödik Elemet nem számoljuk, mert az gyakorlatilag egy időben jelent meg az M.I.B.-vel, plusz még jobb is annál, illetve "még annál is jobb". Ez a két film a Galaxy Quest és a Kedvenc Marslakóm voltak, fordított sorrendben. Nos, ezeknél a filmeknél jobb, az M.I.B.-nél valamivel kevésbé jó, így lehetne elhelyezni.
Egyszerűen elképesztő, hogy mennyire humoros ez a film, annyira meg van írva, hogy a nézőnek alig akad ideje a pihenésre a szórakozás hevében (ne pihenj, szórakozz !!). És ha már itt tartunk, jegyezzük meg, hogy nem valami olcsó, erőltetett humorok ezek, hanem igazi jó stílusú darabok. Igen, a film legnagyobb erősége a stílusa. Annyira elegánsan, biztos kézzel nyomták le ezt a forgatókönyvet, hogy oktatni lehetne. Ebből az elegáns, és abszolút magabiztos vonalvezetésből jön az elképesztően jó humor.
Az van, hogy ez a film nem annyira a mintákat követi, mint inkább saját magát, és ez nagyon érződik, és tényleg nagyon jót tesz a filmnek, az ilyenekre mondják az, hogy eredeti alkotás.
Ez a film 80 millióból készült, azaz abszolút nagy-költségvetésű, és az ilyen produkcióknál gyakori, hogy az "olcsó" (de sok pénzt hozó) hatások érdekében kicsit elmaszatolják, elkenik a filmet, hogy olyan "Walt Disney-s" legyen. Inkább legyen az, és hozzon sok pénzt, mint fordítva, mert így legalább az ember a bevételből annyi mozijegyet vehet jó filmekre, amennyit csak akar, és még a munkáját is megtarthatja, mondja magában egy vérbeli producer.
Ehhez képest az Evolúció olyan elröppent humorokat enged meg magának, amilyeneket leginkább csak művészfilmekben látni. Például a három férfi egy bevásárló centrumban üldöz egy ilyen ős-mars-lényt, ami felkapott egy bolti szarka csajt és ott repked a levegőben. A három férfi erre ez egyik fegyverboltból kivesz három puskát, még az árcédula is rajtuk van (ebből arra lehet következtetni,
hogy a forgatókönyvíró, hogy úgy mondjuk, nagyon jól érezhette magát, amikor ezt írta), és így lőnek az őslényre. Amikor leterítik, a lány megígéri, hogy nem lop többet, ők pedig a vállukra vetik a fegyvereket, és örömittasan beugranak a jeepbe, és nekivágnak a sivatagnak, és bömböltetik a zenét, és vadul énekelnek. Elképesztő! Kinek jut eszébe egy ilyen jeep-es éneklős jelenet? Nagyon jó! Egy pár ével ezelőtti magyar film jut az eszünkbe, a Punta Grande, mely egyáltalán nem a legjobb fim, de az első tíz perce aranyat ért, és abban is a legjobb egy családi autókázás, sivatagban, jepp-pel, felhangosított zenével, ott az egész család a Let It Be-t énekli, nagyon jó. De az egy művészfilm volt, az Evolúció viszont egy 80 milliós monstrum (!), ami ugyanezt a betépettséget meg tudta valósítani, szóval, le a kalappal.
A szereplők kivétel nélkül jók, de David Duchovni, mint az X-Akták delegáltja, illetve importáltja, külön izgalmad visz az egészbe, mi több, a sok-sok befejezetlen X-Akta után most végre kárpótolva
érezheti magát a néző. Mellesleg, Duchovny tesz is egy ilyen megjegyzést, hogy "tudod, mint az X-Aktákban", nehogy valaki azt higgye, hogy csak véletlenül esett rá a választás.
A rendező egyébként nem más, mint a szlovák születésű Ivan Reitman, aki a Ghostbusters-szel futott be, a forgatókönyvíró pedig egy egész páros, David Diamond és David Weissman , akik eddig már négy filmet írtak együtt, plusz Don Jacoby, aki az Arachnophobiát írta és producelte.
Mindez annyira szép, és jó, hogy a józanésszel megküldött ember ilyenkor kezd gyanakodni, hogy de hol van a bibi, mert valami bibinek biztos kell lennie ..? Nos, így igaz, és ez a bibi nem más, mint hogy az USA-ban végül is nem termelte meg a film azt a bevételt, amit elvártak volna tőle. Eddig a 80-ból harminc-valamennyit sikerült behoznia . Ámde ez maradjon a gyártók magánügye, a bevétel az övék, meg a gond is, a film és szórakozás viszont a miénk, cserébe egy darab mozijegyért, ami most abszolút megéri a pénzét.
-joey tribiani-
| Intercom |
