A Pók Hálójában
Along Came A Spider 2001.
A
trailere alapján eléggé keveset lehet várni ettől a filmtől, és
tényleg nem is nyújt valami sokat, már csupán az a kérdés, hogy
azt a keveset, amit nyújt, azt hogyan nyújtja.
Szerencsére nem úgy , mint valami rétestésztát, azaz sok hibáján kívül nem vette fel plusz egyediknek a túlzott hosszúságot is, de ettől persze még nincs sok okunk az örömre. A film megtekintése, ha már itt tartunk, lényegében egyet jelent Monica Louise Potter bámulásával, aki korábban Nicolas Cage kedvesét alakította a Con Air-ben, ezért lehet most ismerős, hiába hárul rá most egészen más szerep. Monica Potter most egy Jezzie nevű titkosszolgálatos nőt alakít, a film co-sztárja, Morgan Freeman mellett, aki most az Alex névre hallgat.
Morgan Freeman 37-ben született, így mára már 64 éves, és emiatt akármennyire nyomoz együtt a Potter-lánnyal, senkinek eszébe nem jut azt gondolni, hogy valaha összejönnek. Sőt, valójában furcsa is volt a magyar feliratokat olvasni, mert valahányszor tegezték egymást, fordítási hibának tűnt. Szóval volt köztük végig egy szakadék, persze, közben nagyban irigyeltük Freeman bácsit, hogy milyen jó neki, besétál egy nyomozás kellős közepébe, és egyből ott egy ilyen jó csaj. Most komolyan, kinek van ekkora mázlija, és milyen gyakran? Tisztára az Utolsó Akcióhős című film jut az
ember eszébe, amiben arról lehetett felismerni, hogy filmben vannak, hogy minden nő bombázó volt, és a telefonszámok is mind 555-tel kezdődtek, a mai napig két dolgot nem tudunk megbocsátani az USA-nak, és ezek közül az egyik az, hogy az Utolsó Akcióhős annak idején megbukott (úgy látszik, ha saját magukról van szó, akkor egyből köddé válik a híres humorérzék).
Visszatérve, Monica Potter tényleg jó csaj, a film viszont annál kevésbé. Már az első percekben okot a nevetésre, ami műfajánál fogva nem előnyös, peresze láttunk már olyat sokszor, hogy mondjuk egy akciófilmből, mire a tékákba kerül, akció-vígjáték lesz. Ennek a filmnek az elején Alex bácsi (Morgan Freeman), aki rendőr, elveszíti a partnerét egy bevetésen, de nem akárhogy. Csak annyit mondunk, Cliffhanger, de tényleg, milyen jó már, amikor Jim Carrey az Állati Nyomozó legelején elveszíti a kismajmot, mert kicsúszik a kezéből, ekkor döbbenünk rá, hogy nem minden film használja ki a jeleneteiben rejlő lehetőségeket teljesen.
Itt, amikor a partnernő lezuhan a mélybe, itt sincs kihasználva semmi. Nincs benne egy milligrammnyi feszültség sem, hiszen azt sem tudjuk, hogy ki az a nő, és nem is néz ki jól, szóval, ha valakinek le kell zuhanni, hát csak rajta, essünk túl rajta, és mivel kellemes emlékeket idéz, nevetünk rajta.
Hasonlóan nevetünk, amikor már jó ideje folyik a nyomozás a szürke szenátor elrabolt kislánya után, és Jezzie megkérdi Alex bácsit, hogy vajon miért pont ezt a kislányt rabolták el? Alex bácsi erre azt mondja, "remek kérdés", csoda, hogy eddig nem jutott az eszükbe (mi is osztjuk e véleményt). Ekkor jönnek rá, hogy valójában nem is a kislányt akarták elrabolni, hanem az osztálytársát, az orosz kisfiút (ebben az iskolában politikus-gyerekek járnak, és testőrök vigyáznak rájuk, meg minden). A poén az, hogy a forgatókönyv ezen a ponton nem is hibázik, mert találunk rá magyarázatot, hogy miért ebben a sorrendben történtek a rablások.
Ugyanakkor annál rosszabb azt látni, hogy ezen a felismerésen felbuzdulva meglátogatják a kissrácot (este tíz körül?), majd miután a testőrök elhajtják őket, hogy jöjjenek vissza holnap, a csajnak az a spontán ötlete támad, hogy ne menjenek haza, hanem maradjanak ott az autóban, és figyeljék a házat, úgy is hideg van és ömlik az eső. Alex bácsi, aki a forgatókönyvíró elhibázott gondolata alapján egy fekete Porsche-val mászkál (?), ebbe egyből belemegy, és lám, pár perc, és meg is lesz az eredménye az ott-tartózkodásuknak, ami megintcsak irigylésre méltó, és megintcsak "Utolsó Akcióhős".
A film tulajdonképpen jobb is és rosszabb is, mint amire az ember számít. Egyrészt jobb, mert ezt a pók-dolgot tényleg nem erőltetik agyon, csak ez az egyetlen mondat utal a pókokra, amit a trailerben is láthattunk. Ugyanígy pozitívum, hogy nem lett olyan, mint a Csontember. Abban is fiatal, fehér rendőrcsaj, és egy veterán fekete nyomozó dolgoznak együtt, szóval lenne okunk félni egy jó kis Csontember déja vu-tól, de ez hálistennek elmaradt. Azt is pozitívumként lehet még a film számlájára írni, hogy a forgatókönyv ötletes. Ötletes, ami a fordulatokat, vagyis a vázat illeti, ugyanakkor maguk a jelenetek az élvezhetetlenségig laposak, hogy csak a végkifejletet említsük, ahol ugyanúgy ásítunk, mint a Mission Impossible 2 végkifejleténél.
Rosszabb lett viszont a film a vártnál, mert miután a film elkezdődött, kiderült, hogy valamivel jobb lapjai vannak, mint amit a trailer alapján várni lehet (a történet váza tényleg jobb a vártnál), és emiatt még fájdalmasabb végignézni ezt a szűk 3 pontos történetet, ami a 10-ből 6.5 pontos történetet-vázból megmaradt, miután a klisék jól keresztülmentek rajta, mint valami úthenger.
Ugyanígy (komoly) hátrány, hogy az elviekben főnegatív hős, Michael Wincott sem futhatja ki magát. Pedig minden lett volna, hiszen ez az a Michael Wincott, akit kivételes brutalitása miatt egyszerűen nem lehet elfelejteni a 97-es Két Túsz Között c. remek kis film óta, aminek eredeti címe fura módon az volt, hogy Metro. Ebben a Két Túsz Között-ben még arra is emlékszünk, hogy Mr. Korda-nak hívták, egyszerűen a legnegatívabb negatív hősök egyike volt, közvetlenül a Váltságdíj túl negatív Gary Sinise-e után.
Érdekességképpen megjegyezzünk, hogy Wincott a klasszikusnak számító Strange Days-ben is játszott, ott Juliette Lewis nagymenő új pasiját alakította, Philo-t, akivel Ralph Fiennes-t lecserélte. Szintén remek alakítás volt, uralta a vásznat. Amikor például ott ül a saját bárjában, és elmagyarázza Fiennes-nek, hogy ő csak azt hiszi, hogy van valami a kezében, holott valójában a semmit markolássza, és ezt a gondolatot egy kézmozdulattal alá is támasztotta, már akkor lehetett látni, hogy tehetséges színész.
Most elviekben ő lett volna a pók, aki éveken keresztül szövögeti a tervét, ami olyan részleteket is magába foglal, mint a pedagógusi pálya választása, hiszen enélkül aligha juthatott volna be a szigorúan ellenőrzött isibe. Ráadásul ő volt az isi egyik legjobb tanára, és az emberrablást megelőzően mintegy két éven keresztül tanított ott (!!), - többe került a leves, mint a hús, szólíthatjuk nyugodtan Sziszifusznak )). És akkor még nem említettük, hogy ezt a két évet egy műanyag maszkban tanította végig, álszakállal, sőt, hogy a Discovery csatorna (és azon belül a Törvényszéki Orvoszakértők c. sorozat) nézői se érezzék magukat annyira átverve, még ujjlenyomat eltüntető készüléke is volt neki (!!).
Szóval tényleg
elképesztő méretű fába vágta ez a pók a hálóját, és mindezt miért? Egyrészt a mi szórakoztatásunkra, másrészt pedig azért, hogy bekerüljön a bűnözés történelemkönyvébe. Huh!! Pedig egy ilyen elit-isiben eléggé szépen kereshet egy tanár .. , csajozhatott volna, lehettek volna saját gyerekei, ja, és nem kellett volna azt a maszkot viselni minden nap ...
Mindegy, tegyük fel, hogy ő erre tette fel az életét, és hogy neki ez így megérte, annál inkább szánalmas, ahogy a cél előtt egy méterrel (képletesen kifejezve) elhasal. Ez volt az a nagy szövögetés? Szegény.
Hiába, az Utolsó Akcióhős kisfiújának volt igaza, amikor azt mondta, hogy nem kell annyit teketóriázni, ha le akarsz lőni valakit, ne beszélj előtte félórákat. Ugyanígy: ha el akarsz rabolni valakit, ne szövögesd évekig a hálódat, hanem rabold el gyorsan - mielőtt valaki azt mondja neked, hogy "véged, van, rüszü!".
-joey tribiani-
| UIP-Duna Film |
