Zabriskie Point (7. rész / 7)
::::: rövid kritika a filmről
A Zabriskie Point nem a világ legjobb filmje, sőt, még csak nem is tökéletes film. Egy forrongó korban készült forrongó film - amely bár lenyűgöző mélységű kompozíciót tud felmutatni, sok helyütt mégis esetlen, sőt, programszerű. Esetlenek például a jelenetek Mark és Daria között. Esetlen a tény is, hogy Mark megharagudott Antonioni-ra, és úgy beszélt róla abban a tévéinterjúban, mintha egyenrangú felek lennének, Antonioni pedig egy rossz rendező. Ugyanakkor, ha tovább nézzük a tényeket, megértjük, hogy ez az esetlenség ennek a filmnek a karmája. Megkerülhetetlen. Mark és Daria összejönnek, a film megbukik, de ők rövid időre sztárok lesznek. Aztán Mark kirabol egy bankot. A filmért kapott honoráriumát pedig leadja a szekta- illetve kommuna vezetőnek.
Esetlen film, Mark és Daria jelenetei néha egyszerűen nem stimmelnek, mert az amatőr színjátszás érzetét keltik, és ez időnként nagy kár. Látszik, hogy Mark nem tud 100%-ig azonosulni a szerepével, látszik, hogy az ő fejében egészen más van, mint amint Antonioni szeretne megjeleníteni a karaktere fejében. A játékán látszik, hogy lázad a rendezői koncepció ellen, és az is, hogy okosabbnak érzi magát annál, aki megálmodta őt. Furcsa dráma ez, hiszen így úgy tűnik, mintha Antonioni csak beleprojektálta volna fiatalokba, különösen Mark-ba, a forradalmon túli forradalmárba azt az emelkedettséget, amivel nem rendelkezett - ő nem, csak Antonioni.
Esetlen film, a legesetlenebb pedig a legvége. Az a buta dal a fiatalságról. Hogy történhetett ez? Hogy Antonioni, miután az egész filmet forradalmi módon forradalmira készítette, végül egy ilyen dalt nyom be, naplementével, kurtán furcsán elharapva az egész mondat (film) végét ? A film zenéjét a pink Floyd készítette, a nyitójelenet urban-aboriginal stílusú zenéjétől kezdve végig ... és akkor itt egy ilyen dal, amit akár a rendszer maga is küldhetett volna? Egy kioktató, lenéző, atyáskodó szám ... Meg lehet ezt magyarázni? Valószínűleg igen, de felesleges, ami nem jó, az nem jó. Az egész vége-jelenet tökéletes lehetett volna, ha nincs ez a betétdal ... ha például csak a sivatag sejtelmes hangját halljuk, szélzúgással.
De nem így lett. Ennek oka az lehetett, hogy Antonioni tényleg érzékeny szálakkal kötődött Daria-hoz, és itt a végén annak a nyomát látjuk, hogy végül beletörődött, hogy a lány az általa kitalált karaktert választja őhelyette ... Így gyakorlatilag félreáll, mint egy idős férfi ... de búcsúzóul berak egy betétdalt, amely az egész forradalmiságot (amiről a film szól) egy mozdulattal elbagatellizálja ... Nagy kár, de nincs mit tenni. Tekintsük inkább úgy., hogy a Antonioni itt engedte el a filmet ...
Esetlen film - mégis zseniális ... mert Antonioni égő papíron írta. A Zabriskie Point példátlan és megmagyarázhatatlan módon gyakorol hatást a nézőire. Esetlen film, de csak helyenként az, és az egész tobzódóan valóságközeli, szinte dokumentumszerű film mögött egy végsőkig csiszolt gondolatrendszer lüktet, a rendszerről, a forradalomról, s így amit látunk a két fiatal története csak a jéghegy csúcsa, egy egész filmen végigvonuló jéghegy-gerinc, amely mentén a pop-, a filozófia-, a társadalomtudományok és a költészet terén lenyűgöző alkotást látunk ... egy a cselekménnyel mint közvetítőanyaggal vászonra vitt gyönyörű vizuális fogalmazványt, amelynek ott a helye Godfrey Reggio Kizökkent Világ-ja mellett ...
a cikk fejezetei: