Amikor autót vesz az ember,  értékeli az extrákat, miért ne tenné így a filmekkel is?
A filmeknek helybõl fel kel lenniük szerelkezve néhány dologgal, ezeket hívják a film alapelemeinek, mint szex, erõszak, küzdelem, jellemfejlõdés, szenvedély, esetleg autós üldözés, kell rossz fiú, vagy valami negatív karakter. Lényeg, hogy van, amik nem hiányozhatnak, vagy ha az egyik hiányzik, több kell a másikból, mint ahogy a Ryan közlegény megmentésében nagyon sok erõszak van, és így senkinek nem tûnik fel, hogy nincs is benne még egy darab nõ sem. 
Tulajdonképpen már a gyerekek és az állatok is extrának minõsülnek, de az egyik leghatásosabb extra holtbiztos, hogy a hóesés. Egyetlen hátrányuk, hogy nyáron nem nagyon kapósak a hóeséses filmek, és lehet, hogy az Ausztrál közönség is kisebb fogyasztói potenciált képvisel az ilyen filmekkel kapcsolatban. Szóval, valamilyen szinten „alkalmi" effektnek minõsül, de nagyon jól tud mûködni. Szerintünk annak az esélye, hogy valaki másodszor, (vagy harmadszor, negyedszer .. ) is megnéz egy filmet, sokkal nagyobb, ha szerepel benne a hóesés nevû extra, hiszen  nagyon speciális hangulatot képvisel. 
Gondolj a Fargo -ra, elvileg nem simán elképzelhetõ lett volna az egész hó nélkül? Másrészt, ha erre a filmre gondolsz nem mást fogsz magad elõtt látni, mint Frances McDormand-ot, ahogy kiszáll az autójából a hóban. 
Ugyanakkor, nyilván nagyon sok direkt karácsonyra kitenyésztett film is van a piacon, de azok más mûfajt képviselnek, nem kerülnek be automatikusan a hóesõs filmek közé. Ilyenkor, kari elõtt határozottan jó program megnézni egyet-egyet a nagyok közül. Elsõ a listán a Die Hard egy és kettõ, ezeket szerkesztõségünk tagjai minden decemberben megnézik. Azért figyelemreméltó, hogy mind a két résznek ugyanaz a szám van a végén, hogy „Let it snow". Az Utánunk a tûzözön,  (Long kiss goodnight), tavaly került fel a listára. Ebben is szerepel a "Let it snow"  c. szám, csak nem a végén, hanem az elején. A már említett Fargo is nagyon ott van, a "Levesben" c. film is alaptag, és az "Idétlen Idõkig" is több, mint profi, noha azt igaziból inkább januárban a legjobb megnézni, vagy februárban, amikor a valóságban is Groundhog Day van ( a mormota napja, a film eredeti címe).

Bill Murray idõjós egy tv-csatornánál, és sztár a mûfajban. Nagyon nagyon goromba alak. Leutaznak egy kisvárosba a mormota napjára, hogy (hivatalból) megtekintsék, elõjön-e, és megijed az árnyékától, vagy mi lesz. Az esemény után pakolnak, és irány haza, csakhogy a váratlan havazás miatt nem tudják elhagyni a várost. Ott alszanak, másnap a hónak nyoma sincs, viszont (cserébe) ugyanaz a szám szólal meg a rádióban, mint „tegnap".

És akkor kiderül, hogy Bill Murray számára újból kezdõdött az elõzõ És ez így megy, nagyon pompás film, (ha láttad, akkor nyilván egyetértesz), a film vége felé már kívülrõl tudja,  épp mi fog történni. Most esik le a kissrác a fáról, most robban le majd a két hölgy kocsija, most fordul be a sarkon egykori osztálytársa, stb.

A satöbbi a legérdekesebb, ugyanis munkatársnõjével, a Gyönyörû Andie Mcdowell-lel egyre jobban megismerkedhet, hiába nem emlékezik a lány semmire az elõzõ napból. Nagyon vicces film. 
Idén új hóesésessel gazdagodott a paletta, természetesen a „Mint a Kámfor" -ról van szó. Már alig várjuk, hogy jövõre legyen, és megnézhessük újra. Biztosan van még egy pár havazásos film, írd meg, légyszi, hogy ajánlhassuk. 

Csak a hangulat a lényeg, gyakran még egy hó szállingózás is beszámít! Máskor meg, mint a nagyon különleges hangulatú „A Hó hatalma" c. filmnél, hiába a sok hó, még magát az Északi Sarkot is bevetik, akkor sem mûködik, illetve mûködik, csak nem úgy, mint „nagy, havazásos" film. A hó, úgy látszik, nagyon szubjektív dolog.