Mit rejt ez a Rejtő Jenős cím? Gengszterfilmet, vígjátékot, vagy valami mást? Jobb előre tudni, ez egy vígjáték, mert egy darabig (kb. 20 perc) viszonylag komolyban adja elő magát, és csak utána kezd felengedni. Ekkor rájössz, hogy egy Trainspotting "meets" Pulp fiction fajtájú filmmel van dolgod, és tulajdonképpen örülsz. 
A műfaj beazonosításán felül az idő, amiben a történet játszódik is viszonylag problémás, először olyan 70-es éveknek néz ki, de a kellékek, autók, mobiltelcsik kezdik felszakadoztatni a felhőzetet. A 70-es évek onnan ugrik be, hogy akkori Paul Newman-es filmek kedvelt konfliktusa épül fel a szemeink láttára. 

Szóval. Mi jut eszébe néhány fiatalnak? Kihívják kártyázni a helyi komoly pornókirályt és maffiavezért, Baltás Harry-t. A beugró 100 ezer font, nem több, nem kevesebb. Négyen dobják össze a lét, és várják, hogy társuk, Eddy (Nick Moran) hogyan szerepel. Baltásék éppen a hetvenes évek stílusában trükköznek, rejtett videókamerával kifigyuzzák Eddy lapjait, majd morze-berendezés segítségével továbbítják a kártyázó Baltás lábszárára erősített mini-morze-kalapács segítségével az adást. Eddy veszít, és beüt a krach, egyetlen hetük marad, hogy letejeljék, illetve visszacsorgassák a levet. Tulajdonképpen ez a konfliktus a béka, amit le kell nyelnie a nézőnek, mert innentől kezdve viszonylag normálisan alakul a film, kicsit olyan, mint a Desperado, rejtélyes figurákkal, egymást keresztbe kasul átszövő cselekményvonalakkal, kicsit valószínűtlen történésekkel, helyileg szórakoztató módon. Szóval stilizált film. Stilizált film, amely az Angol gengszterfilm hagyományaira épít, függetlenül attól, hogy ezek a Trainspotting óta hatályon kívül helyeződtek. Az 1971-es Get Carter (Kapjátok el Carter-t) c. Miachael Cane-es film méltó utódjaként emlegetik, már csak azt kell eldönteni, hogy ez jót, vagy kevésbé jót jelent. Mindenesetre a tavalyi Sundance fesztivál legjobb első filmes díját jól megnyerte. (A stilizáltságot kedvelik a fesztivál-zsűrik.) A  film elején a Nagymenők (Martin Scorsese, Good Fellows) kép-kimerevítgetős technikájával próbálták a fejünkbe sulykolni az összes régifajta "becenevet", de összesen Nick the Greek és Nagy Chris és kis Chris meg a baltás neve tud megtapadni agyacskánk sikamlós felszínén.
(A Good Fellows sokkal jobb hatásfokkal tudta bemutatni a sok-sok karaktert, de nem mindenkinek sikerül az, ami a nagymenőknek.) Összefoglalva ez a Good Fellows-os stílus az elején, aztán a Paul Newman-es, Michel Cane-es atmoszférával és kártyajátékkal tényleg nem  szerencsés, a közepe azonban rendesen tűrhető. Jó sok mindent kihoztak a kevéske helyszínből, például humort. 
 

INTERCOM