DOGMA

A Dogm�r�l val�j�ban a rekl�mokkal foglalkoz� cikkeink k�z�tt kellene �rnunk, hiszen az �vtized leghat�sosabb kamp�nyainak egyik�r�l van sz�, a Phantom Menace kamp�ny�val lehetne (ak�r) egy k�rben eml�teni. K�l�nbs�g csak annyi van, hogy ez a Dogma-dolog nem ker�l p�nzbe, de erre minden szakember csak azt mondhatja: ann�l jobb!
Term�szetesen felmer�l a k�rd�s, hogy kell-e a Dogm�r�l besz�lni, vagy egyb�l t�rj�nk r� a filmre, hogy milyen, de mivel a film gy�rt�i, mint egy v�djegyet, al��r�sokkal, meg minden benyomt�k a film f�c�me el�, mi is ezt fogjuk tenni, szemet szem�rt alapon. Ez a v�djegy jelenik meg a film elej�n
Lars von Trier, Kristian Levring,Thomas Vinterberg �s Soren Kragh Jacobsen alap�tott�k 95-ben.
Ez a bizonyos dogma olyan dolgokat tartalmaz, (val�j�ban limiteket), hogy ezeket �s ezeket a filmes megold�sokat nem vessz�k ig�nybe. (Mint valami kisdobos fogadalom, csak ann�l sokkal hat�sosabb). Nem alkalmaznak filmzen�t, csak, ami a jeleneten bel�l l�that� hangforr�sb�l sz�rmazik. Nem alkalmaznak mesters�ges vil�g�t�st,  illetve vil�g�t�st, filmes �rtelemben, nem cipelnek a helysz�nre l�mp�kat. Ami pedig a kamer�t, �s a filmnyersanyagot illeti, nagyon profi �s nagyon kicsi vide�-kamer�t szeretnek haszn�lni. Eddig gyakorlatilag n�h�ny ilyen dogmatikus film k�sz�lt, de m�gis rendes mozgalomr�l lehet besz�lni. A vez�ralak, Lars von Trier, �s maga a mozgalom is d�n sz�rmaz�s�. Mik�zben a Beach c�m� filmmel kapcsolatban hatalmas botr�nyok d�lnak, hogy rong�lj�k az origin�lis k�rnyezetet, a Dogma �gye sz�pen halad el�re, mint egyfajta k�rnyezet-bar�t technol�gia. Legal�bb is legk�nnyebben �gy foghat� fel. Hiszen a dogma-filmek bizonyos dolgokt�l mentes filmek, �s ez a mentess�g  nem is felt�tlen�l a k�rnyezetet, de az eur�pai, vagy m�gink�bb a skandin�v filmm�v�szetet, vagy leg-legal�bb az ottani filmgy�rt�s �rdekeit v�dik. A fogyaszt�kat, (mindannyiunkat) pedig k�v�ncsiv� tesznek azzal, hogy mit lehet csin�lni ilyen �jfajta technol�gi�val, amit legk�nnyebben "Hollywood-mentesnek" lehetne leford�tani. 

A sz�let�snap
Festen  / Celebration szines, feliratos, d�n film, Mogens Rukov �s a rendez�, Thomas Vinterberg �rt�k. 1998

A film, nem csal�s, �s nem �m�t�s, egy sz�linapr�l sz�l. Vajon ki lehet a szerencs�s, egy csaj, egy kisgyerek, esetleg egy id�s �s k�ztiszteletben �ll� f�rfi? Term�szetesen az ut�bbi, ebben rejlik t�bb lehet�s�g, mert t�bb embert lehet megh�vni a party-ra. 
A film nagyon helyes dokumentum illetve vide�klip jelleg� aut�z�sokkal kezd�dik, a megh�vottak utaznak a megadott c�l fel�. Teljesen friss r�sze ez a filmnek, egyik vag�ny szerepl�, (term�szetesen n�), m�g olyat is csin�l, hogy a sof�rt meg�ri, el�zz�n le mindenkit, ami nagyon j�l n�z ki, t�nyleg. Ugyanakkor m�r itt, az elej�n �gy gondolhatunk a filmre4, hogy "a titokzatos d�nok". Az�rt gondolhatunk r�juk �gy, mert egyfajta szembek�t�sdiben van r�sz�nk, l�tunk valamit, �s mindig csak valamivel k�s�bb der�l, ki, hogy mi volt az, de ilyenkor mindig lehet �r�lni. 
Percekkel k�s�bb m�r t�bb dolgot is tudunk, �s �gy �rezz�k, mintha egy Agatha Christie darabba cs�ppent�nk volna. Van egy papa, (Helge), �s van n�gy gyereke, egyiket nem h�vt�k meg  az �nneps�gre, �s m�g van egy gyerek, aki nem j�het, mert tavaly �ngyilkos lett. Sz�val, h�nyan vannak gyerekek? H�rman, mert az is elj�tt, akit nem h�vtak. K�t fi� �s egy l�ny, mindannyian negyvenesek. Azt�n sz�pen haladunk, j� m�lyen el�re a cselekm�nyben, tr�f�s epiz�dok sz�rakoztatnak minket, kihaszn�lva a kast�ly sok szob�j�t, �s hogy mindegyikben t�rt�nik valami. V�g�l, el�neklik a Happy birthday c�m� dalocska d�n megfelel�j�t, �s meg kell jegyezni, irigykedve hallgathatjuk, hogy nekik nem kellett ilyen dalocsk�t az �szak Amerikai kontinensr�l import�lni. 
A papa, akinek a sz�linapja van - HELGE  - (Henning Moritzen)Azt�n elkezd�dik az �nneps�g, hatalmas asztal k�r�l egy csom�an, �s Christian, az id�sebb fi� megkocogtatja a pohar�t, hogy poh�rk�sz�nt�t mondjon. Ha nem lenn�nek magyar feliratok a filmen, tal�n fel sem t�nne, miket besz�l, t�k norm�lis fejjel elmondja, hogy a papa gyerekkorukban mindig meger�szakolta �ket, gyerekeket. Megd�bbent�en vicces jelenet, de azt�n r�j�v�nk, komolyan gondolta, �s a film elkezd komorabb, majd sz�nalmasabb ir�nyvonalat venni, �s egyetlen kivehet� c�l lebeg el�tte, lehet�leg az �sszes szerepl� m�lt�s�g�t t�nkrez�zni. Az Egyes�lt �llamok �s Eur�pa k�z�tt az lehet a l�nyegi k�l�nbs�g, hogy Eur�p�ban pici v�rosokban �lnek az emberek, l�tj�k egym�s �let�t, �s "szomsz�dok". Am�g az eml�tett �llamokban ha egy ember f�l m�tern�l t�volabb van t�led, �gy tekintesz r�, hogy idegen, a sz� nemes �rtelm�ben, l�tod, amit l�tsz bel�le �s az �let�b�l, de tudod, hogy van egy titkos �lete is, mert semmi �s senki nem az akinek vagy aminek l�tszik, de azt is tudod, hogy ez a titkos �let p�nzkeres�st jelent �s nem valami beteges vagy perverz dolgot. 

Baloldalt, h�tul a felszolg�l� l�ny az egyetlen pozit�v karakter - PIA - (Trine Dyrholm)

Vagy legal�bb is felt�telezed, hogy �gy van, mert �rdeked ebb�l kiindulni, mert �zleteidben, mindennapjaidban partnerekre, t�rsakra, sz�vets�gesekre van sz�ks�ged. Ezzel szemben Eur�p�ban, (gondoljuk), ha valaki f�l m�tern�l t�volabb van t�led, �rtsd, egy-egy h�res embert szokt�l l�tni nyilv�nos helyeken, mert Eur�pa kicsi, nem �rzed idegennek, hanem ink�bb szomsz�dk�nt gondolsz r�, �s a titkos �let�vel kapcsolatban nem azt gondolod, hogy pontosan azt csin�lja, amit te �s mindenki m�s, (p�nzt keres), gyerekeket nevel stb, hanem valami eg�szen m�st, hiszen nem lehet, minden stimmeljen. Ha ugyanis minden stimmelne n�la, nem keresne t�bb p�nzt, mint te, hiszen n�lad is minden stimmel. Vagyis, ami (gondoljuk) Eur�p�ban nem m�k�dik, az a "relativit�s elm�lete" , illetve gyakorlata. 
Na, mindegy, l�nyeg az, hogy egyre s�t�tebb k�peket l�tunk, mert nem haszn�lnak filmes vil�g�t�st, �s az ember azt v�rja, hogy valami t�rt�njen, �s ez�rt ut�lja mag�t. K�r�lbel�l �gy, mint a Thin Red Line c. film eset�ben, amikor valah�nyszor �s�t�si rohamot kapt�l v�rtad, hogy t�rt�njen m�r valami. �s t�rt�nt is, mindig, de megb�ntad, hogy k�v�ntad, mert csak horrorral tudt�k fenntartani az �rdekl�d�st, illetve �brentartani a n�z�ket. De h�t �gy van ez, tudja ezt a vil�g minden filmrendez�je �s n�z�je is ugyan�gy, hogy a filmekbe mindig be kell dobni valamit, ami lek�ti a n�z�t. �s ha a filmm�v�szet sz�rakoztat� elemeit lereduk�lj�k, mint vil�g�t�s, krist�lytiszta k�pek, DDTS, marad az emberi nyomor, �s v�g�l is ez a legolcs�bb megold�s mind k�z�l. 
Amikor a hatvan�ves ap�t rugdoss�k a gyerekei a kavicsos talajon, �s az apa azt mondja: "most meg�lt�k .." arra gondolunk, mennyivel jobb lett volna a Higgy neki hisz zsarut kivenni vide�n, vagy esetleg az �ld�kl� Angyal-t Luis Bunuel rendez�s�ben, ami hasonl� "elmegy�nk egy partira" t�rt�net, csak k�zben j� film. 
�rdekess�ge m�g a Sz�let�snapnak, hogy val�j�ban nem is olcs� film, mert tele van szerepl�kkel �s a Director of Photography a D�n Cinematographerek egyes�let�nek tagja, (mint Amerik�ban az A.S.C), �s kell�kekben is adtak az agyuknak. Egyed�l vil�g�t�sra, kamer�ra �s filmnyersanyagra nem k�lt�ttek, �s egyed�l ett�l olcs�bb, mint egy b�rmilyen film, illetve ennyiben k�sz�lt m�s m�dszerekkel.  A sz�n�szek egy�bk�nt nagyon j�k voltak ..

-fred-eric-

    oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20