|
|
Milyen
személyiség vagy az életben?
Néha
szégyenlõs, néha zárkózott, de tudom,
hogy szeretem felszabadultnak és szabadnak érezni magam.
Ehhez
képest Márta? (A lány akit Gabi
a Kalózokban alakít)
Márta
távolságtartó, bizalmatlan, (hisz sérült),
egy csaj, aki iszonyatosan kemény, akinek történt valami
az életében, ezért olyan elérhetetlen, megközelíthetetlen.
Nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy Márta figurájának
van "mélysége", egybõl láttam benne fantáziát.
Közel éreztem magamhoz.
Hogyhogy,
"amikor kiderült"?
A
próbafelvételek két fordulóban történtek,
elõször csak faxot kaptam, minden utalás, vagy elõzetes
megbeszélés nélkül, tisztán a szöveget,
hogy ebbõl készüljek fel.
Úgy
kerültél a filmbe, hogy egyszercsak kaptál egy faxot?
Nem
egészen. Dés László látott engem a Radnóti
Színházban Caragaile Zûrzavaros éjszaka c. darabjának
a próbáján. Elmondása szerint olyan hatással
voltam rá, hogy azt mondta magában: "Na, megtaláltam
a Mártát!". Ezután szólt a film rendezõjének,
Sas Tamásnak, hogy nézzen meg engem egy próbafelvételen.
Így kaptam meg faxon a Márta-monológot, hogy tanuljam
meg a szereplõ-válogatásra.
Melyik
volt ez a jelenet?
Amikor
Márta ül a hajón, és elmeséli a fiúknak,
hogy mi történt vele, miért ilyen zárkózott.
Szóval, amikor elolvastam, azt hittem, hogy Márta maga is
heroin-függõ, lecsúszott, züllött személy,
akinél valamilyen szinten elfogadott dolog volt, amin keresztülment.
Végülis nagyon tetszettem nekik, behívtak a második
fordulóra, és megkaptam az egész forgatókönyvet,
hogy olvassam el, és annak alapján készüljek
fel. Ekkor derült ki számomra: Márta finom, érzékeny,
érdekes fuvolista lány, aminek nagyon örültem.
Ekkor már izgultam, izgatott ez a szerep, színészileg
kihívásnak tartottam.
Mert
többrétû volt?
Igen,
de persze az sem baj, ha egy figura egyszerû. Színpadon, például
a Zûrzavaros éjszakában egy bajuszos, összenõtt
szemöldökû, bõvérû, hosszú varkocsos,
rettentõ csúnya lányt játszom, aki ráadásul
köpköd is, tehát egy igazi román paraszt nõt.
De imádom, mert szabadságot, felszabadulást ad nekem.
Márta pedig azért jó, mert zárkózott,
és titokzatos, és "nagyon meg kell tölteni", hogy ne
csak egy szép lány legyen.
És
mennyi idõt igényelt részedrõl ez a film?
Gyakorlatilag az egész nyár a Kalózoké
volt...
Azt
hittem, egy számot fogsz mondani, hogy mondjuk 21 nap forgatás
...
Nem,
hál’ istennek, elõször is kb. negyven napot forgattunk,
de nem egyhuzamban, hanem elszórva, másrészt magát
a forgatást rendes elõkészítési periódus
elõzte meg. Nevezhetjük "együtt-élés" -nek
is. A fõiskolán volt ilyen, még a felvételi
utolsó rostájánál, beköltöztünk
a kollégiumba, hogy ott egész nap együtt legyünk,
és megismerjük egymást, ezt hívtuk "együtt-élés"-nek,
innen jutott eszembe a szó. Sem Bodó Viktorral, sem Király
Attilával nem dolgoztam korábban még együtt,
Bodót még személyesen sem ismertem, tehát
nagyon hasznos volt ez az elõkészítés, mert
így nem a forgatáson láttuk egymást elõször.
Hogy
"életetek együtt", felugrottatok valamelyikõtökhöz?
Nem,
az Axis Plusz kft, aki a filmet gyártotta, a kongresszusi központban
bérelt irodákat, ott dolgoztunk. Próbáltunk,
elemeztünk, kamerával, kamera nélkül, beszélgettünk
Sas Tamással, hogy ki hogy gondolja a jelenetet. De ugyanígy
ezekhez az elõmunkálatokhoz tartozott, hogy alap szinten
megtanuljak fuvolázni. Két hónapig jártam fuvola-tanárnõhöz,
hogy a filmbeli játékom hiteles legyen. |
|
Mindenesetre
meglátszik a filmen a sok belefektetett munka, például
nagyon közvetlenül tudtok egymással beszélni, mint
akik tényleg közel vannak egymáshoz
Igen,
de ennél még sokkal felszabadultabb is lehetett volna
A
játék vagy a film ..?
A
film. Mi jól éreztük magunkat, nagyon jó nyarunk
volt, a nehézségek ellenére is, de az egy munkával
együtt jár. Csak azért mondtam, hogy jobb is lehetett
volna, mert kb. háromszor annyi anyagot vettünk föl,
mint ami a filmbe bekerült, és ha ennyit dolgoztál valamin,
akkor biztos, hogy hiányérzeted lesz, de azért úgy
látom, hogy egy abszolút vállalható film, ami
kerek történetet mesél el. Megérte, hogy az
egész nyarad Márta bõrében töltötted
el ..
Ne
is mondd! Volt egy hihetetlen történet. Márta, ugye
heroint csempészik Bécsbe, a fuvolájában, a
férjének, hogy aláírassa vele a válást.
Szóval mentünk Bécsbe, a forgatásra, a vámosok
pedig senkit sem állítottak meg, csak azt az autót,
amelyikben én is ültem. Mindent kipakoltattak. Az egész
stáb egybõl engem kezdett cukkolni, hogy ezek nagyon ügyes
vámosok, még a képzeletbeli heroint is ki tudják
szimatolni. Ez abban a helyzetben valahogy nagyon vicces volt.
Szóval
bejött neked a filmezés ..
Nagyon
szerettem csinálni, sok mindent tanulhattam belõle.
Elmondanád nekem, laikusnak, hogy tényleg mi a különbség
a film és a színház között, mármint
a színész szempontjából?
A
filmnél nem sorrendben vesszük fel a jeleneteket, egyszer a
végérõl, egyszer az elejérõl, ennek
fõ oka a pénz. Sokkal gazdaságosabb, hogyha
egy adott helyszínen az összes ott játszódó
jelenetet egyszerre veszzük fel. Nagyon fontos, hogy pontosan tudjam,
mikor milyen lelkiállapotban van a figurám. A színházban
este héttõl tízig folyamatosan játszom végig
a szerepem, estérõl estére a nézõvel
személyes kontaktusom van, rögtön visszajelzést
kapok, és nagyjából egyszemélyben felelek az
alakításom minõségéért. A filmnél
viszont egy egész stáb bábáskodik, hogy megszülessen
a csoda. A forgatás után még mindig jön egy fontos
momentum, a vágás, ami meghatározza a film jellegét.
De a színész ebben a stádiumban már csak vár,
gyakran hónapokig, amíg újra viszontlátja munkája
eredményét. De ha megszületik a csoda, azt már
nem kell estérõl estére újra megteremteni,
az már örökre megmarad.
Szoktál
akció-filmeket nézni?
Nem
szoktam. Nem szeretem az akciót. A "jó-fajta" akciót
megnézem, például szeretem a Terminátort, de
inkább Tarantino filmeket nézek, vagy a Semmi ágán-t,
az Angyal szívet, vagy az Underground-ot ... Inkább
szakmai szempontból érdeklõdöm a film iránt,
hogy megnézzek egy-egy jó alakítást. Például
imádom De Niro-t, ezért megnézem a filmjeit..
Viszonylag
gyakran jársz moziba ?
Dehogy,
nincs idõm. Videón nézem a filmeket, vagy tv-ben ha
leadnak valamit, moziba nagyon ritkán jutok el évközben.
Miben
játszol most?
Az
Anconai szerelmesekben, a Zûrzavaros éjszakákban, amirõl
már beszéltem, ebben vagyok a román nõ. Az
Iphigeneia Auliszban, és a Rettegés és ínség
c. hihetetlenül kemény darabban, ahol nem is színpadon,
hanem kapaszkodókkal ellátott függõleges falon
játszunk, de nem ettõl kemény.
Említetted,
hogy a rádióban is csinálsz valamit ..
Saár
Tamás miénk a mikrofon c. sorozatában most én
vagyok az alany, aki hangjátékokat csinál, hogy
megmutassa a színészetét.
Közép-távoli
tervek?
Színház.
Ja és pár hét pihenés, ami mindig jól
jön, különösen, ha végigdolgoztad a nyarat is
..
Reméljük,
idén is ez fog történni ...
Köszi
..
Mi
köszönjük a beszélgetést.
-jósvai
péter-
|