Christopher Gans a Farkasok Sz�vets�ge c. film rendez�je.
40 �ves, P�rizsban �l, a Farkasok Sz�vets�ge a m�sodik nagyj�t�k-filmje.
A Csapnival� a budapesti Francia Filmnapok kezdete el�tt besz�lgetett vele, az Art Hotelben.

- Hogy alakult a filmes p�lyafut�sa a Farkasok Sz�vets�g�ig?
- Kiskorom �ta a mozi, a filmez�s �rdekelt legink�bb. 18 �ves koromban jelentkeztem az IDHEC nev� filmf�iskol�ra, aminek elv�gz�se ut�n �gy d�nt�ttem, hogy nem megyek el rendez�-asszisztensnek k�l�nb�z� filmekhez, hanem ink�bb alap�tok egy filmes �js�got. Ez volt a Starfix, aminek 21 �vesen lettem a f�szerkeszt�je, �s aminek nagyon nagy sikere volt indul�sakor. '82-ben alap�tottuk az �js�got, �s �n 8 �vig voltam a f�szerkeszt�je. Ezut�n telev�zi�s m�sorokat k�sz�tettem, t�bbek k�zt egy divatm�sort is, amely nagyon n�pszer� lett Franciaorsz�gban. De k�zben nem mondtam le a mozifilmekr�l sem, �s jap�n producerekkel elkezdtem forgatni a Crying Freeman c. els� filmem. A producereknek tetszett az adapt�ci�-tervem, viszont nem tudt�k elk�pzelni, hogy v�g�l hogyan fogom tudni megval�s�tani. Ez�rt elmentem Los Angelesbe (munkav�llal�si enged�ly n�lk�l), hogy ott elk�sz�tsek egy "sketch-filmet" (sketch= egy adott forgat�k�nyvet 3 rendez� dolgoz fel, 3 k�l�nb�z� st�bbal, pl. New York-i T�rt�netek - Scorsese, Woody Allen �s Coppola rendez�s�ben / CSPV), amely Toront�ban nagy sikert aratott, �s v�g�l a Crying Freeman kritikusai is az �n "verzi�mat" tal�lt�k a legjobbnak a 3 k�z�l. A film 7 milli� doll�rb�l k�sz�lt, �s csak Franciaorsz�gban 800 ezren l�tt�k. Ezut�n egy Verne-adapt�ci�ra k�sz�ltem, Nemo kapit�ny t�rt�net�n dolgoztam mintegy 3 �vig, de azt�n az a sz�n�sz, akit szerettem volna Nemo-nak, �pp nem �rt r�, �s ez�rt egy id�re elhalt ez a filmem.
- Ki volt ez a sz�n�sz?
- Russel Crowe, akit egy ausztr�l filmben l�ttam, �s nagyon tetszett a j�t�ka.
- �gy tudjuk, �n nemcsak rendez, hanem filmforgalmaz�ssal is foglalkozik, �gy van?
- Igen, van egy filmforgalmaz� c�gem, az ASKA, amivel az ut�bbi 3 �vben 85 filmet forgalmaztam. Ezek hongkongi filmek, vannak k�zt�k kung-fu-filmek is, r�giek �s �jak egyar�nt. A Farkasok Sz�vets�ge az�rt is nagy �r�m sz�momra, mert m�r el�g r�g�ta nem forgattam filmet, �s ez�rt kezdtem magam iszonyatosan rosszul �rezni. De ahogy elkezd�d�tt a forgat�s, minden fesz�lts�g elsz�llt bel�lem.
- Milyen m�faj�nak tartja a filmj�t, mert �gy t�nt sz�munkra, hogy legal�bb 5 m�faj keveredik benne?
- �gy k�pzeltem, hogy legink�bb a Wild Wild West c. amerikai tv-sorozat st�lus�ra fog eml�keztetni a filmem. A Farkasok Sz�vets�ge r�gi legend�kon alapul, egy 18-ik sz�zadi hiedelemb�l t�pl�lkozik, plusz egy val�s�gos politikai helyzetb�l. A hiedelmekb�l kialak�tottam magamban egy saj�tos k�pet, ami az egyik alapja volt mindannak, ami v�g�l megjelent a filmv�sznon.
- Megleptek minket a kung-fu-elemek a filmben, hogy ker�ltek bele ebbe a 18-ik sz�zadi filmbe?
- A kung-fu csak koreogr�fiak�nt szerepel a filmben, nem ortodox harci j�t�kk�nt. Sokat mer�tettem a hongkongi kung-fu filmekb�l, emellett ez az elem a dramaturgi�t k�v�nta er�s�teni a filmben. Amikor Hollywoodban elkezdtek kung-fu filmeket k�sz�teni, eredetileg azt akart�k, hogy ezek a filmek a musicalekre hasonl�tsanak, azt�n ez k�s�bb eltol�dott m�s ir�nyba. Az �n filmem t�bb r�szlet�ben a hongkongi filmekre eml�keztet (p�ld�ul, amikor fegyvereket haszn�lnak), de p�ld�ul ugyanannyit k�sz�nhet a videoj�t�kok hat�s�nak is. Franciaorsz�gban �ppen ez�rt legink�bb a fiatalok k�r�ben aratott sikert a film, akik eg�szen m�sk�pp n�zt�k a filmet, mint a 40 �v felettiek, ez ut�bbi koroszt�ly t�bbnyire egy t�rt�nelmi filmet l�tott csup�n benne. Az id�sebbek egy nosztalgikus t�rt�netet l�ttak a Farkasok Sz�vets�g�ben, m�g a fiatalok egy modern mes�t. �n olyan filmeket akarok k�sz�teni, amelyek val�di �rzelmeket v�ltanak ki a n�z�kb�l. Amikor filmezem, visszak�pzelem magam 12 �vesnek, �s k�s�bb ezzel a 12 �ves szememmel pr�b�lom meg n�zni a filmet. Visszakeresem azokat az okokat, amelyek miatt annak idej�n szerettem egy-egy filmet, �s a forgat�s el�tt sz�mba veszem ezeket. Fiatalabb koromban �gy n�ztem a mozifilmeket, hogy k�zben megpr�b�ltam kital�lni, hogy a nekem tetsz� filmek vajon kiknek j�nnek m�g be, vagyis kikkel azonos az �rt�krendem a filmekkel kapcsolatban. A Farkasok Sz�vets�g�ben Mani, az indi�n az a figura, aki mindazt a j�t k�pviseli, amit �n szeretek az �letben. Mani a Crying Freeman c. filmemnek is a h�se egyben, �n �ltal�ban �gy k�pzelek el egy h�st egy filmben, mint amilyen �. Az � hal�la tulajdonk�ppen megoldja �s lez�rja a filmet, �s a hal�la nem egy szomor� dolog, hanem egy �j dolog kezdete. Ez egy mese, amit nem kell t�ls�gosan komolyan venni.
- Milyen volt a film Franciaorsz�gbeli fogadtat�sa?
- Nagyon kedvez�, egy esem�nynek sz�m�tott a bemutat�sa. A k�z�ns�g �gy n�zte a filmem, mint egyfajta kih�v�st a mostani francia filmekkel szemben, �s nem csak az�rt, mert dr�g�bb volt, mint egy �tlag francia film. Tulajdonk�ppen 30 �ve nem k�sz�lt fantasztikus film n�lunk, ez a st�lus szinte teljesen kihalt a francia filmgy�rt�sb�l. Nekem mint r�gi filmkritikusnak nagyon �rdekes volt l�tnom, hogy a filmem egy val�s�gos vit�t robbantott ki a kritikusok k�r�ben. Egyesek �gy l�tt�k, hogy ez a film egy meg�j�t�ja a francia filmnek, m�g m�sok szerint egy dekadens elemekkel teli alkot�s. Szerintem egyik sem, �n csak folytatni k�v�ntam azt a filmes vonalat, ami megszakadt 30 �vre.
- A Farkasok Sz�vets�g�nek forgat�s�n el�gg� szabad kezet kapott a producereit�l. Ennek a filmnek a sikere jelentheti azt, hogy mostant�l a leend� filmjeinek is nyert �gye lesz a megval�s�t�sukat illet�en?
- Igen. Ugyan�gy, mint az USA-ban, n�lunk is k�l�n �rt�kelik a k�z�ns�gsikeres filmeket. �n nem vagyok egy Spielberg, de egyr�szt m�g lehetek az, m�sr�szt szeretn�k t�bbf�le st�lus� filmmel el�rukkolni a k�s�bbiekben. A francia filmgy�rt�sban az az elterjedt politika, hogy nagyon er�sen v�dik az �r�k szerz�i jogait. A forgat�k�nyv�r�k v�gig jelen vannak a forgat�sokon, �s abszol�t m�rt�kben belesz�lhatnak a film alakul�s�s�ba. Kicsit furcsa volt sz�momra is, hogy nemcsak, hogy sok p�nz kaptam a film�rt (mivel k�z�ns�gsiker lett), de �r�k�nt teljes szabads�got is �lvezhettem a forgat�s sor�n. Az egyed�li dolog, amit nagyon sz�v�lyesen k�rtek t�lem a producerek, az az volt, hogy ne legyen hosszabb a film az eredeti tervn�l (142 perc/CSPV), mert Franciaorsz�gban naponta csak 4 el�ad�s van d�lut�n a mozikban, �s ez�rt p�ld�ul egy 3 �r�s filmet m�r nem tudn�nak n�gyszer levet�teni. Ez�rt ki kellett v�gnom egy p�r percet a filmb�l, de ezt a video, illetve a DVD-megjelen�sben majd visszateszem.
- K�sz�nj�k sz�pen, �s sok sikert a film magyarorsz�gi bemutat�j�hoz.