|
|
James
Bond -
A világ nem elég
The World Is Not Enough (TWINE) 1999 |
Pierce
Brosnan újra James Bond, és James Bond újra Pierce Brosnan.
A
GoldenEye és A Holnap Markában után most éppen a harmadik alkalommal. A
film fénysebességgel érte el a magyar mozikat, az USA-beli bemutatót követő
egy héten belül már mi is kipróbálhattuk, mennyire sikerült jól az új Bond-film,
és nincs okunk a panaszra.
Az
Egyesült Államokban is szerették a legújabb Bond-opust, legalábbis a jegybevételek
ezt mutatják, a bemutató hét végén 37.2 millió dollárt könyvelhettek el
a jegyeladásból, amivel az MGM megdöntötte korábbi rekordját, amit a GoldenEye-jal
tartott, 26 millióval. Úgy tűnik, egyre többen szimpatizálnak a James Bond-filmekkel,
valószínűleg nálunk is hasonló sikere lesz a filmnek.
A
007-es ügynök akcióban: a mostani világméretű cselszövés az olaj körül
forog, ha Bond nem állna mindig a helyzet magaslatán, bizony elég sok ember
elpusztulhatna
néhány ember kapzsisága, bosszúvágya, és egyéb emberi gyengesége miatt.
A film, (Bond-szokás szerint), látványos akcióval kezdődik, és mire lecsillapodnak
kissé az események, Bond már a Kaszpi-tengernél vállal őrző-védő szolgálatot
a meggyilkolt milliomos, Sir
Robert King lányánál,
Elektránál.
Elektra
(Sophie Marceau), a film legsejtelmesebb szereplője, végig nem képes elnyerni
a nézők feltétlen bizalmát, mégis szimpatikus, és mindig kinézünk belőle
egy-két olyan lépést, ami összekuszálja Bond életét, és megnehezíti a munkáját.
Elektrát
még serdülőkorában elrabolta egy Renard nevű terrorista, az apja nem volt
hajlandó váltságdíjat fizetni érte, és inkább az angol titkosszolgálat,
az MI6 segítségét kérte, ezért a lány csak saját ügyessége és női praktikái
révén szökhetett meg elrablóitól, úgy, hogy az elrablói szerelmesek lettek
belé. Az un. Stockholm
szindróma ennek éppen az ellenkezőjét jelenti, azt, hogy az elrabolt személy
szeret bele elrablóiba, és elképzelni is szörnyű, mi lenne, ha Elektra
valójában csak így szökhetett volna meg, hiszen ez azt jelentené, hogy
nem is szökött meg soha, hanem csak megtört.
Elektra
még ki sem heverte ezt a sokkot, máris gyanítható, hogy Renard
ölte meg Sir Kinget, és most Elektra következik... Persze az alapbeállítása
a dolgoknak mindig bonyolódik, ez pedig leginkább a 007-es ügynökünknek
köszönhető, akit most sem tud teljesen eltéríteni a küldetésétől még egy
erős érzelmi szál sem.
Bond
éles szemével egyből felfedezi, hogy a happy-end Elektra szökésével kapcsolatban,
amit mind Elektra
apja, mind az MI-6 örömmel volt hajlandó elhinni, hamis, és hogy szegény
lány a Stockholm szindróma áldozata. Ez azt jelenti, hogy a régi-régi elrablásából
csak akkor tudna végre megszabadulni, ha ez az egykori elrabló megszűnne
létezni. És hogyan veszel rá egy top-terroristát, hogy végezzen magával?
Szerelemmel? Esetleg megkéred, hogy robbantson fel egy atombombát,
úgy, hogy közben ő is az atom-tengeralattjáró fedélzetén tartózkodik? Valahogy
így. És ezzel bosszút állsz a terroristán, és az egész világon is, amely
annak idején, amikor túsz voltál magadra hagyott.
Minden
Bond-filmben van egy Bond-cica, aki A Világ Nem Elég-ben történetesen egy
atomfizikus bombázó, Dr. Christmas Jones, akit Denise Richards alakít,
meggyőzve minket arról, hogy egy tökéletes alakú lánynak is helyén lehet
az esze és a szíve, ha fontos dolgokról van szó. Miss
Richards-t eddig nem
sok filmben láthatta a magyar nézőközönség, csak a Csillagközi invázióban
és a Vad vágyakban, viszont most nagyon boldog, hogy Bond-cica lehetett.
Azt nyilatkozta, hogy csöppet
sem bánja, ha így vonul be a nézők emlékezetébe, mert büszke erre a szerepére.
Richards most 27 éves, és úgy tűnik, egyike a ritka ex-modell színésznőknek,
akik tehetségesek.
|
|
Sophie
Marceau is kellemes meglepetés
a filmben, még mindig egy kicsit újszerű, ha amerikai filmben szerepel.
Bár maga mögött tudhatja a Rettenthetetlen női főszerepét, az Anna Kareninát,
és még pár tengerentúli darabot, azért ő mégiscsak francia színésznő, aki
néha részt vesz Hollywood-i produkciók- ban.
Valószínűleg
sikeres Elektraként még több forgatókönyv közül válogathat majd, merthogy
nagyon tudatosan válogatja meg a szerepeit a 33 éves színésznő, az biztos.
"Legközelebb" a Szentivánéji álom Hippolytájaként találkozhatunk vele a
mozikban.
A
Világ Nem Elég hasonlóan
filozofikus cím, mint A Holnap Markában volt, ez James Bond családi mottója,
a filmből kiderül ennek a mondatnak a jelentése: Bond egyrészt egy nem
megvesztegethető ügynök, másrészt ő annyira rendben van saját magával és
a világával, hogy a többi ember számára fontos dolgok neki gyakran
kicsinységek, és fordítva, őt a sikeres küldetése és a szabadsága teszi
boldoggá, ami viszont mások számára nem mond sokat.
Pierce
Brosnan nagyon szeretnivaló a filmben, mondhatnánk azt is, hogy már egy
rutinos James Bond-róka, de nem erről van szó: egyre komolyabb a titkos
ügynök szerepében, mintha egyre jobban tetszene neki ez a karakter, elegáns,
szigorú néha, könnyed és persze humoros, de leginkább
okos. A nézők többsége Sean Connery-vel azonosítja Bondot, de ezzel a filmmel,
és az előző kettővel már Brosnan is megkaphatná az örökös Bond-címet, ahogy
ő nyilatkozott: "lassan belenövök a szerepbe..."
Pierce
úgy látja, hogy egyelőre még megelőzi őt a Bond-karakter, de eljön majd
a nap, amikor a Brosnan-alak fogja megelőzni a Bondot, vagyis akkor már
ő jut eszünkbe a 007-es ügynök kapcsán és nem fordítva. Brosnan szeret
James Bond-filmekben szerepelni, különös figyelemmel próbálja kialakítani
a csak rá jellemző Bond-figurát és hangot, ezzel együtt A Világ Nem Elég
jobban megizzasztotta, mint az eddigi Bond-filmjei bármikor.
James
Bond az angol
királyság titkos ügynöke, ehhez képest az őt játszó színészek közül csak
egy valóban angol: a sor Sean Conneryvel kezdődik, aki 7-szer volt Bond,
ő például skót nemzetiségű, 69-ben George Lazenby volt Bond, aki ausztrál
származású, Roger Moore következett, az egyetlen angol Bond, Timothy Dalton
követte, aki walesi születésű, s végül Pierce Brosnan, aki ír eredetű.
A
világ nem elég filmzenéjét A Holnap markában után ismét David Arnold szerezte,
a főcímdalt pedig a Garbage
előadásában
hallhatjuk, ami noha nem annyira jó, mint a tavalyelőtti Sheryl Crow, de
bőven megállja a helyét.
Két
szereplőre kell még felhívnunk a figyelmet az új James Bond-filmben, a
Monneypenny-t alakító Samantha Bondra, és John Cleese-re, aki Q
asszisztensét illetve utódját (R),
játssza. Monneypenny szerepe szerint Bond állandó titkárnője, akivel plátói
vonzalomban él Bond, helyette mindig inkább a Bond-cicákkal keveredik romantikus
kalandba, mégis érezhetően Monneypenny lesz Bondunk igazi társa. Ezt a
csábítást Samantha Bond
olyan bájosan mutatta be a maga 2 perces megjelenésében, hogy egyből megkapta
a legszimpatikusabb női szereplő díját a Csapnivaló nem hivatalos díjkiosztássásán.
John
Cleese pedig olyan vicces, amilyen lenni szokott,
de a Párosban a városban főszerepével szemben, ahol láthatóan gyötrődött
ebben a humoros személyiség- köntösben, most elemében érezhette magát,
mert felüdülésszerű volt az ügyetlenkedése, és tényleg szórakoztató.
A
Világ Nem Elég az egyik legsikerültebb Bond-epizód, a pálmát Pierce Brosnan
viszi a filmben, és bár voltak kiszámítható fordulatok a cselekményben,
azért a forgatókönyvírókat is elismerés illeti a rendező, Michael
Apted mellett.
A
film megnézése után mindenkinek ajánlunk egy eredeti Bond-koktélt: Vodka-martinit,
persze felrázva, és nem keverve.
-Li-
|