Forgat�k�nyv-�r�g�pek

Az ember forgat�k�nyvekkel �ltal�ban �gy tal�lkozik, hogy m�r l�tta, vagy l�thatta a filmet, ami bel�le k�sz�lt. Pedig egy forgat�k�nyv sz�m�ra a legizgalmasabb r�sz nyilv�n az, amikor m�g csak a pap�rok l�teznek. A forgat�k�nyvek olyanok a filmiparban, mint a h�mivarsejtek a term�szetben. Nagyon sok van bel�l�k, �s csak kev�s jut el a c�lig, a gy�rt�sig. 
Ha Luc Bessonra gondolunk, aki am�g a Columbia Pictures kedvez� v�lasz�ra v�rt vagy egy h�napot az �t�dik Elem forgalmaz�s�val kapcsolatban, �s k�zben meg�rta a Taxi forgat�k�nyv�t, akkor tal�n t�l egyszer�en k�pzelj�k el a forgat�k�nyvek vil�g�t. �r�k sz�zezrei foglalkoznak azzal, hogy egy-egy �tlet�kb�l filmet �rjanak, �s amit Tim Robbins mond a J�t�kos c. filmben, melyben producert alak�t, teljesen re�lis k�p. "Naponta t�bb tucat forgat�k�nyv �rkezik hozz�nk, �s eg�sz �vben maximum n�gyet-�t�t gy�rthatunk le, .." sz�val neh�z v�lasztani. 
A forgat�k�nyvek legels� akad�lya, amin kereszt�l kell jutniuk, a form�z�s. Ha egy forgat�k�nyv egy kicsit is elt�r a megszokott szabv�nyt�l, (m�rmint kin�zetre), akkor a producereknek egy gonddal kevesebb, �s mehet a pap�rkos�rba. Hiszen, ha valaki a legelemibb fegyelmezetts�gi szintet nem k�pes, vagy nem hajland� megval�s�tani, akkor hogyan lehetne a k�nyv�t olyan komolyan venni, hogy s�lyos doll�rmilli�kat fektessenek bele? 
A forgat�k�nyvek form�z�sa nagyon egyszer�, egyetlen egy probl�ma az, hogy a szok�sos, �s rendszerint igen bonyolult sz�vegszerkeszt�kkel nagyon neh�z megval�s�tani. �r�g�ppel szinte m�g k�nnyebb, csak azt nem lehet jav�tani, �s ez�rt ez az �si eszk�z m�ris kiesik a picisb�l. 
Amikor valaki nekiv�g egy forgat�k�nyvnek, akkor sokkal ink�bb egy maratoni fut�sra v�llalkozik, mint valami egy�jszak�s kalandra, amely sor�n a plafont b�mulja, hogy esz�be jusson a k�vetkez� jelenet. Rendszerint, amikor forgat�k�nyvet �r valaki, akkor m�r megvannak az el�tanulm�nyai a t�rt�netre vonatkoz�an, �s birtok�ban van egy "szinopszis", amely a t�rt�net t�m�r le�r�sa, amit k�zeli bar�tain ki is pr�b�lhat, hogy teszik-e nekik, valamint a "story-line", amely a film, illetve a t�rt�net fontosabb fordul�pontjait tartalmazza. A "story-line" pl. az akci�filmek eset�ben szokott a legegyszer�bb lenni. 
Amikor teh�t forgat�k�nyv�r� bar�tunk nekiv�g, hossz� �tra v�llalkozik, mert amit most �r, az a "first draft" lesz "csup�n", az els� v�zlat, �s nem az a forgat�k�nyv, amit majd amikor a film m�r megjelent a mozikban, az internetr�l le lehet t�lteni. Amikor a "first draft" elk�sz�lt, m�g nagyon sokszor �t�rhatja am�g  v�g�l eljuttatja egy vagy ak�r t�bb st�di�hoz, �s elk�pzelni is r�miszt�, mit jelentene ez, ha minden egyes dial�gusn�l k�zzel kellene �ll�tani a marg�kat, azt�n az �j jelenetekn�l vissza �s �gy tov�bb, hiszen ez a form�z�s t�bb id�t em�sztene f�l, mint maga az �r�s. 

Azt�n, tegy�k fel, egyszercsak egy st�di�, illetve a st�di� nev�ben egy producer tesz neki egy aj�nlatot, �s a k�nyv gy�rt�sba ker�l. Ekkor elkezd�dik a tervez�s, alkudoz�s, �s �ltal�ban v�ve mindenf�le beavatkoz�s a t�rt�netbe, hogy "�rd �t �gy", meg "�rd �t �gy", meg hogy "ez a r�sz kicsit lehetne ink�bb olyan, mint az xy film egyik jelenete", stb. (Erre vonatkoz� p�ld�kat b�ven tal�lunk pl. a Big Picture c. filmben). �s amikor meg�llapodnak �s lefix�lj�k a forgat�k�nyvet, akkor kezd�dik csak az igazi v�ltoztatgat�s, m�rmint a pre-produkci� �llapot�ban. Ez a f�zis feltehet�en a legizgibb, ekkor der�l ki, hogy mire mennyi p�nzt �ldozna sz�vesen a st�di�, kik lesznek a f�szerepl�k, stb. Ilyenkor, a pre-produkci� f�zis�ban ak�r naponta k�sz�l �j verzi� a forgat�k�nyvb�l, de a heti egy-k�t �jabb verzi� mindenk�pp normisnak tekinthet�. 
Az �jabb verzi�kat kezdetben csak d�tumokkal, �s a jav�t�sok felt�ntet�s�vel k�l�nb�ztetik meg, de a c�legyenesben, amikor a gy�rt�si terv m�r majdnem v�gleges form�ban elk�sz�lt, az �jabb verzi�kat m�s sz�n� pap�rra nyomtatj�k ki, �s term�szetesen az �sszes �rintett ember, illetve oszt�ly (pl. ruha-oszt�ly) mind kap mindegyik friss p�ld�nyb�l.
A sz�nek sorrendben a k�vetkez�ek: 
feh�r, r�zsasz�n, k�k, s�rga, z�ld, "golden rod", lazac, "buff" (kb. barack). 
Azt�n az utols� egysz�n� verzi� ut�n a forgat�k�nyvet fix�lj�k, "locked" �llapotba ker�l, �s ezut�n m�r csak oldalakat jav�tanak benne, �s a jav�tott oldalakat nyomj�k k�l�n-k�l�n m�s sz�n� pap�rra, a sz�nek sorrendj�ben. Teh�t ha harmadszor jav�tanak egy oldalt, akkor az a k�k sz�nt fogja kapni. 

Nem kis utat tesz meg teh�t egy forgat�k�nyv addig, am�g film lesz bel�le. De az eg�sz akkor is olyan egyszer�en kezd�dik, hogy valaki le�l egy g�p el�.  Mit kell hogy tudjon ez a g�p? 
A forgat�k�nyvek szerkezet�ket tekintve el�g egyszer�en �p�lnek fel. 12 pontos Courier  bet�t�pus, egy jelenet le�r�sakor 3 cm-es jobb marg�, 4 cm-es bal marg�. 
Amikor azonban egy jelenet le�r�sa el�rkezik a dial�gushoz, fontos, hogy az illet� karaktern�v, aki besz�l, csupa nagybet�vel legyen le�rva, plusz al�h�zva, �s ekkor a bal marg� kb. 7.5 cm, a jobb pedig szint�n.  Ha a dial�gust megszak�tja egy le�r�s, m�g a jeleneten bel�l, akkor vissza a le�r�s marg�be�ll�t�saihoz. �s �gy tov�bb. A krit�riumokb�l egyb�l l�tszik, hogy egy b�rmilyen sz�vegszerkeszt�vel eg�szen sokat lehet "k�zdeni", hogy a k�v�nt form�z�st v�grehajtsa. A legrosszabb az, amikor a dial�gust kell megszak�tani, ebbe szinte bele lehet �r�lni, �s a v�geredm�ny mindig az, hogy "majd, amikor elk�sz�lt, form�ba teszem az eg�szet". 
Itt j�nnek be a forgat�k�nyv�r� programok a k�pbe. K�pzeld el a fenti tort�ra helyett, hogy csak �rsz, �s �rsz, �s �rsz, �s a v�geredm�ny egy forgat�k�nyv. Ezek a szoftverek azt tudj�k, hogy pl. ak�rh�nyszor le�rod, hogy "EXT.", mint exterior, ami a jelenetek elej�n olvashat�, �s azt jelzi, hogy  K�LS� felv�tel, akkor automatikusan "tudja", hogy egy �j jelenetr�l van sz�. Ez�rt m�ris ad neki egy �j jelenetsz�mot. Azt�n, amikor dial�got akarsz csin�lni, egyetlen gombnyom�sra �tv�ltanak a marg�k, �s �rhatod is. Plusz, ha az illet� karakternevet m�r haszn�ltad, lehet, hogy el�g le�rni az els�, vagy ez els� k�t bet�j�t, �s m�r ki is eg�sz�ti a sz�modra, csak hogy min�l g�rd�l�kenyebben haladhass. Ha "csak" ennyit tud egy program, egy "�r�g�p", akkor m�r r�g nyert �gyed van, de term�szetesen van m�g egy p�r extra is. 
�sszesen vagy 6 darab ilyen szoftvert ismer�nk, Rough Draft (ingyenes program, 2000 janu�r 1. �ta l�tezik, teh�t ez egy ut�lagos besz�r�s) , Movie Magic Screenwriter, Hollywood ScreenwriterFinal Draft, Scriptware, ScriptThing for Windows, Script Wizard for Microsoft Word, SideBySide for Microsoft Word , (az ut�bbi kett� un. "add on", vagyis nem �n�ll� szoftver, hanem egy sz�vegszerkeszt�b�l csin�l forgat�k�nyv�r�-g�pet. A Movie Magic Screenwriter p�ld�ul olyanokat tud, hogy mondjuk 5000 karakternevet k�n�l neked, m�gpedig nem szokv�nyosakat, �gy, mik�zben �rsz, �s egy bizonyos t�pus� karakterre gondolsz, m�ris megvan az es�lyed, hogy ak�r m�sodperceken be�l tal�lsz is egyet. Ugyanilyen "sz�bank" van benne a k�l�nf�le napszakok sz�m�ra, �s m�g egy p�r dologra. De megn�zheted a forgat�k�nyved "storyboard" szer� form�ban is, ahol minden egyes jelenet egy-egy "cetlin" szerepel, �s ezeket a "cetliket" eg�rmozdulatokkal pakolhatod k�l�nf�le helyekre, amit�l a sorsz�moz�s is �trendez�dik. De ez m�g mindig semmi. 
A forgat�k�nyvek form�z�sa egyebek k�zt az�rt van �gy kital�lva, hogy minden oldal egy percet jelentsen a filmb�l. Csak amikor m�r vagy f�l �ve dolgozol a forgat�k�nyveden, k�nnyen �ssze lehet zavarodni, p�ld�ul a film ritmusa tekintet�ben. Ebb�l a c�lb�l hozt�k l�tre a Movie Magic Screenwriter-ben a "forgat�k�nyv lej�tsz�"-t, amely val�s id�ben pergeti le a sz�modra, amit �rt�l, (term�szetesen nem mint k�pet, hanem mint sz�veget), csak, hogy jobban �rezd magad. 
A Final Draft-nak is megvan a maga er�ss�ge, p�ld�ul, amikor a forgat�k�nyv a fix�lt, (locked) st�diumba ker�l, m�r nem szabad plusz oldalakat l�trehozni. �gy nagyon fontos, hogy ezeket az "extra page"-eket, amik pl. �gy j�nnek l�tre, hogy az egyik jelenetbe m�g beleker�l p�r sor, �s �tcs�szik a k�vetkez� oldalra, ne �j oldalk�nt tekintse, teh�t 87 r�l ne ugorjon 88-ra, hanem csak 87/b-re. Ebben a "locked" st�diumban az�rt fontos az oldalsz�mok megtart�sa, hogy a produkci�ban r�sztvev� �sszes ember sz�m�ra pl. a 90.-dik oldal felt�tlen�l ugyanazt jelentse. 
A Movie Magic egy�bk�nt nemcsak forgat�k�nyv�r� szoftvereket gy�rt, hanem egy�b filmprodukci�s "g�peket" is. A Movie Magic Scheduling p�ld�ul a forgat�k�nyv "lebont�s�ban" ny�jt komoly seg�ts�get, eg�szen a napi "diszp�k" elk�sz�t�s�ig, angolul "callsheet". Ezek a diszp�k a forgat�s lelk�t alkotj�k, pontosan szerepel benn�k az �sszes r�sztvev�, meg hogy ki mikor �rkezik, mikorra lesz "forgat�sk�sz �llapotban" stb., bele�rtve a kell�keket, az �sszes technik�t, vagy egy sz�n�sz �rkez�s�t a rept�rre is. Term�szetesen a Movie Magic Scheduling a Movie Magic Screenwriter-b�l sz�rmaz� forgat�k�nyvvel nagyon k�nnyen el tud b�nni, szinte az eg�sz lebont�st teljesen automatikusan k�pes v�ghezvinni, ami am�gy k�b� egy hetes munka lenne. Ahogyan a Screenwriter sz�m�ra is l�teznek hasznos kieg�sz�t�k, mint a "sz�bankok", �gy p�ld�ul a Scheduling sz�m�ra l�tezik egy szakszervezeti adatbank, az �sszes filmes t�rsas�g �raival, felt�teleivel, �s ezeket a program automatikusan figyelembe tudja venni, ugyan�gy, mint p�ld�ul a gyermeksz�n�szekre vonatkoz� k�l�nleges t�rv�nyeket. �gy, ha egy gyermeksz�n�sz le van diszpon�lva reggel hatra, de el�z� nap, att�l, hogy a taxi kitette a lak�helye ajtaj�ban, addig, hogy ism�t felvegye �t a taxi nem telt el a t�rv�nyben meg�llap�tott minim�lis pihen�sid�, a program jelezni fogja a probl�m�t. �s sokkal jobb, ha a program jelzi, mintha v�letlen�l plusz egy �r�t, vagy h�rmat kell �llnia a hatalmas st�bnak. 
Term�szetesen l�tezik k�lts�gvet� program is, a Movie Magic Budgetting, amivel kapcsolatban tal�n a legkev�sb� sz�ks�ges �rz�keltetni, mennyire hasznos tud lenni. A Budgetting nemcsak a film k�lts�gvet�s�nek pontos �s rugalmas megtervez�s�t, de a forgat�s bonyol�t�sa sor�n a k�nyvel�s�t is elv�gzi, �s minden pillanatban pontos m�rleget ad. 
A legkomplexebb �s egyben legdr�g�bb a Movie Magic Production program, amely nemcsak olyanokat tud, mint a forgalmaz�s megtervez�se, az el�gy�rt�st�l eg�szen a premierig, hanem a Budgetting �s a Scheduling, na �s persze a Screenwriter naponta r�csatlakozhatnak, �s a megv�ltozott param�tereknek megfelel�en rendezi �t a produkci�r�l adott k�pet. Egysz�val f�lelmetes g�pek ezek, nagyon-nagyon tudnak. 
De ha ez m�g nem volna el�g, a Screenplay Inc. l�trehozta a Movie Magic Dramatica-t, amely seg�ts�g�vel mik�zben �rod a forgat�k�nyved, sim�n elemezheted a n�z�k v�rhat� reakci�it, a figyelem intenzit�s�t, egysz�val a t�rt�neted "g�rb�j�t", �s persze, ha v�ltoztatni akarsz ezen a g�rb�n, azt is megmondja majd, hogy ehhez k�b� mit kell tenned. Erre m�r csak azt lehet mondani, hogy l�legzetel�ll�t�. 
A forgat�k�nyv�r� programok nem olcs�ak, de val�sz�n�leg sokszorosan meg�rik a p�nz�ket, m�rcsak az�rt is, mert k�pesek a "sz�veged" rugalmasan kezelni, �s �gy soha nem vesz�ted el a kontrolt, mindig egy rendezett le�r�sod lesz, amit a helyes�r�s ellen�rz� �tfuttat�sa ut�n post�zhatsz is a st�di�knak. Egysz�val p�ld�ul megn�velik annak az es�ly�t, hogy ha te 2000 m�rcius 2.-�n hozz�kezdesz egy forgat�k�nyvh�z, akkor az egy bel�that� id�n bel�l el is k�sz�l. �s mivel forgat�k�nyvet �rni nem olcs� mulats�g, hiszen azalatt az id� alatt m�s munk�t nemigen tudsz v�gezni, ezt figyelembev�ve egy�ltal�n nem t�nik annyira s�lyos �sszegnek, amibe egy ilyen program ker�l, hiszen az a befektet�snek csak egy r�sz�t jelenti. 
Term�szetesen nem az volt a c�lunk ezzel a cikkel, hogy b�rkinek is elvegy�k a kedv�t att�l, hogy ceruz�val �s �res pap�rokkal, vagy egy f�zettel �lljon neki egy forgat�k�nyvnek. 
Els� az, ami az agyadban van, George Lucas a Phantom Menace-t is �gy kezdte el tervezni, csak persze, egy id� ut�n gyakorlatilag elker�lhetetlen a g�pek alkalmaz�sa, p�ld�ul onnant�l, hogy rajtad k�v�l m�s is �rintett� v�lik a produkci�ban. Azt sem akarjuk sugalmazni, hogy a forgat�k�nyv�r� g�pek ak�rmit is kital�lnak helyetted. Amit ezek a g�pek csin�lnak, az "mind�ssze" annyi, hogy levesznek a v�lladr�l egy j�kora terhet, ez�ltal felszabad�tj�k a kreat�v folyamatot, �s k�zben pedig a form�z�s r�v�n gondoskodnak arr�l, hogy mind m�sok, mind te magad a lehet� legintenz�vebb kapcsolatban lehess a projekteddel, ami nem kis dolog. 

- Z�-


oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19