Oktatási rendszer? Átfogó reform? – qu'est-ce que c'est? (6. rész / 12)
::::: a kultúra alárendelése a gazdaságnak? NONSZENSZ!
A középiskola az, ami mindenkinek „kell”, az egyetem meg az, ami csak azoknak, akik valamit nagyon speciálisan akarnak, valami szakterületen akarnak, kiemelt szinten …. dolgozni (= részt venni a termelésben, a „GDP lapátolásban”). Ez eléggé durva koncepció …
Először is, létfontosságú, hogy az emberek hozzáférhessenek a kollektív tudáshoz, sőt, a kollektív tudás elsajátításban segítő oktatáshoz is. Miért ne jutna nekik a közösből? Miért ne férhetnének ők is hozzá a közöshöz? A közöshöz úgy is, mint a kollektív tudáshoz, s úgy is, mint az e tudásba őket beavatni képes mediátorok előadásaihoz, s úgy is, mint egy oktatási programban való részvételhez? S miért ne tehetnék ezt egyetemi szinten?
Mik a korlátok? Az, hogy az oktatás pénzbe kerül. és csak azoknak szabad odaadni, akik az oktatás során megszerzett tudást termelésre fogják fordítani, a nép javára? Ez a börtöntelepi falanszter-funkcionalizmus életveszélyes. Társadalmaink lefelé száguldnak a lejtőn, az elhülyülés lejtőjén. Az elhülyülés persze csak egyénileg tekinthető a következménynek, társadalom szintjén az egyének elhülyülése egy kiszolgáltatott társadalomhoz vezet, amelyet a média segítségével a legsúlyosabb következményekkel járó döntésekbe lehet beleterelni, lásd TB-privatizáció kísérlete, vagy most az oktatási törvény. Ha az Orbán-Hoffmann program már 10 éve futna, akkor most akadály nélkül átment volna, így azonban a diákság védelmi vonalán fennakadt, s az egész társadalom akaratával került szembe, demokratikus alapon (úgy, hogy a fidesz nem veheti el a társadalomtól az oktatást – és pont).
Mi tehát az érdek? Az, hogy folyjon a termelés, dőljön a GDP, a lehető legkisebb kiadás mellett? Vagy az, hogy virágozzék a kultúra, értelmes, intelligens magyar emberek mászkáljanak az utcákon mindenfelé, és egy jó közösség jöjjön létre nemzeti szinten is? Apropó, a technokrata közgazdászok nagy ívben kerülik a témát, hogy egy gazdasághoz képest a kultúra hol van? Hogy a gazdaság virágzásából nő-e ki a virágzó kultúra, vagy … a kultúra van-e hamarabb? Kerülik ezt a témát, mert nyilvánvaló, hogy a gazdaság része a kultúrának (amely a közösség mint organizmus, mint „tenyészet”, mint emberek egy organikus rendszere, az összes kommunikációval, az összes közös cselekvéssel, a gondolatok áramlásával, a villany és gázfogyasztásával, az élelmiszer-elosztással, a pénzáramlás rendszerével egyetemben – a kultúrának a gazdaság is része, a gazdaság NEM a kultúra, a populáció működtetését végzi, hanem a komplex működésének az anyagi szintű megnyilvánulása).
A gazdaság a kultúrából jön. Először vannak ott egy víz partján emberek, és alkotnak közösséget, és szervezik meg az életüket – és utána jön az, hogy a közösség, a kultúra életének, működésének létrejönnek a „megszilárdult” (objektiválódott) gazdasági vonzatai. A valahol ott élő emberek közössége van először, és ebből jön létre - az ő életük fenntartása, működtetése révén, illetve nyomán - a gazdaság. A gazdaság egy közösség létfenntartásának, ha úgy tetszik, „gazdálkodásának” objektivációja. A gazdaság úgy jön létre a 'kultúrához' képest (kultúra egy adott közösségnek a túléléshez szükséges, illetve ahhoz előnyt nyújtó tudásanyag, élményanyag kollektív tárháza – illetőleg élményanyag, tudásanyag, amit a közösség fontosként jelöl meg), mint a rendszer a társadalomhoz képest.
Mármost, amikor a gazdaság technokrata irányítói (akik egy egész ország vezetését a költségvetés megszerkesztésével, a pénz elosztás térképének megrajzolásával azonosítják) a kultúrától pénzt vonnak el, és a kultúrát alárendelik a gazdaságnak, az egy katasztrófahelyzet előidézése, egy elsivatagosodási (elsivatagosítási) spirál beindítása (lásd korábbi „Churchill Tudta” c. cikkünket). Ha a kultúrára egyre kevesebb pénz „jut”, ha a kultúrának az esemény-megvalósulási mérőszáma csökken, ha a kultúra nem a kivirágzás felé halad, akkor a gazdaság is garantáltan lefelé halad, hiszen mit sem számít, hogy egy süllyedő hajón esetleg jól működik a lift.
következő fejezet: szabad egyetemi oktatás
a cikk fejezetei: