microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2013-01-23

Oktatási rendszer? Átfogó reform? – qu'est-ce que c'est? (7. rész / 12)

::::: szabad egyetemi oktatás

Igen, fontos, hogy emberek egyetemekre bejárhassanak hallgatni. Az egyetemek a középiskolákkal szemben annyiban mások, hogy ekkora a diákok már elsajátították a tanulás művészetét, így egy-egy tanár akár 300 diáknak is tarthat előadást. Ez önmagában is figyelemre méltó körülmény. Aztán ott van az, hogy az előadásokat fel lehet venni videóra, és egy-egy tanársegéd segítségével bárhol, bármikor rengetegen megnézhetik (amiért a tanár értelemszerűen díjazásban részesül). Miért ne hallgathatnának közösségek előadásokat – videóról? CSAK ÚGY! Miért ne vezethetne bárki egyfajta hitelesített naplót arról, hogy milyen előadás-sorozatokat hallgatott meg? S miért ne vizsgázhatna bárki egy-egy előadás-sorozatból? Vagy miért ne vehetne részt szemináriumon – amit korábban kitűnően vizsgázott diákok tartanak? Miért ne lehetne egy NYITOTT típusú vizsgázás, ami nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalú, csak megkülönböztett, hogy más?

Aztán miért ne taníthatnának fiatal ex-diákok társadalmi munkában? Miért ne tehetnék ezt meg, cserébe azért, hogy ők is ingyen tanultak? Remek módja az adósság törlesztésének.

Az egyetemi képzésnél eléggé fontos lenne  univerzális szakok létrehozása. Ehhez először is nem ártana a REÁL és a HUMÁN tárgyak kényszerű megkülönböztetését felszámolni. A természettudósok, vagy a közgazdászok miért ne hallgathatnának „bölcsész” tantárgyakat? Illetve, miért ne hallgathatna bárki bölcsész tárgyakat? Bárkinek jól jön, ha egy két évet érdekes órák felvételével, érdekes előadássorozatok hallgatásával tölt, nem igaz? Miért ne tanulhatna mindenki, aki akar? Miért ne fizetnénk ki egy tanár óráit (több tanár dolgozhatna az oktatásban), amikor ez a legjobb „üzlet” – egy ember tudása 100 ember fejében gyújt világosságot.

Egy-egy "univerzális szak" úgy nézne ki, hogy a "képzés" végére a diákokból nem szakemberek, hanem komoly tudású emberek válnak, mert hallgattak antropológiát, filozófiát, fizikát, szociológiát, újságírást, és csomó érdekes dolgot. Ne feledjük, egy óriási multicégnek, mint amiylena Dréher sörgyár tökéletesen elegendő és megfelelő volt egy amerikanisztika szakos bölcsész diploma ahhoz, hogy logisztikai verzérigazgatónak nevezzen ki egy húszon valahány éves fiatal srácot, aki aztán be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. A bölcsész tudást csak akkor becsülik le, amikor olyan fiatalokról van szó, akiknek nincsnek összeköttetéseik a menő helyekre, menő pozíciókba.
Szóval, miért ne lehetne univerzális szakokat létrehozni, amelyek lehetővé teszik hogy a diákok mindent megtanulhassanak, amit Hypatia, ha köztünk lehetne, ma meg szeretne tanulni. És végül is mi másról szól egy egyetem, ha nem az univerzitásról?:)


Továbbá, létrehozhatnánk mediátori szakokat. Egyfajta kultúrember-képzés lenne ez, népművelők képzése. Az univerzális szakok lazább és praktikusabb verziója, mint egyfajta laza tanári szak. A mediátorok mindenféle tudományok mediátori „szintű” tanagyagait sajátítanák el, aminek az a lényege, hogy elsősorban a tananyag átadása a cél. Ha az illető át tudja adni az anyagot jól, akkor máris megfelelt. A tananyag pedig egyszerűsített, úgy van kitalálva, hogy hétköznapi emberek is megértsék. Így hallgathatnak emberek bonyolult közgazdasági jelenségekről, biológiáról, bármiről előadásokat, amelyek színvonala messze felülmúlná a tévéműsorokét, mert a mediátorok konkrétan megtanulható anyagot prezentálnának hallgatóiknak.

Emberek tízezrei így jutnának hozzá tudáshoz (direkt nem használjuk az információ kifejezést) olyan témákban, amiktől amúgy el lennének vágva.

A mediátorok révén olyan tudományok, mint a kreatív írás és újságírás, amelyet nemzetközileg kidolgozott tanterv mentén oktatnának, mindenki számára elérhetővé válhatnának. Videón keresztül, laza "távoktatási" rendszerben. Ha a szórakoztatóipar tud élni a személyre szabott vetítések lehetőségével, akkor az oktatás miért nem?

Ami a képzés mélységét illeti, miért kellene 5 év ahhoz, hogy valaki elkezdjen újságot írni? Miért ne lehetnének olyan magas szintű kurzusok, amik révén bárki megtanulhatna mindent, amit csak akar az újságírással és írással kapcsolatban? Úgy, hogy közben az első hónap után máris írhatna? Emberek ezerei írnak olyan cikkeket, amiket emberek százezrei olvasnak. Ha néhány száz mediátor egy tucat városban havi/heti rendszerességgel újságírás és kreatív írás kurzusokat tartana, tízezrek írnnak jobban, gondolkodnának jobban, s százezrek olvasnának jobb minőségű írásokat, s gondolkodhatnának jobban.

Már az első félév után egy más országban találnánk magunkat - ez olyan forradalmi változás lenne, ill. lehetne – reméljük: lesz …





következő fejezet: oktatás új alapokon
a cikk fejezetei:
-jepe-
2013-01-23

Címkék: oktatás, keretszám, egyetemek, diákforradalom, HAHA