A Hazafi The Patriot 2000

A film elején békés hétköznapokat látunk, ház, kukorica földek, gyerekek, és úgy vagyunk vele, hogy jó volna ebből a nyugalomból a film végére legalább valamicskét visszakapni. Tudjuk, hogy mivel jár a háború, és tudjuk, hogy mivel jár egy Mel Gibson-os történelmi film, de nem tudjuk, hogy ez mennyire lesz jó nekünk. De mindegy, ha harc, legyen harc, kivagyunk már képezve, jegyvásárlás, coca-cola, és előttünk a vérözön.

Mind az a szépség és kényelem, ami ma osztályrészünk, (illetve az amerikaiaké), az bizony súlyos és áldozatos történelmi küzdelmek árán jöhetett csak létre, lásd a második világháború hőseinek révén, amit a Ryan Közlegényben megcsodálhattunk, de nemcsak a Ryan Közlegény Megmentése c. film, hanem még maga az amerikaiak partraszállása sem jöhetett volna létre, ha egykor a György Király elleni polgárháború nem úgy alakul, ahogyan. Robert Rodat forgatókönyvíró, aki a Ryan közlegényt is írta, most a gyökerek gyökereihez kalauzol vissza minket. Persze, a gyökerek gyökerének is vannak gyökerei, ennek a filmnek a Rettenthetetlen, ami a tény egyszerű szintjén talán kevésbé meglepő, mint az, hogy mekkora mértékben.

A film elején Mel Gibson, többgyermekes családapa nem akar harcolni, mert úgy érzi, túl nagy áldozatba fog ez nekik kerülni, ez nem is meglepő. A Halálos Fegyver-ben is mindig az volt a charm, hogy Mel Gibson bepöccen, nem is említve magát a Rettenthetetlent. Viszont azt is megfigyelhettük, hogy Mel Gibson elszenvedett veszteségei gyakran túl lőnek minden célon, lásd a Halálos Fegyver 2., amiben szegény Patsy Kensit a baseball dzsekijében a víz alatt végzi, filmrajongók, sőt, Halálos Fegyver Rajongók ezrei azóta sem tudják ezt megbocsátani a producereknek. A Producerek viszont akkoriban úgy voltak vele, hogy a Mel Gibson figurának, (Riggs őrmester) pont az a lényege, hogy mindig elveszíti a nőt, és ettől pöccen be annyira, hogy egy darab halálos fegyverré vedlik át.

A Patrióta ehhez képest kegyes módon indít, hiszen Mel Gibson már eleve elveszítette a feleségét, és most mint szerető és aggódó családapa tárul a szemeink elé a hatalmas vásznon. Szinte fölösleges is találgatnunk, hogy akkor vajon mitől fog bepöccenni, de ennek megfelelően tényleg jó sok gyereke van.

A film sajnos viszonylag hűen követi a történelmi viszonyokat, azon belül is a polgárháborúra jellemző angol, királyi harcmodorra fektet komoly hangsúlyt. Ez rá is nyomja a bélyegét gyakorlatilag az egész filmre, ugyanis ez a harcmodor úgy néz ki, mint az ólomkatonásdi, sorokban állnak a katonák, nyílt terepen menetelnek, és lövik a szemközt ugyanígy felsorakozott ellenséget. Ez egyszerű tömegmészárlás, vagyis kevés ahhoz, (bár patakokban folyik a vér, röpködnek a végtagok, és csak úgy süvítenek a golyóbisok, bele bárkinek a gyomrába, arcába, na jó, az ágyús felvételekkel ehhez képest csínján bántak) hogy érzelmileg is felkavarjon minket, világot jelentő nézőket. Ennek isszuk meg tehát a levét civil áldozatok formájában.

Mel Gibson az első percektől egyfajta Robin Hood-os, illetve partizán harcmodort folytat embereivel, váratlanul csapnak le az ellenség egységeire, és nem is szemben, sorokba rendeződve támad, hanem össze-vissza, leginkább oldalról. Emberei önkéntesekből állnak, tehát ő gyakorlatilag a nép fiait viszi a csatába, mint valami sheriff, vagy seriff helyettes a westernekben. Amíg a Gladiátorban legalább történik arra nézve utalás, hogy az emberek valamiféle kiképzést kapnak, illetve, hogy milyen szükséges pluszt nyújt ez a kiképzés, addig itt a kocsmából toborzott emberek szinte automatikusan kiképződnek, és kijózanodnak attól, hogy a Bad Boys remek negatív hőse, Tchéky Kairo szerepel a filmben, és tudatják róla, hogy ő a kiképzőtiszt.

Az ellenség személyében két embert ismerünk, a parókás tábornokot, aki a harcmezőkre szinte kis sem dugja az orrát, és Tavington ezredest, (Jason Isaacs, aki kicsit emlékeztet Jeremy Northam-re), és aki szerepelt a Shop Stop-ban is, bár nem emlékszünk rá. Tavington ezredes teljesen véreskezű, mintha csak arra szerződtették volna, hogy Mel Gibson-t folyamatosan bepöccenve tartsa. Lelöveti a sebesülteket, plusz egy gyereket a saját kezével lő le, felgyújtja a civilek házait, sőt, az Első Lovag c. filmből megirigyelt emberekkel teli templom-gyújtogatást is bevet a célja érdekében. Ezzel együtt, amikor megtudja, hogy hol tanyáznak Mel Gibson és az emberei, valahogy elfeledkezik rajtaütni kedvenc ellenségén. A másik főszereplő, aki gyakorlatilag Mel Gibson neve mellett tűnik fel a stáblistában, az Heath Ledger, aki Mel Gibson legnagyobb fiát alakítja. Kurt Vonnegut megfigyelte, hogy az amerikaiak mindig az apa-fiú kapcsolatban vannak elröppenve, pedig valószínűleg egy anyára volna szükségük. Apa és fia mindenesetre remekül együtt működnek, szemtanúi lehetünk, ahogy a fiatal fiú valóságos férfivá cseperedik a harcokban, apja oldalán, és végig élvezhetjük, ahogy apa és fia almát esznek a táborban, férfiasan, a tőrükkel szeletelve. Sajnos, a minden filmhez elengedhetetlen szerelmi vonal nem az apa és az eleve elhunyt feleség nővére közt bontakozik ki, hanem a nagyfiú és egy lány között, aki ráadásul elég szép is. Pedig szívesen megnéztük volna a nővért, mint új szerelmet, különösen mivel a Felhők Közül a Nap Joely Richardson-ja alakította, akit kedvelünk, meg minden, tehát semmi személyes, de amiért Melanie Griffith unokatestvérét megölte szívesebben láttuk volna őt a szerelmi tűzvonalban, mint Lisa Brenner-t, aki a nagyfiú szerelmét alakította, és aki szegény ez előtt még alig szerepelt filmben.

Lisa Brenner és Heath Ledger ugyanis nem látták a Sikoly 3-at, és a film vége előtt összeházasodtak, ráadásul Mel Gibson a lány nyakába helyezte egykori felesége nyakékét, és mi hiába sikítottunk, hogy "Mel, don't do this!".

A Hazafi egy hatalmas filmbehemót, a Godzilla, a Függetlenség Napja a Csillagkapu és a Tökéletes Katona rendezőjétől és Producerétől, Roland Emmerich-től, de akár tetszett akár nem, ne őt dicsérjük vagy szidjuk az élményért, hanem saját harci-mozikedvünket, mert ez a film csak pontosan olyan, mint amilyennek mi nézők elképzelnénk, nem kevesebb, de nem is több.

-floyd-