A
Sebezhetetlen
Unbreakable 2000
Bruce Willis egy
különleges képességgel megáldott hőst játszik egy különös hangulatú
filmben: mi más lehetne ez a film, mint a nagysikerű Hatodik Érzék
c. film ikertestvére?
A Sebezhetetlen
c. film M. Night Shyamalan
legújabb pszichothrillere, a 30 éves, indiai születésű rendező tavaly
tört be a filmvilágba a Hatodik Érzék-kel, amit ő írt és rendezett,
és amit végül Oscarra is jelöltek. A Hatodik Érzék teljesen újszerű
volt a maga nemében, hátborzongató és érzelmes, ijesztő és felkavaró
képei még hónapok után is eszébe jutottak az embernek, Bruce Willis
és Haley Joel Osment játéka pedig valóban emlékezetessé tették a
filmet. Mindezek mögött egy megjegyezhetetlen nevű fiatal filmes
munkáját tudhattuk, aki már a Hatodik Érzék forgatása alatt kiötlötte
a legújabb filmtervét, a Sebezhetetlent, elő is hozakodott vele
hamar a Hatodik Érzék-beli producereinek, és mivel később nézői
és szakmai fronton is átütő siker lett a közös filmjük, ezért nem
sok akadály gördült a Sebezhetetlen megvalósítása elé.
David Dunn (Bruce Willis) egy átlagos férfi,
akit épp kicsit kizökkent állapotában találja a film kezdete: úgy
érzi, nem stimmel valami az életével, elhidegült a feleségétől,
unja a munkáját, és egyáltalán nem lát sok értelmet az életében.
Remek kezdet, már a Hatodik Érzékben is fura dolgok tudtak kisülni
a Bruce Willis-féle hős hasonló lelkiállapotából. Dunn felszáll
egy vonatra, ami tragikus balesetet szenved, a szerencsétlenségben
mindenki meghal, kivéve egy valakit: Dunnt. A balesetet az ő szemével
látjuk, mintha mi is átélnénk nézőként az ütközés borzalmát: Shyamalan
a film során később is használni fogja ezt az érzelmi effektust,
amikor hirtelen nagyon közel hozza hozzánk a történéseket, és így
még erősebben hatnak ránk a hősünkkel esett dolgok. David a baleset
után ismét hallani kezdi azt a belső hangot, amit eddig nem vett
figyelembe. Nem érti, mi történhetett, hiszen
132 ember meghalt körülötte, ő pedig
még csak meg sem sérült, aztán egyszer csak előbukkan egy ismeretlen
képregény specialista, Elijah Price (Samuel L. Jackson), aki egy
meglepő magyarázattal áll elő erre a kérdésre.
Elijah-t "Üvegcsontú"-nak
gúnyolják, mivel egy meglehetősen ritka betegségben szenved
(osteogenesis imperfecta a neve), ami miatt a csontjai az átlagosnál
sokkal törékenyebbek, szóval ő pont az ellentéte Davidnek: bármilyen
kis sérülés végzetes lehet számára. Elijah meglehetősen ezoterikus
kinézettel rendelkezik, van valami félelmetes az öltözködésében,
a mozgásában, Samuel L. Jackson arcjátékától pedig gyakran hajlamos
meghűlni bennünk a vér.
Elijah azt találta ki, hogy ő és David egy képregény-szerű univerzum
két alakja, két szélső pont egy rendszerben, Davidnek nem mindennapi
képességei vannak és sérthetetlen teste, neki pedig mindezek hiánya,
legalábbis az első megközelítés szerint. David nem akar hinni neki,
de aztán minél jobban haladunk előre a történésben, annál jobban
elbizonytalanodik a saját átlagosságát illetően.
Ennél a filmnél ugyanaz a szabály él, mint ami a Hatodik Érzéknél
hallgatólagos érvényt szerzett magának: nem jó, ha elmondjuk az
egész sztorit valakinek, aki még nem látta a filmet; mellesleg ebben
a filmben nem is annyira a történet az eredeti és izgalmas, hanem
minden más, ami ezt övezi. A Hatodik Érzékből emlékezhetünk azokra
a jelenetekre, amik igazából nem mutatnak semmi különöset, mégis
úgy érezzük, hogy egyrészt félelmetes a kép maga, másrészt a korábbi
vagy a későbbi események miatt kap még egy plusz jelentést, és ettől
picit feszültebb nézők leszünk. Mindkét főszereplő érdekes ritmusban
játszik, néha van némi eltérés a film rendes történeti ideje, illetve
Willis és Jackson
mozdulatai között, hol lelassul az egyik a másikhoz képest, hol
előreszalad: nehezen megfogható filmeszközről van szó, de olyan
hatása van, mint a Mátrix "elnyújtott" képeinek, csak
ez nem jelenik meg direkt vizuálisan. Ha belegondolunk, a film története
nem is annyira fordulatos, mint a Hatodik Érzéké volt, de az író-rendező
Shyamalan elérte azt, hogy ezen ne legyen időnk töprengeni, mivel
annyi kis figyelemreméltó apróság köti le a figyelmünket a film
nézése közben.
Shyamalan eleve Bruce Willisre és
Samuel L. Jackson-ra tervezte a két főszereplő figuráját,
saját bevallása szerint fel sem merült benne, hogy mi van akkor,
ha nem sikerül a színészeivel egyeztetni a forgatási időpontot.
Willis kicsit meglepődött az új forgatókönyvön, mivel még jócskán
forgatták a Hatodik érzéket, de tetszett neki, hogy rögtön ismét
rá gondolt Shyamalan az új filmjével kapcsolatban, úgyhogy egyből
igent mondott Dunn szerepére. Jackson pedig sokat ad Willis véleményére,
úgyhogy ő is örömmel vágott bele a filmprojectbe. Nagyon megkönnyítette
a munkát, hogy a film stábja szinte ugyanaz, mint a Hatodik Érzéké
volt, ugyanazok a producerek, az író-rendező, a látvány-és jelmeztervező,
sőt, az executive producerek is. Új csapattag volt a vágó és az
operatőr. Az operatőrt, Eduardo
Serra-t
a véletlen sodorta Shyamalan elé: a rendező egyik este kivett egy
videotékás filmet, aminek a fényképezési technikája nagyon megtetszett
neki, úgyhogy hamar felkereste a film operatőrét, Serra-t, és felkérte
a Sebezhetetlenre. A véletlen még többször besegített a film előkészületeibe:
a David feleségének kiszemelt Robin
Wright Penn-nek
először nem felelt meg a forgatási időpont, helyette más színésznőt
kerestek, aki viszont az utolsó pillanatban visszalépett, eközben
viszont Penn másik filmje be sem indult, úgyhogy végül ő lehetett
a filmbeli Audrey Dunn. Bruce Willis - Shyamalan-tól függetlenül
- kiszemelte Samuel L. Jacksont Elijah szerepére, és akkor lepődött
meg igazán, amikor kitalálta a rendező, hogy Willis kit akar ajánlani,
mivel Shyamalan részéről ez már eldöntött kérdés volt.
David fiát, Joseph-et az a Spencer Treat Clark nevű kisfiú játssza,
akit már láthattunk a Gladiátorban,
vagy a Kettős Kockázatban is. Clark kiválasztását hosszas keresgélés
és szereplőválogatás előzte meg, viszont ő annyira természetes volt
már az első meghallgatásán, hogy a rendező egyből őt akarta a szerepre.
Tényleg jónak bizonyult Clark Joseph-ként, látszik, hogy zsenge
kora ellenére szerzett némi tapasztalatot a filmben való természetes
mozgáshoz, ráadásul az is számít, hogy nincs közte és Haley Joel
Osment között hasonlóság, tehát nem kellett emlékeztetnie a sikeres
elődjére a filmben.
A Sebezhetetlen jegyeladási adataiból kitűnik, hogy a tengerentúlon
is rengetegen kíváncsiak a Shyamalan-filmekre, már a bemutatót követő
harmadik hét végén behozta a film az árát: 75 millió dollárból készült,
és három hét múlva már 77.4 millió dollárt
termelt csak az USA-beli jegyeladásokból, amihez még (hosszabb távon)
körülbelül ugyanennyit adhatunk hozzá, a nemzetközi forgalmazásnak
köszönhetően. Shyamalan most 5 millió dollárra emelte a rendezői
díját, a Hatodik érzék 3 milliója után. Egyébként a rendező feltűnik
egy pár hangsúlyos másodpercre a filmben, egy drogárust játszik,
akit Bruce Willis -mint biztonsági őr- megállít a futballstadionban.
A Sebezhetetlennel kapcsolatban
felvetődhet a kérdés, vajon olyan jól sikerült darab-e, mint
a Hatodik Érzék volt, bár most nem egy sorozatról van szó, mint,
mondjuk a Die Hard (Drágán add az életed) esetében, mégis, ugyanattól
a rendezőtől hasonlóan jó újabb filmet várnak a nézők, mint a korábbi
volt. Számításunk szerint többen lesznek azok, akik azt fogják mondani
a hazai mozinézők soraiból, hogy a Sebezhetetlen "már"
nem olyan jó film, mint a Hatodik Érzék volt, talán a történet kevésbé
csavaros menete miatt, de körülbelül ugyanennyien fogják azt mondani,
hogy ettől függetlenül tetszett nekik ez a film, vesszenek az összehasonlítások!
Shyamalan úgy nyilatkozott, hogy a Sebezhetetlen már nagyon közel
áll ahhoz, amit mindig is szeretett volna csinálni, és úgy érzi,
filmről filmre egyre jobban fejlődik a filmkészítést illetően. Arra
törekedett, hogy a Sebezhetetlenben legyen "szív,
akció, humor és izgalom",
és hogy a nézőket kicsit közelebb vigye ahhoz, amit a filmvásznon
látnak, ne csak passzív befogadók legyenek, hanem visszahasson rájuk
a film, elgondolkodtassa őket.
Az biztos, hogy Shyamalan filmjei megkülönböztetően elütnek mások
filmjeitől, és van egy olyan filmkészítési stílus, ami az ő névjegyét
viseli magán. A Sebezhetetlen tűnhet képregény-sztorinak, vagy egy
befejezetlen történetnek, ettől függetlenül olyan hangulata van,
amitől sokáig jó szívvel fogunk emlékezni rá.
-lido-
|