Titus Titus 1999

A Titus c. amerikai film Shakespeare egyik legkoraibb dr�m�j�nak, a Titus Andronicusnak a leg�jabb filmfeldolgoz�sa.
A Titus nemcsak Shakespeare egyik legkor�bbi m�ve, de egyben az egyik legv�resebb is, b�r az � kor�ban nagy tetsz�st aratott a darabbeli folytonos v�rengz�ssel, az ut�kornak n�ha k�ts�gei t�madtak a Titus bemutat�s�t illet�en.
Most egy n� ny�lt a h�rhedt "r�mdr�m�hoz", Julie Taymor sz�nh�zi (opera-, musical-, dr�ma) �s filmes rendez�nek k�sz�nhet� az aktu�lis Titus-feldolgoz�s. Taymor m�r 1995-ben sz�npadra vitte a Titus Andronicust, de nem sz�vesen hagyta volna ki a film adta lehet�s�geket kedvenc darabj�t illet�en, �gyhogy '99-ben el�rukkolt a film-Titus�val is.
Akik l�tt�k az 1995-�s III.Richard c. filmet, azok kicsit ismer�snek fogj�k tal�lni a Titust, nemcsak az�rt, mert ebben a filmben is horrorisztikus jelenetek �s Shakespeare-korabeli angol besz�d tal�lhat�, hanem mert ez a film is a jelenbe (vagy legal�bbis e sz�zadba) pr�b�lja k�ldeni a darab gondolatait. A Titusban egyszerre l�thatunk r�mai hadvez�rt �s Pepsi-s dobozokat, tankokat �s r�mai nyilakat, ezredv�gi fiatalokat �s t�g�s el�lj�r�kat. A rendez� valamif�le id�tlens�gbe pr�b�lta helyezni a Titus-t�rt�netet, de ett�l f�ggetlen�l az az �rz�s�nk, hogy er�ltettek a modernkori �lt�zetek �s kell�kek, ha k�zben a t�rt�net szerint az �kori R�m�ban j�runk.
A film 163 perce egy t�bbsz�r�s bossz�-l�ncolatot mutat be, olyan jelenetekkel f�szerezve, mint csonk�t�s, nemi er�szak, gyilkoss�gok, �s eff�l�k. Titus Andronicus (Anthony Hopkins) egy gy�ztes r�mai hadvez�r, aki �pp most t�r vissza a g�tok elleni h�bor�b�l, ahol t�bb fi�t is elvesz�tette. Szimpatikus, k�ztiszteletnek �rvend� hadvez�r, akit a n�p sz�vesen l�tna uralkod�jak�nt is. De nem, Titus ann�l szer�nyebb, � ink�bb az els� l�t�sra is zsarnoknak t�n� Saturninust javasolja maga, illetve leend� veje ellen�ben cs�sz�rnak, meg is lep�dik, amikor kider�l, hogy Saturninus t�nyleg olyan gyenge �s gonosz, mint amilyennek l�tszott. De m�g ezel�tt az aff�r el�tt (biztos, ami biztos), vall�si hagyom�nyb�l kiv�gzi az elfogott g�t kir�lyn�, Tamora legid�sebb fi�t, szerencs�re a filmben nem mutatj�k, csak elmondj�k, hogyan �lik meg a fi�t. Itt kezd�dnek a horror-esem�nyek, �s m�g csak a film legelej�n tartunk. Bossz� hadj�rat kezd�dik: Tamora f�rjhez megy Saturninushoz, elkezdi manipul�lni a cs�sz�rt, �s a fekete b�r� szeret�j�vel egy�tt eltervezi Titus csal�dj�nak kiirt�s�t.
K�rm�nfont csapd�kat �ll�t a kir�lyn�, az eredm�ny: Titus meg�li az egyik fi�t, a m�sik kett�t �rtatlanul hal�lra �t�lik, a legid�sebbet, Luciust sz�m�zik, vej�t meg�lik, a l�ny�t, Lavini�t meger�szakolj�k �s megcsonk�tj�k, azt�n az � egyik kez�t is lev�gj�k. Shakespeare a legnagyobb mestere volt a mesterked�sek, bossz�k le�r�s�nak, de a Titusban ezek a borzaszt� dolgok olyan iramban k�vetik egym�st, hogy nem csoda, ha �ltal�ban nem ez a kedvenc Shakespeare-dr�m�ja valakinek. Julie Taymor nem sz�nd�kozik enyh�teni a dr�ma horror-von�sain, �gy t�nik, a filmes adapt�ci�t felmenti minden lelki teher al�l az, hogy mindenf�le korb�l l�thatunk d�szletelemeket, �s ezzel egy id�tlen, korokon t�li, de legink�bb mai t�rt�nett� teszi Titus dr�m�j�t. Ha a 2000-es �v mindennapjai elegend�en sok trag�di�t hordoznak am�gy is, mi�rt ne lehetne mindezt egy r�maikori t�rt�netbe csavarva bemutatni? Csak az�rt, mert hi�ba van tele a film pontosan l�tv�nyszerkesztett jelenetekkel, m�gis �gy riaszt� ez a Titus, ahogy van. Mikor van kedve az ember fi�nak (l�ny�nak) majdnem h�rom �r�n kereszt�l egy "m�v�szies" k�pekkel leplezett horrort n�znie, 15.sz�zadi angols�ggal f�szerezve? Ritk�n, gondoln�nk, de ha m�gis �gy ad�dna, aj�nlhatjuk a Titust.
Anthony Hopkins rendesen teszi a dolg�t, eleinte �rz�ketlen �s b�szke, azt�n kicsit �r�lt �s megt�rt ember, az angol sz�n�sz-�riember minden arc�t el� tudja hozni Titus�nak, de � sem tudja kit�lteni a m�lt�nytalanul elny�jtott filmid�t. A legt�bb k�p olyan, mintha egy komor st�di�ban vett�k volna fel (persze ez illeszkedik a t�rt�net balj�slat�s�g�hoz), azt�n az orgi�kn�l teljes sz�n-�s formapomp�t mutat a film, legyen legal�bb mire eml�kezni a filmb�l, ha m�r az �sszeg�sz nem tetszet�s. Nem az a f� baj, hogy horrorfilmmel �llunk szemben (b�r nem k�sz�lt�nk fel r� rendesen), hanem hogy a jelenetek alatt azt �rezz�k, hogy egy direkt m�v�szies form�ban mutatj�k be nek�nk az esem�nyeket; mintha egy lassan s�t�l� kisfi� feledhetn� vel�nk, hogy egy perccel azel�tt Titus -bossz�j�nak tet�pontj�n- kiv�reztetett k�t g�t testv�rt (Chiron �s Demetrius gyal�zt�k meg a l�ny�t), megs�t�tte, �s v�g�l megetette �ket saj�t anyjukkal, Timor�val. Mindezek k�zben nem �rezz�k, hogy valami feledhetetlen k�pi vil�g r�gz�lne az eml�keinkben, a kisfi�r�l sem tudjuk m�r pontosan, hogy a jelen gyermeke-e, vagy Titus unok�ja, �s egy�ltal�n, musz�j-e lek�dolnunk magunknak az ilyesf�le jelenetek �zeneteit. Az �ltal�nos, korokon t�li emberi gal�ds�g gondolata sem j�n �t tiszt�n a filmen, csak azt �rezz�k, hogy valami f�lresiklott ezzel a Titus-szal: egy �l-m�v�szfilmbe �gyazott horrorr�l van sz�, aminek az �les esem�nyei nem teszik lehet�v�, hogy saj�t �let�nkre, jelen�nkre tudjuk vonatkoztatni a t�rt�n�sek v�gkifejlet�t.
Mostan�ban gyakran k�sz�lnek 2 �s f�l �r�sn�l hosszabb filmek, de csak kev�s filmnek j�n �ssze, hogy ezen a kritikus id�n (150 perc) t�l is fenn tudja tartani a n�z�i �rdekl�d�st, p�ld�ul a Magn�lia c. filmnek ez siker�lt. Elvileg egy shakespeare-i dr�ma filmadapt�ci�ja is lehetne ilyen, ha nem �rezn�nk �nc�l�nak a hossz� filmidej�t, mint a Titus eset�ben, hiszen semmi �jszer�t nem l�ttunk a majdnem h�rom �ra alatt, viszont h�s�gesen v�gigk�vett�k a legv�resebb dr�ma t�rt�n�seit, �s ett�l nem lett�nk sokkal boldogabbak.

-leeloo-