Idi�t�k 1 Idioterne 1998 (kult�r szemmel)

A Titanic Fesztiv�l �ta v�rjuk, hogy mikor jelenik meg v�gre az Idi�t�k. Mint ismeretes, ez egy Dogma-film, �s hozz�tenn�m, nem vagyunk direkt a bar�tai ennek a mozgalomnak, legal�bbis kicsit er�ltetettnek t�nik, �s az els� dogma-film, a Sz�let�snap sem volt egy kellemes �lm�ny. Ehhez k�pest az Idi�t�k j�tt, l�ttuk �s gy�z�tt.
Ott kuporogtunk a Kossuth moziban, a Titanic Fesztiv�lon, �s k�r�lbel�l arra lehetett sz�m�tani, hogy megint j�l kiakaszt valami nehezen n�zhet� film. Ehelyett, mintha valami nevet�g�zt pump�ltak volna a terembe, egyszercsak (k�r�lbel�l a 3. percn�l) felold�dtak a n�z�k, �s az, hogy nevetni lehetett, csak egy volt a film sz�mos, igencsak kiemelked� tulajdons�ga k�z�l.

�s most itt v�g�s, �s ugorjunk id�ben (vissza) oda, amikor m�g nem l�ttuk ezt a filmet, �s a Titanic szervez�it�l k�rdezgett�k, hogy "�s az Idi�t�k milyen?". Az�rt kellett ilyeneket k�rdezni, mert az Idi�t�k egy nagyon is h�res film, �s m�g a Dogma-filmek k�z�tt is k�l�n h�res. Sz�val azt a v�laszt kaptuk, hogy "durva". E az�rt volt aggaszt� el�jel, mert p�ld�ul a "Sz�let�snap"-ra t�k�letesen illik, hogy "durva", �s v�letlen�l sem nevezhet� j� filmnek.

A d�nok furcsa fejek, val�j�ban t�k kellemes lehet ott �lni, de m�gis, van valami, ami miatt p�ld�ul nagyon furcsa filmeket gy�rtanak. Modern polg�rpukkaszt�k, modern fegyverekkel. K�pesek el�rni, hogy a sznobs�gunk ezerrel odabetonozzon minket a sz�khez, �s k�zben minden r�sz�nk az k�v�nja, hogy b�rcsak kint lehetn�nk m�r a friss leveg�n.

M�sr�szt az�rt is furcs�k a d�nok, mert mintha egy furcsa harmadik Eur�p�t jelenten�nek, amely nem kelet �s nem igaz�n nyugat, hanem �szak, illetve Skandin�via. Nemcsak az �ghajlati viszonyok �tnek el p�ld�ul a mi�nkt�l, hanem a kult�ra is kicsit m�s, kezdve r�gt�n az amerikai kult�r�hoz val� hozz��ll�ssal, amely eg�szen egyed�l�ll�.

D�nia mintha egy nevet� harmadik lenne a keleti �s a nyugati kult�ra k�z�tt, de nem is ez a l�nyeg, hanem hogy -tal�n a hideg hat�s�ra- itt konzerv�l�dott legjobban az "�si" eur�pai kult�ra, illetve viselked�s, �s gondolkod�s. T�z �vvel ezel�tt p�ld�ul, mint kelet-eur�pai filmessel, e sorok �r�j�val interj�t k�sz�tett egy d�n �js�g. �rdekl�dtek, hogy �s Magyarorsz�gon is vannak-e m�r rekl�mok a t�v�ben (most, hogy a vasf�gg�ny leomlott). �s akkor erre azt lehetett v�laszolni, hogy "persze, mi�rt?", mindig is voltak rekl�mok a magyar t�v�ben. Erre kider�lt, hogy n�luk akkor a k�t csatorna k�z�l csak az egyiken voltak rekl�mok, �s a m�sikon pedig arr�l besz�ltek, hogy a rekl�mok k�rosak. Ekkor persze a kelet-eur�pai cs�v� elcsod�lkozott, hogy "k�rosak? , vajon mi�rt?", amire azt a v�laszt kapta, hogy mert olyan dolgok megv�s�rl�s�ra buzd�tanak, amikre nincs is sz�ks�g�k az embereknek. A megragad�an naiv �ll�spontot �gy pr�b�ltam korrig�lni, (mert t�madni nem illik ilyesmit), hogy mi van akkor, ha az embereknek arra van sz�ks�g�k, hogy sz�ks�g�k lehessen valamire. Mi van, ha a v�s�rl�s, meg a birtokl�s, meg az eg�sz ezzel kapcsolatos viselked�skomplexum nem egy felesleges rossz, hanem egy elemi �szt�n, mint a szex? Vagyis mi van, a az embereket boldogg� teszi, ha v�s�rolhatnak?

Sz�val fura hely lehet D�nia. Ott m�g olyan dolgokr�l besz�lnek az emberek, amikr�l itt m�r vagy 10 �ve (ami�ta a "californication" beindult n�lunk, illetve b�rcsak az indult volna be, �s nem az osztr�k, meg a n�met, meg a sv�jci minta �t�r�k�t�se) elhalt a csevely. Val�s�g, boldogs�g, igazs�g, t�rsadalom, emberek, bla-bla-bla, teh�t a j� �reg posztmodern el�tti gondolatmenetek, ahol m�g ut�ljuk az akkor m�g kezdetleges amerikai filmeket, azokon bel�l is legink�bb a happy endeket, szeretj�k a filoz�fi�t, �s nem gondoljuk, hogy a p�nz boldog�t. T�nyleg, mintha egyfajta Liliput bontakozna ki el�tt�nk, ahol meg�rizt�k azt, amit mi direkt elfelejtett�nk. �s persze nem felt�tlen�l butas�g, amit csin�lnak, s�t, ha megn�z�nk egy Jean Luc Godard-filmet, p�ld�ul a H�mnem N�nem-et, vagy egy B�dy G�bor-filmet, egy m�sf�l �r�ra beugrik nek�nk is, hogy az�rt volt valami, ami nagyon-nagyon t�k�letes volt, �s ami most m�r egy�ltal�n nem is l�tezik. A szorgalmas �s melegsz�v� d�nok azonban tov�bbra is igyekeznek a r�gi (modern, pre-post modern) st�lusban filmeket k�sz�teni, �s hat�st gyakorolni a k�z�ns�gre.

Ez a t�rekv�s el�gg� naivnak t�nik, s�t, esetleg viccesnek, vagy nevets�gesnek is t�nhet, k�l�n�sen, ha egy olyan Dogma filmet n�z�nk meg, mint amilyen a Sz�let�snap. De a po�n most k�vetkezik: az Idi�t�k t�nyleg megcsin�lta!! Az Idi�t�knak siker�lt egy olyan filmk�nt megjelenni a nemzetk�zi piacon, amely az USA-ban is 100% -ig ismert a komoly mozibaj�r�k k�r�ben. Lars Von Trier-nek siker�lt egy olyan filmet csin�lnia, amely 100% cotton! 100%-ig eredeti "modern" film, olyan, amely Jean Luc Godard �s Tarkovszkij �s B�dy G�bor �s Bunuel filmjeinek a t�szomsz�dja, �s m�gis teljesen a 90-es �vek sz�l�ttje. Vagyis, ahogy az Id�zsaru c. filmben mondan�k, l�trej�tt egy id�-paradoxon, vissza a j�v�be. Azzal egy�tt, hogy mintha ezt az eg�sz "nyugat-europaniz�l�d�st" kihagyta ez a film, mintha m�g mindig a 80-as �veket �rn�nk, amikor m�v�sz-mozikba t�dulnak a tud�sra v�gy� fejek, k�zben egy j�kora nagyot is ugrott: teljesen abb�l a vil�gb�l kapunk �zenetet, amely val�sz�n�leg valamikor a 2000-es �vek k�zep�n (2005-2006) k�rny�k�n lesz egy�ltal�n aktu�lis. Amikor az emberek egyszer�en megokosodnak, �s sokkal term�szetesebben fognak �lni, �s sokkal tudatosabban is, ahogyan p�ld�ul most Bj�rk, vagy Moby �lhetnek. Ez meg azt�n m�r t�nyleg maga a tot�lis id�paradoxon.

Az idi�t�k teh�t egy hatalmas cs�cspontja a leg�jabb filmt�rt�nelemnek, amely cs�cspontot esetleg csak valamikor k�s�bb fogjuk tudni rendesen elhelyezni a kult�ra sz�vet�ben.

De ne �rts�k f�lre, az Idi�t�k nemcsak "�nmag�ban" cs�cspont, teh�t m�v�szett�rt�nelmileg, (ha m�g valaki egy�ltal�n jegyzi, hogy mi t�rt�nik ..), hanem a legk�zvetlenebb form�ban is az: egyszer�en egy remek film, amit �r�m megn�zni popcornnal, cappy-vel, bar�tn�vel, vagy an�lk�l, egy remek mozifilm. Nem is eml�tve, hogy az Idi�t�k az eg�sz Dogma mozgalom els� �s egyben alap�t� filmje volt, �s p�ld�ul a Sz�let�snap m�r csak olyan ehhez k�pest, mint egy Truffaut Godard-hoz k�pest.

Az Idi�t�k arr�l sz�l, hogy van egy kis csapat, akik el�g fur�n �lnek ... folyt ..