Amikor kider�l, hogy a c�m egyfajta maffia t�rt�netre akar utalni, rendesen megk�nnyebb�l�nk, �s a film is gyakorlatilag ennek jegy�ben pereg le nek�nk.
Hugh Grant, a decens kiejt�s� angol cs�v� most beh�zasodik egy maffi�z� csal�dj�ba. A film nehezen indul be, tele van t�tova percekkel, amolyan dramaturgiai lyukakkal, de kialakul, �s mivel szinkroniz�lt film, a v�g�re teljesen �gy �rezheti mag�t a n�z�, mintha a t�v�ben n�zne valami vicces dolgot.
J�kedv �s vid�ms�g t�nyleg nem idegenek ett�l a filmt�l, b�r, hogy mondjunk valamit, el�gg� eklektikus a humora, illetve a t�rt�nete. Mintha csak valami hatvanas, hetvenes �vekben k�sz�lt filmet l�tn�nk, mondjuk Chevy Chase-szel, a Walt Diesney el�ad�s�ban. Hugh Grant aukci�kon dolgozik, mint �rver�, aki a kis kalap�ccsal ir�ny�tja a dolgokat. Els�re nem k�nny� hova tenni, de mint mondtuk, kialakul.
Hugh Grant-nek van egy bar�tn�je, egy leend� feles�ge, akinek az apja a maffi�z�, ugye. Ez a bar�tn�, Gina (Jeanne Tripplehorn, akit az elemi �szt�n �ta p�ld�ul a Ronda �gy c. filmb�l ismer�nk). Nem n�z ki valami nagyon j�l, de nem b�njuk, mert a film nem arr�l akar sz�lni, hogy Carlize Theron-t akarja egy sr�c, �s k�zben bej�n a k�pbe a maffia, hanem egy fix, stabil, �s meglepet�sekkel m�r nem szolg�l� kapcsolatr�l van sz�, vagyis arr�l, hogy Hugh Grant megismerkedik az ap�val, �s nem arr�l, hogy elveszi a, l�nyt. Ha egy Charlize Theron lenne a l�ny, akkor kevesebb figyelem jutna az ap�nak, �s az ugye nem volna j�.
Az apa szerep�ben James Caan, aki a hatvanas �vekben m�r akt�v sz�n�sz volt, �s ahogy r�n�z�nk, egyb�l meg�li a nyelv�nk hegy�t egy kik�v�nkoz� filmc�m, hogy honnan ismerj�k �t ennyire, de ennyire. Ak�rmilyen meglep�, az els�, szinte vicces gondolat a j�, ami ilyenkor felmer�l: bizony, � volt Sonny a Keresztap�ban, Corleone b�csi nagyfia, akit csapd�ba csaltak, �s szit�v� l�ttek. J� dolog �gy �jra l�tni �t, eg�sz j� sz�nben van az akkoriban t�rt�ntekhez k�pest. Legut�bb a 96-os V�gk�pp Elt�r�lni-ben l�thattuk, ami direkt eml�kezetes volt, � volt Schwarzenegger ellenfele, illetve ellens�ge, aki �sv�nyv�zzel elaltatta az a rep�l�n, majd v�g�n ott k�zd�ttek a kont�nereken. De persze nem lap�totta sz�t egy r�zuhan� kont�ner, mert idej�ben letart�ztatt�k, viszont ann�l durv�bban ment kereszt�l egy vonat a limuzinon, amiben � �s t�rsai �ltek a film legv�g�n. �rdekes m�don James Caan ezt is teljesen �p b�rrel meg�szta, kezd is m�r gyan�s lenni, hogy mi folyik ott Hollywoodban ..
A negyven �ves Hugh Grant nem el�sz�r (de rem�lj�k viszonylag utolj�ra) j�tssza a s�rmos angol fiatalembert, aki angol �s nem amerikai, aki udvariasan besz�l, �s k�nyv�rakban ismer�s �s nem a fegyverek vil�g�ban. A film komikum�t egy�rtelm�en az adja, hogy ez a maffia ter�n sz�z f�rfi egyszercsak beker�l a maffi�z�k vil�g�gba, �s ott mindenf�le kultur�lis kevered�seken, bonyodalmakon megy kereszt�l.
Vagyis, az el�z� mondatunkkal l�nyeg�ben azt �ll�tjuk, hogy a Csak Egy Kis P�nik ut�n�rz�s�r�l, �jracsin�l�s�r�l van sz�. H�t igen, az angolok is �rezhetnek n�ha ut�n... Mi nem b�njuk, k�l�n�sen, ha j�l sz�rakozunk. Bar�ts�gos el�dj�vel, az eml�tett Csak Egy Kis P�nikkal �sszehasonl�tva egy�bk�nt j�l alulmarad, de ez ink�bb a P�nik el�nye, mint a Keresztapus h�tr�nya.
A Keresztapus t�nyleg nem egy komoly dob�s, nem is egybef�gg�en j� film, de m�k�dik, vagyis �gyesen �tmegy a l�c alatt. Azt, hogy nem egybef�gg� �gy lehet �szrevenni, hogy n�ha teljesen elfelejti az ember, hogy most mit is n�z, �s hogy nevetni is szokott. Azt�n, perceken bel�l a film ism�t er�re kap, �s oltja bel�nk a vid�ms�got, mintha mi sem t�rt�nt volna.
A humor ter�n tal�n pont ez az id�r�l id�re t�rt�n� "fel�bred�s", vagy hull�mokban val� n�z�-t�mad�s lehet az oka, hogy egyszer�en megd�bbent� po�nokkal tud el�rukkolni, megd�bbent� form�ban. Amikor k�t gengszter elmegy hull�t el�sni a sivatagba, majd �sszetal�lkozik k�t m�sik gengszterrel, akik egy kis domb m�g�tt ugyanezt teszik, elmondhatjuk, hogy nagyon s�lyos po�n t�mad�s �r minket, val�s�gos offenz�va. K�l�n�sen, amikor az egyik csapat megmondta, hogy ki a hull�juk, majd ugyanezt k�rdezt�k a m�sikt�l (Hugh Grant-�kt�l) akik nyilv�n nem akart�k el�rulni, kit csin�ltak ki. �s a csal�dott csapat �gy �rvel, hogy "de mi is megmondtuk, ki a mi�nk .., mi�rt nem mondj�tok meg ti is?". Le�rva persze mindez semmi k�l�n�s, s�t, lehet, hogy egy b�rmilyen m�s (komolyabb) filmben is csak egy fut� mondatocska lenne, de itt, a meglepet�sszer� felbukkan�sa miatt eg�szen komoly hat�st tesz a n�z�re.
�s ha m�r itt tartunk pont ez az a dolog, ami miatt kifizetj�k a jegy �r�t, �s egyben az is, ami miatt meg�ri ezt tenn�nk.
A film f�producere Liz Hurley, aki od�ig remek munk�t v�gzett, hogy �gyesen tal�lta meg a r�st a pajzson, vagyis a bet�r�si lehet�s�get az USA piacra, vagyis akkori pasij�t, Hugh Grant-et, amely �tlet a Notting Hill sz�zmilli�s (!) sikere ut�n el�gg� k�zenfekv� volt. Innent�l viszont �rtetlen�l �llunk a n�i szerepl� (Jeanne Tripplehorn) kiv�laszt�sa el�tt, mert szerint�nk miatta, illetve egy "nagyobb izgalmat �g�r�" sz�n�szn�, vagy egy h�z�n�v hi�nya miatt nem tudta megtermelni mind a negyven milli�t, amit Hurley �s t�rsai r�ford�tottak. A Notting Hill szinte dett� ugyanennyi p�nzb�l k�sz�lt, de ott ott volt Julia Roberts. Ha Liz Hurley "csak" annyit tesz, hogy saj�t maga j�tssza el ezt a n�i szerepet, biztos, hogy legal�bb m�sf�lszer ekkora lett volna a bev�tele. Az viszont, hogy ezt a k�zenfekv� lehet�s�get mi�rt nem haszn�lta ki, �gy ut�lag m�r egy�ltal�n nem t�nik �rdekes k�rd�snek, v�g�l is az � dolga. Elizabeth Hurley-nek ez a m�sodik produceri filmje, a 96-os Hal�los ter�pia (Extreme Measures) ut�n, amelyben megintcsak Hugh Grant volt a f�szerepl�, (�gy l�tszik � Liz kedvenc befut�ja), �s amely film megintcsak nem termelte meg a 38 milli�j�t, amibe ker�lt. Szinte pimaszs�gnak t�nik a sors r�sz�r�l, hogy e k�t Hugh Grant-es film k�z�tt k�sz�lt a Notting Hill, �s abban Hurley-nek m�g csak t�rs-producerk�nt sem volt m�dja r�szt venni.

-inn-