Alapvet�en izgalmasak az olyan filmek, amik valaminek a m�sik oldal�t mutatj�k meg. Az Amerikai Sz�ps�g egy 42 �ves f�rfi tulajdonk�ppeni padl�z�s�r�l sz�l, de eg�szen k�l�n�s n�z�pontb�l, az illet� f�rfi (Kevin Spacey) n�z�pontj�b�l, �s � ezt nem tartja padl�z�snak. 
R�gt�n a film elej�n k�zli, hogy egy �ven bel�l meg fog halni, �s azt is hozz�teszi, hogy ezt m�g most nem tudja. Az els� k�rd�s, ami felmer�l, az els� dolog, amire k�v�ncsi az ember, az az, hogy vajon mi�rt kapott 3 darab Golden Globe-ot? Hogy vajon "meg�rdemelte-e", vagy csak kisz�rt�k, mint a Toy Story 2.-t? De ez a k�rd�s nem sok�ig foglalkoztat minket, hiszen olyan j�l, izgalmasan �s fant�zi�t beind�t� m�don, t�m�nyen �s nem utols� sorban j� zen�vel kezd�dik a film, hogy egyb�l l�tszik, itt bizony min�s�gr�l van sz�. A 92-es J�t�kos (The Player) c. filmre eml�keztet minket ez a kezd�s m�r csak a zene miatt is, amit ugyanaz a Thomas Newman kompon�lt most is, a Thomas Newton f�le filmzen�k 100 m�terr�l felismerhet�ek teljesen egyed�l�ll� st�lusuk miatt, amit nagyon sok �s nagyon sokf�le �t�shangszer, az �l�nk �s gyorsan v�ltoz� ritmus,  �s intenz�v dinamika jellemez. De komolyan, akinek volt szerencs�je l�tni a J�t�kost, (m�g moziban, mert a szinkron szinte egy az egyben ki�lte bel�le a zen�t), az b�rmikor felismer egy Thomas Newton-t. 
Lester Burnham (Spacey) �tlagos f�rfi, mint mindenki a filmben, csak neki szerencs�je van, mert a film r�la sz�l, a film �r�ja �t kedvelte, �s nem m�st. Lester olyan sz�rke �s unalmas fick�, hogy partira sem akar elmenni, mert akkor lemarad a maratoni James Bond-r�l a tv-ben, �s ha m�r ott van, amikor bemutatkozik valakinek, k�zli, hogy nem baj, hogy az illet� nem ismerte meg, � maga sem eml�kezne saj�t mag�ra. Az �lete k�t ok miatt kezd el megv�ltozni gy�keresen, az egyik term�szetesen az, hogy ki akarj�k r�gni, a m�sik pedig az, hogy elmegy a feles�g�vel egy iskolai meccsre, ahol a sz�netben a l�nyok, k�zt�k Lester �s Carolyn (Annette Bening) l�nya is fell�p egy kis mazsorett sportgimnasztik�val. Lester egy darabig m�g a l�ny�t figyeli, Jane-t, (Thora Birch), de azt�n �tv�lt a l�nya bar�tn�j�re, Angela-ra, akit Mena Suvari alak�t, aki az Amerikai Pit�ben a szende k�ristacsajt alak�totta. Lester meg�zleli a boldogs�g �z�t, amit v�r�s r�zsaszirmok szimboliz�lnak a filmben, illetve maga Angela, egy f�rd�k�dnyi v�r�s r�zsasziromban fekve, innen az eg�sz r�zsa-dolog. 
K�r�lbel�l itt kezd�nk el r�j�nni, hogy a film nagyon kev�s-szerepl�s, Lester, a feles�ge, a l�nya, a l�nya bar�tn�je, a l�nya udvarl�ja, a feles�ge udvarl�ja, �s m�g a l�nya udvarl�j�nak a sz�lei. De, ak�rmilyen sz�pen is van f�nyk�pezve a film, tot�l alacsony-k�lts�gvet�s�nek sz�m�t a maga 15 milli�j�val. A 65-�s sz�let�s�, angol sz�rmaz�s�  Sam Mendes-nek legels� filmje ez, amihez tal�n passzol is az alacsony k�lts�gvet�s, de "nem passzol", hogy olyan j�l ki van t�ltve ez a kerek 2 �ra. A f�nyk�pez�s, �s az art-direktor-i munka is egyszer�en profik. �s azt is meg kel jegyezn�nk, hogy el�g komoly �r� sz�n�szeket siker�lt kihoznia ebb�l a 15 mill�b�l, amelyb�l m�r most 74 milli� bev�tel sz�rmazik. 
Lester teh�t r�j�n, hogy ki fogj�k r�gni, ez�rt � maga is r�seg�t erre, �s nem m�k�dik egy�tt a v�llalat k�lts�gracionaliz�l� szakember�vel, akinek az a dolga, hogy eld�ntse, kit kell majd kir�gni. Kihallgatja l�nya (Jane) �s annak bar�tn�j�nek, (Angela) a besz�lget�s�t, melyb�l az der�l ki sz�m�ra, hogy ha gy�rna egy kicsit fels�teste, Angela nem tudn� meg�llni, hogy lefek�dj�n vele. Ez�rt Lesternek m�ris van mivel kit�ltenie az idej�t. Gy�r, na �s f�vet sz�v, amit l�nya udvarl�ja, Ricky (Wes Bentley) �rul neki. Eladja a modern aut�j�t, �s vesz egy r�gi Firebird-�t, gyerekkori �lm�t val�s�tva meg ezzel. L�nyeg�ben ennyi, �s k�zben folyamatosan Angela-r�l fant�zi�l, r�zsaszirmokkal, meg minden. Annette Bening szerepe (Carolyn) a legh�l�tlanabb, � egy idegbeteg k�z�pkor� n�t alak�t, aki a h�zass�g m�tosz�ban �li napjait, �lvezi, hogy egyik nap olyan, mint a m�sik, �s k�nyszeresen csin�lja a dolgokat, �s ha m�g nem lenne el�gg� antipatikus, sikertelens�gei a munk�ja ter�n, (ingatlan�gyn�k) arra viszik r�, hogy felt�tel n�lk�l belez�gjon egy korav�n dzsigol�ba, a legny�lasabb figur�ban, aki a 99-ben k�sz�lt filmekben el�fordul, Peter Gallagher alak�t�s�ban, aki kor�bban �ppen a J�t�kos Larry Levy-jek�nt lopta be mag�t s fej�nkbe. 
A filmben az a tr�kk, hogy amiket �gy el lehet r�la mondani, az egy�ltal�n nem azt a k�pet hozza l�tre az ember fej�ben, mint amit a filmben effekt�ve lehet l�tni. A fekete humor �s a par�dia hat�rmezsgy�j�n k�zleked� filmben pont az a po�n, hogy valaminek egy tot�l m�s oldal�t mutatja meg. Lester �r�l annak, ami vele t�rt�nik. Egyre felszabadultabb, egyre jobb a fels�teste, gyakorlatilag �gy is lehet mondani, hogy 14 �v g�ly�z�s ut�n, mintha egy m�sik bolyg�r�l t�rt volna vissza az �letbe, ahol megpr�b�l �jra akklimatiz�l�dni. Term�szetesen van egy j�kora fogyaszt�i kult�ra elleness�g is a filmben, mivel Lester azt tal�lja ki, hogy lemondva a karrierj�nek a tov�bb�p�t�s�r�l, elmegy egy gyorsb�f�be dolgozni. "Minek az a karrier?" Igen, ez a mondat remek�l hangzik, k�l�n�sen egy (mondjuk ki), kapuz�r�si konfliktban szenved� f�rfi sz�m�ra, illetve az �sszes ilyen kor� f�rfi sz�m�ra, ami szinte garant�lja a film remek bev�tel�t, mert am�g a negyven k�r�li n�k elnyomott �let�r�l sz�l� filmeket legink�bb t�v�csatorn�knak lehet eladni, addig az ugyanilyen kor� f�rfiak odacsapnak majd az asztalra, amikor a csal�djuk megk�rdi t�l�k, "hol volt�l, dr�g�m?", �s azt mondj�k majd, "moziban )))", mert nekem is jogom van, stb. Sz�val, marketingb�l jeles. 
De ha m�r itt tartunk, hogy minek az a nagy karrier, ne felejts�k el, hogy k�t aut�t, hatalmas h�zat tartanak f�nn, aminek a fel�re biztos nem futn� a hamburgeres fizet�sb�l. Vagyis, Mr. Lester Burnham a hamburgeresn�l v�llalt mel�j�val levetette mag�r�l a csal�dfenntart�i k�telezetts�g�t, �s itt nem arr�l van sz�, hogy f�lig, vagyis, most m�r keressen valamit a feles�g is, hanem teljes eg�sz�ben. "Tartsa el a feles�g mag�t, a gyereket, a h�zat, az aut�kat, �n meg majd elbulizgatok a hatvanezer doll�ros v�gkiel�g�t�semb�l, amib�l hetente k�b� k�t ezret k�lt�k csak f�re."
�s ha m�r itt tartunk, kezd leesni a tantusz, hogy a film teljesen antifeminista. Annete Bening (Carolyn )nemcsak rossz anya, de borzaszt� feles�g is, elvesz�tette fiatalkori buliz�s, beindult st�lus�t, (vagyis a s�rmj�t), plusz, nevets�ges sznobizmusb�l csalja meg a f�rj�t, �s ezzel mag�t is nevets�gess� teszi. Lester pedig, amikor a hitvesi �gy baloldal�ban a tini l�nya bar�tn�j�re gondol, �s maszturb�l, �s Carolyn kik�ri mag�nak, akkor �tmegy ellent�mad�sba, hogy mi�rt ne, igen, maszturb�lok, gyere seg�ts, ha nem tetszik. Mintha nem az lenne az �letben, hogy a n�k vesz�tik el 40 k�r�l a vonzerej�k egy (pici) r�sz�t, akkor, amikor a f�rj�k m�g 18 �veseknek is bej�n, �s mintha nem a feles�gek lenn�nek a rossz helyzetben emiatt, mivel �k nem engedhetik meg maguknak olyan k�nnyen, hogy ak�rkivel lefek�djenek., mik�zben a f�rfiak leugranak egyet s�r�zni a "cimbor�kkal", esetleg �zleti �gyben, �s m�ris ott a nagy lehet�s�g. �s mintha jelen esetben is nem pont ez lett volna a helyzet, hogy Lester egy 18 �vesr�l fant�zi�l, a feles�g�re pedig egy�ltal�n nincs beindulva. ("Persze", a filmb�l "vil�gosan" l�tszik, hogy ez a feles�g hib�ja. �h, szeg�ny Lester. T�nyleg ennyire "egyszer�" lenne Sam Mendes agya, vagy van egy rafin�lt kib�v�ja, illetve legal�bb valami, ami annak l�tszik? Igen, ennyire egyszer�, �s igen, van kib�v�ja, �s ez az, hogy � nem akart semmit az eg�sz �lett�l, csak egy kis boldogs�got, �s �t annak  idej�n az olt�rn�l beler�ngatt�k valamibe, egy nagy boldogs�g m�zesmadzag�t h�zva el az orra el�tt, amib�l nem val�sult meg egy csom� minden, vagyis "okkal" �rezheti, hogy �tvert�k, mint Michael Douglas-t az �sszeoml�sban, amikor a hamburger nem volt olyan sz�p �s nagy, mint a pult felett a k�pen. 
Nemcsak Lester feles�ge, Carolyn ennyire borzaszt�, hanem  a l�nyuk is, aki ut�lja, gy�l�li az apj�t, mert maszturb�l, �s mert be van indulva az �sszes bar�tn�j�re, az �sszes-en �rts�nk csak 1-et, az egy darab Angela-t (Mena Suvari), aki Lolita m�dj�n kac�rkodik a kapuz�r�si konfliktus�val elfoglalt Lesterrel. Jane, a l�nya nemcsak �t ut�lja, hanem az anyj�t is, de am�g az anyj�t l�tjuk, hogy milyen borzaszt� amat�r �s �nz� �s figyelmetlen �s �rz�ketlen m�don b�nik Jane-nel, addig Lester szinte k�ny�r�g neki, hogy legyenek j�ban, mint r�gen. Vagyis Jane is rosszfej, m�gpedig indokolatlanul. Vagy tal�n nem is indokolatlanul, hiszen, min�l rosszabb fej Jane, ann�l jobban meg lehet �rteni Lester-t. (Vagyis, Lester, csin�lj b�tran, amit akarsz,  a forgat�k�nyv�r�nak tervei vannak veled!) Lester figur�j�t egy�bk�nt akkor �rj�k meg a legjobban, meg azt is, hogy a forgat�k�nyv milyenek akarta �t l�tni, ha megvizsg�ljuk a j�fejs�gi g�rb�j�t. 
Az elej�n nagyon rosszfej, �s nagyon b�n�n is viselkedik, de azt�n elkezd gy�rni �s f�vezni, �s kiny�lik el�tte a vil�g, �s egyre jobb fej lesz, mert mindenben l�tja  a sz�ps�get. El�sz�r szinte csak helyi emancip�ci�s k�zdelmet folytat a k�t n�vel a csal�dj�n bel�l, hogy hallgass�k meg �t is, vegy�k figyelembe, hogy � is valaki, stb. El�sz�r j�l megal�zza Carolyn-t, a maszturb�l�s eset sor�n. De, miut�n a falhoz v�gta a t�ny�rt, � az, aki odamegy Jane-hez a konyh�ba, hogy b�k�lj�n, vagy legal�bb is egy k�l�n b�k�t kezdem�nyezzen. Azt�n k�s�bb � az, aki le akar fek�dni a Carolyn-nal, (ez egy�bk�nt kulcsjelenet), "csak" Carolyn �szreveszi, hogy Lester majdnem r��nti a nekt�rs�r�t a 4000 doll�ros sz�f�ra, �s sz�l neki. Teh�t Lester j�fej volt, csak Carolyn anyagiass�ga kiz�kkentette �t. Milyen k�r, hogy Carolyn nem tudott (mert a rendez�nk nem akarta, hogy tudjon) b�g� hangon, mint egy tin�dzser, a szex r�v�let�ben csak �gy fut�lag sz�lni neki, hogy "vigy�zz, honey, ne �ntsd ki". Ha egy b�rmilyen idegen n� mondta volna ezt Lester-nek, sim�n �tugrik a dolog felett egy OK-val, de a feles�g anyagisa, �s nem tudja elengedni mag�t m�g akkor sem, ha a f�rj, ahelyett, hogy bomb�z�kkal nyomulna, �ppen �t v�lasztja ki s�r�z�s k�zben, (amikor a feles�g �ppen a napi munk�b�l �r haza) a n�i szerepre. 
Lester j� fej, mert am�g a l�nya udvarl�j�nak az apja, aki volt tenger�szgyalogos, ut�lja a homoszexu�lis f�rfiakat, (fogadjunk, hogy a n�ket nem), addig Lester bar�ts�gosan kocog vel�k a hajnali �r�n, mert benne nincsenek el��t�letek, na nem mintha ez a p�ros zaklatn� �t. �s j�fej Lester, mert amikor az udvarl� apja az es�ben �ts�t�l hozz�, � k�szs�gesen seg�tene neki, meghallgatn�, adna neki sz�raz p�l�t, m�g a v�ll�ra is borul, ha kell, de amikor ez az apuka (aki okkal hitte, hogy Lester homoszexu�lis, �s a fi�val folytat viszonyt) megpr�b�lja megcs�kolni, Lester, mint egy lovag, �riemberk�nt k�zli, hogy sajn�lom, ebben nem seg�thetek. Wow! Ez azt�n a kiz�kkenthetetlen�l j�fej pasi! Annyira j�fej, hogy amikor a tinil�nnyal, Angela-val szeretkezni kezd, �s kider�l, hogy a l�ny sz�z, egyb�l abbahagyja az aktust! Na nem, mintha nem lenne ciki a l�nya bar�tn�j�vel lefek�dnie akkor is, ha az illet� l�ny, a l�ny�val egy�tt 30 �ves, mivel nemcsak a kor  g�z a dologban, hanem a l�ny�nak az �letszf�r�j�ba val� behatol�s. �S ut�na, amikor az elmaradt aktus ut�n, mint feln�tt a feln�ttel besz�lgetnek a konyh�ban, Lester �s Angela, Lester, aki eg�sz film alatt Angela-r�l �lmodozott r�zsaszirmok k�z�tt, most csak �gy elkezd �tmenni j� sz�l�be, �s a l�nya hogyl�te fel�l �rdekl�dik. Egyszer�en el�ll az ember l�legzete is, hogy hogy lehet ennyire j�fej ez a Lester. 
A film, �s a forgat�k�nyv tr�kkje, most m�r kezd derengeni, abban �ll, hogy az elej�n bejelentik, hogy Lester meg fog halni, �s ez�rt mindent eln�z�nk neki. �s amikor a v�g�n v�gigtekint�nk �let�nek n�h�ny k�p�n, amib�l egy a nagymam�ja keze, kett� a tes�ja, (vagy unokates�ja) �j Firebird-je, �s a rend kedv��rt van benne m�g egy k�p a l�ny�r�l, amikor kicsi, �s a feles�g�r�l, amikor fiatal, sz�val, ekkor t�nyleg kider�l, hogy a f�rfiak az igazi �t�l�i, �ldozatai, �s h�sei az �letnek. Eg�sz �let�ket v�gigg�ly�zz�k, mert egy (fiatal) n� megbabon�zza �ket, teljesen ki vannak haszn�lva, �s semmit nem kapnak meg abb�l, ami nekik j�r. Az ilyen f�rfiaknak a v�l�s a megold�s, de erre a forgat�k�nyv �r� (Alan Ball) nem figyelt fel, �s Sam Mendes sem. �s az ilyen v�l�sok arr�l sz�lnak, hogy a f�rfi azt hiszi, hogy neki m�s is j�r, neki j�r egy m�sodik �let is, ami els�sorban egy fiatal csaj test�ben manifeszt�l�dik, k�pzeletben. Sz�val, ha valaki rosszfej, akkor legyen rosszfej, az mindig felszabad�t�bb, mert nem tesz hat�st a n�z�kre f�lig-�tgondolt �rvekkel. A Mechanikus Narancs rosszfej Alex-e �let�nek utols� k�psoraiban biztos nem az irigys�g �s frusztr�ci�, (Firebird), �s a fiatalkori (m�g rem�nyteljes) csal�d, (kisl�ny, fiatal feles�g) k�pei szerepeltek volna, hanem a meztelen Angela, akit min�l ink�bb kider�l r�la, hogy sz�z, ann�l jobban k�v�nt volna, mert Alex legal�bb nem k�t p�ly�ra j�tszik, � csak rosszfej, nem az, hogy "rossz, de .. m�gis j� ". 
De, mindegy is, a filmet ett�l f�ggetlen�l mindenk�pp �rdemes megn�zni, mert maga a film legal�bb nem olyan, mint Lester, aki k�t p�ly�n pr�b�l j�tszani, a film direkt antifeminista, (�s pont ez "adja el", no meg a r�zs�s k�p, �s a c�me) de am�gy sz�rakoztat�, �s felt�tlen�l elgondolkodtat�.