|
|
"Ha
az Egyesült Államokban a külföldiekre is ugyanazok a törvények vonatkoznak,
mint az USA állampolgáraira, miért lepődnénk meg, hogy Malajziában is pontosan
ugyanez a helyzet?"
Midnight Express
2 - ez lehetne a Visszatérés
a Paradicsomba legtalálóbb beceneve. A története eléggé könnyen elmondható,
és meg is jegyezhető, így ezekben a pecekben már biztosan alig akad valaki,
aki ne tudná:
"ha visszamegy a
másik két srác, Lewis-t nem ítélik halálra".
A
fő vonzerő mégis Anne Heche, noha a súlyos Maláj börtönviszonyok is biztosan
mágnesként
vonzzák majd a szórakozni vágyókat (vicceltünk). Egyébként a börtönviszonyok
tényleg súlyosak, de a film, szerencsére keveset időz ezekkel a jelenetekkel,
elsősorban NY-ból nézi
Lewis sorsát, és NY-i
szemmel. Megteremti a lehetőséget, hogy szinte a saját bőrödön érezd,
milyen lenne, ha egy szép hétköznap este egy csinos ügyvédnő beülne mögéd
az autóba, és megkérdezné, nem lenne-e kedved visszatérni a paradicsomba.
Joseph
Ruben (a Pénzvonat, a
Jófiú és az Egy Ágyban az Ellenséggel rendezője) ismét profi filmet csinált,
úgy kezdődik, hogy amatőr videó felvételeket láthatsz, amiket a srácok
mint turisták készítettek odaát, Maláj Földön, ezalatt mennek a feliratok.
Utána az utolsó két napjukat láthatod, hogyan buliznak.
Például
ahogy térdig az óceánban gázolva hatalmas vízipipa segítségével
"mennyei
minőségű hasist" szívnak, és azon törik a fejüket, mi lehet jobb ennél
az egész világon, mint itt lenni és ezt csinálni. Igazi gyerekek. Látjuk
őket kilométereket túrázni a paradicsomi környezetben, Lewis, (Joaquin
Phoenix) még mindig cipeli
a biciklit, amit félórája összetörtek, majd Sheriff, (Vince Vaughn), azt
mondja, egye fene, és ledobja a szakadékba, fizettek érte letétet, másrészt,
mint igazi amerikaiak, úgy gondolják, ha kell, előveszik a tárcájukat,
és megkérdik, mennyi?
Ez
az egyszerű mozdulat, amivel a bicikli-roncstól megszabadulnak, végzetes
láncreakciót hoz működésbe.
Pedig
nem zöldfülűek, és a Midnight Express tudatlan naivitásából "már" nincs
bennük egy milligramm sem. Lekopás előtt például a hatalmas, bocicsoki
méretű hasist egyszerűen kidobják, eszük ágában sincs magukkal vinni, mert
tudják, a határon tényleg úgy járhatnak, mint "Billy
Hayes"
.
Szóval,
egy elegáns mozdulattal a kukába azzal a fránya hasissal. A tragikus fordulat
mégis bekövetkezett, amikor Tom és Sheriff már lekoptak, megjelenik a biciklikölcsönző
ember, karöltve a rendőrséggel, és mielőtt a pénztárcás jelenet lezajlott
volna, már meg is találták a több, mint 100
gramm hasist. Malajziában
pedig több, mint 100 gramm birtoklásáért egyszerűen halálbüntetés jár.
Lewis, a fiú aki ott maradt, már két éve börtönben ül, és egy héten beül
kivégzik. Erről az egész történetről Sheriff úgy értesül, hogy Anne Heche
beül a limuzinba, amit Sheriff vezet, két évvel később, a NY-i éjszakában,
mintegy derült égből.
|
|
Ha
Anne Heche terve sikerül, és Tom és Sheriff visszamegy oda, és fejenként
3-3, vagy egyikük 6 évet leülne, Lewis nem halna meg, máskülönben viszont,
ha élik tovább a hétköznapjaikat, igen.
A
film páratlan élményt nyújt, annak ellenére, hogy nagyon megrázó. Életszerűen
elképzelheted például, hogy vajon megtennéd-e ezt a "szívességet"
egykori
bulizó-társadért. Először biztosan rávágod, hogy igen, de lassan megérted,
hogy nem, nem tennél ilyet, és szinte már csak az a kérdés, hogy a legeslegjobb
barátodért megtennéd-e? A Visszatérés a Paradicsomba különösen izgalmas,
mert olyat látsz, ami tényleg bárkivel megtörténhet. Mellesleg ez az első
film, amiben nem nézik le a
"vidéki"
államokat,
pl. Malajziát.
Ez
a film tiszteletben tartja a helyi (Maláj) belügyeket, elismeri az ottani
állam autoritását, amivel lehet, hogy az életben is sokat segít az amerikai
fiatalok helyzetén. Plusz egyfajta felvilágosító hatással bír, a film bemutatja,
hogy egy olyan paradicsomi helyen is, ahol szinte bármit megvehetsz a pénzedért,
és úgy élhetsz, mint Marci hevesen, halálos veszélynek lehetsz kitéve,
ha megszeged a szabályokat. Az egyetlen szabály pedig az, hogy tartsd tiszteletben
a helyi törvényeket. Ezt mondani könnyű, de betartani annál nehezebb, mert
például ki vágna neki úgy egy utazásnak, hogy előtte a követségen elolvassa
az ottani büntető törvénykönyvet?
Az
emberek szinte a saját hazájukban sem ismerik a törvényeket, vagy ha ismerik,
akkor sem pontosan, sőt, az sem biztos, hogy olvasták, lehet, hogy csak
egy ismerősüktől hallották.
A Visszatérés
a Paradicsomba precedens értékű film, mint a Midnight Express, vagy mint
a "Louise
Woodward" ügy volt. Szerencsére azonban
csak film, és mint film, nem tárgyalásokról törvényekről szól, hanem szerelemről,
barátságról, arról, hogy kinek mit jelent az élet, meg hogy hogyan él.
A film legfinomabb jelenete az, amikor Anne Heche és Vince
Vaughn fürdőkádban szerelmeskednek,
de hogy miért azt nem árulhatjuk el, csak azt, hogy a Star Wars, a Kegyetlen
Játékok, a Mátrix és a Drogosztag mellett az egyik legjobb film, amit mostanában
látni lehet.
-skót-
|