Man In Black, igen, Wild Wild West, kérdőjel. Kérdés, hogy ugyanaz a Will Smith más terepbe ágyazva, ugyanazzal a rendezővel képes lesz-e ugyanakkora szórakozást nyújtani, mint az MIB. A válasz negatív. De vajon miért?  Elsősorban azért, mert a Men In Black egy jó forgatókönyv, jó történettel, ami azért szerencsére számít, a West viszont gyengécske. A Man In Black 2 2000-ben például biztosan nem lesz rossz, legalább is nem ennyire, csak azért, mert van mögötte valami, egy történet. 
Amíg a filmeket reklámozzák, addig pont az a vonásuk kerül előtérbe, hogy sóműsor, de amikor a néző, vagyis te meg én, meg bárki beül, akkor már elő kell bukkannia valami kis megkapó dolognak, amibe bele tudod élni magad, például egy történetnek, egy atmoszférának, valaminek, ami megmozgatja a képzeleted, és a legutolsó dolog, amire szükséged van, az a sóműsor. A sóműsor csak letiltja az unalmat, mégpedig tök erőszakosan, (pl. Miniszter Félrelép), de nem ad helyette felszabadult szórakozást, és általában nem ad helyette semmit. A WWW elsősorban unalomletiltással próbálkozik, több trükkje nincs neki. Reklámkampánya azonban határozottan ravasz. A filmek reklámjában, trailerében olyan felvételek szerepelnek, sőt jogilag csak olyanok, amik a filmben is megtalálhatóak, különben a reklám a félrevezetés vádjával találná szemben magát. A WWW kampányában a csel Will Smith, a negyedik duplavé. A zenei csatornákon futó címadó szám klipje többet volt látható, mint maga a trailer, és itt jön a csel, mert a videóban már bármit mutathatsz, hiszen az egy zenét reklámoz és a filmet csak mandinerből. Ígyszépen bevetése kerül a fiatal pár az ágyban, (Will és Salma), a Godzilla soundtrack Come With Me c. klipjének Puff Daddy Jennifer Lopez kettősének a mintájára. Hogy még megtévesztőbb legyen a hatás, egy csomó zene nélküli másodperc van a klipben, amiről a gyanútlan fogyasztó helyből azt hiszi, hogy a film jelenetei közül lát valamit. De nem. Az egész a képzelet műve, Salma Hayek egyáltalán nincs pókveszélyben, satöbbi. 
Mindazonáltal jól kezdődik a film, remekül keveri a vadnyugati filmek zenéinek stílusát a modern zenékkel, és az is remek ötlet, hogy Will Smith a fekete srác a főszereplője egy olyan filmnek, amikor a feketék (sajnos) még nemigen rúgtak labdába.  És jó látni Will-t, ahogyan, mint egy időutazó jól lekaratézza a fejeket. Időutazó, mert a mostani filmek akcióhőse csöppen át egy régebbi filmbe, tulajdonképpen ez van. 
Salma Hayek alig alakít valamicskét, de tényleg, és a végén, amikor lelép olyan, mintha ott sem lett volna. A legidegesítőbb dolog pedig az, hogy Will Smith és Kevin Kline rivalizálnak Salma-ért, ráadásul Sherlock Holmes stílusban, még akkor is, ha Will mocskos szájúnak van beállítva, mert maga a jelenség, hogy két főszereplő egyből belezúg egy nőneműbe, csak azért mert ott van, és mindent elkövet, hogy meghódítsa, ez Sherlock Holmes, illetve régi stílus. Rossz volt még nézni a negatívhős fejét a ronda pókszerű szakállával, és rossz volt nézni azokat a technikai találmányokat is, ő,  Kenneth Branagh mint Dr. Loveless  elrabolt tudósaival létrehozatott. Még a villanyárammal működő tolószék gőzmeghajtású változata elmegy az elején, de az a hatalmas mászkáló pók már vicc, illetve erőltetett. Rossz nézni és látni, mekkora energia kell egyetlen lábának a megmozdításához, és tudni azt, hogy ez nem működik. 
Az egész film leginkább egy képregényre emlékeztet, egy átlagon alulira, de a képregénynek megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy tudsz ugrani a szemeddel, és ha valamelyik jelenetet ábrázoló képkocka nem izgat, a filmet azonban végig kell ülni, nincs ugrándozás. 
Az egyetlen jó dolog Dr. Loveless hölgykoszorúja volt, amiben volt valami kellemes. 
Will Smith Wild Wild West c. száma és a klip  nem tökéletes, de mégis sokkal jobb, mint maga a film. Nem tehetünk mást, mint nosztalgiával gondolunk a Men In Black-re, illetve, ha nagyon kreatívak vagyunk, egyszerűen kivesszük videón, és kb. 10x 15x jobban járunk.