Minden H�ten H�bor� Any Given Sunday 1999

Oliver Stone ism�t sz�nre l�pett: a film c�me ne t�vesszen meg minket, mivel most nem h�bor�s filmet k�sz�tett, hanem egy amerikai futballost, a leg�jabb filmje az amerikai foci vil�g�t mutatja be, meglehet�sen r�szletes form�ban, majdnem h�rom �ra id�tartamban.

Tudjuk, hogy az Egyes�lt �llamok lakosainak nagy r�sze �l-hal a tipikus amerikai csapatj�t�kok�rt, mint a baseball�rt, illetve az amerikai foci�rt, ez�rt ez a film nagy n�pszer�s�gre sz�m�thatott sz�l�haz�j�ban, a jegybev�teli adatok szerint az USA-ban alig k�t h�nap alatt behozta az �r�t (60 milli� $), s�t, m�g ann�l t�bbet is, ami m�g egy ennyire h�res rendez� filmj�n�l is sz�p teljes�tm�ny.

Stone eg�sz �let�ben koncepci�k alapj�n k�sz�tett filmeket, � az a rendez�, aki az amerikai t�rt�nelmet �s �letvil�got egy ellenkez�s szemsz�gb�l k�v�nja feldolgozni, �gy, hogy leleplezi nemzete ill�zi�it. Ennek a t�rekv�snek a term�kei az olyan h�bor�s filmjei, mint A Szakasz, vagy a Sz�letett J�lius Negyedik�n, amelyek�rt Oscar-d�jakat is kapott, �s nagyon befutott rendez� lett, pedig nem k�m�lte az amerikai t�rt�nelmet, �s kegyetlen�l �lesen mutatta be a vietnami h�bor�t, a hidegh�bor�s Egyes�lt �llamok �rtelmetlen er�fitogtat�s�t, �s annak politikai, etikai �s emberi sorsokra vonatkoz� k�vetkezm�nyeit. K�sz�tett politikai filmeket is, azokat is hasonl� ind�ttat�sb�l, ilyen a Nixon, illetve a JFK- A nyitott dosszi�, ez ut�bbi bemutat�sa ut�n egy orsz�gos vit�t ind�tott el az USA-ban, Kennedy eln�k t�rt�nelmi szerep�r�l. Az egyik legjobb filmje az �jf�li Expressz (Midnight Express), amiben egy amerikai fiatalt k�b�t�szer-csemp�szet v�dj�val vetnek b�rt�nbe T�r�korsz�gban. Itt is az "amerikais�g" jelent�se ker�l el�t�rbe, ez a fiatal sr�c �veket �lt egy idegen orsz�g b�rt�n�ben, v�gig abban b�zva, hogy �lnemzete diplom�ci�ja kiszabad�tja �t, de v�g�l �gy tudott csak megmenek�lni, ha elfelejtette, hogy honnan j�tt, �s csak mag�ra sz�m�tott. Nagyon sz�p film, megt�rt�nt esetet dolgoz fel, �s persze Stone kapott �rte egy Oscart. Leg�jabb filmje, a Minden H�ten H�bor�, Oliver Stone foci-rajong�s�nak k�sz�nheti l�t�t, aki m�r gyerekkor�ban megsz�llottan gy�jt�tte a j�t�kosok k�rty�it, saj�t k�pzeletbeli lig�t alap�tott, �s most el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy elk�sz�tse "Az Amerikai Futball-filmet", �s mindent bemutasson, ami em�g�tt a nemzeti sport m�g�tt van, a kev�sb� sz�vder�t� dolgokkal kezdve.

A f�szerepl� Tony D'Amato (Al Pacino) egy elismert �s befutott futball-edz�, aki imm�r a negyedik �ve dolgozik a Miami Sharks csapat�val, de mostan�ban ( a film elej�n) nem megy t�l j�l a csapatnak, mert m�rk�z�sek sorait vesz�tik el cs�fosan, �s nem lehet pontosan tudni, mi a hiba, de a n�z�k sz�m�ra �gy �ll�tj�k be a helyzetet, hogy bizony szeg�ny D'Amato a hib�s, � f�radt meg, � ad hib�s taktikai utas�t�sokat, sz�val valamit s�rg�sen �j�tania kell a vezet�sben. Ezt az ellens�ges hangulatot k�pviseli Christina Pagniacci (Cameron Diaz) is, aki a futball- csapatot az apj�t�l �r�k�lte, �s b�r alapvet�en nem szereti a focit, most m�gis kem�nyen kell dolgoznia rajta, hogy �letben tartsa a Miami Sharks-ot. Christina a m�r ismert formula egy darabja: az apja megsz�llottan szerette a focit, �s nemcsak �sszel, hanem l�lekkel is vezette a csapatot, de a l�ny m�r egy �j gener�ci� tagja, �s � csak egy v�llalkoz�st l�t a csapatban, ez�rt nem tud annyira sikeres lenni, b�r elvileg a jelen id� jobban kedvez a pragmatizmusnak, mint a lelkesed�snek. A csapat bajaihoz az is hozz�j�rul, hogy a kapit�ny �s h�tv�d-szt�r, "Cap" Rooney (Dennis Quaid) les�r�l, helyette egy ifjonc ker�l a p�ly�ra, Willie Beamen (Jamie Foxx), akit eleinte annyira sokkol a nyilv�noss�g , hogy minden kezd�skor h�nyni kezd.

Rossz kezd�s, remek folytat�s: Beamen �stehets�gnek bizonyul, aki nem felt�tlen�l j� csapatj�t�kos (amit persze D'Amato nem tud eln�zni), viszont nagyon �gyes, �s �gy a k�z�ns�g kedvence lesz r�vid id�n bel�l. K�r�lbel�l ennyi a m�rhet� cselekm�ny a filmben: Beamen hatalmas szt�rr� v�lik, a szurkol�k fej�ben Rooney k�pe kezd kikopni, a csapat nem szereti az �nfej� Beamen-t, D'Amato sem rajong �rte, viszont �ltala sikeresebb lett a csapat, �gyhogy nem nagyon van mit tenni. Christina persze �lb�l elismeri az �j j�vev�nyt, mivel p�nzt �s gy�zelmeket hoz, viszont k�zben valami kezd megv�ltozni a csapatban �s a csapat k�r�l, felbomlik a r�gi rend, �s ki�lez�dik a gy�zelem�rt foly� harc. Beamen �gy �ll a j�t�khoz, hogy jobb l�tv�nyos akci�kkal gyorsan megalapozni a h�rnev�t, mint �vekig megb�zhat�an rendes csapattagk�nt dolgozni, moh�, alulr�l felt�rekv� fiatalk�nt kezdi sz�tzil�lni a Sharks-ot, szt�rj�t�kos lesz, �s a p�nzre �s villog�sra hajt.

Ebb�l a helyzetb�l ker�lnek ki a konfliktusok, amiket rendes �temben adagol a film, csak az a baj, hogy azon t�l, hogy megtudjuk a touchdown szab�lyait, �s megismerhetj�k az amerikai futball j�t�kmenet�t, nem der�l ki sz�munkra, hogy tulajdonk�ppen mi is a t�rt�net. Olyan, mintha egy nagyon bennfentes k�rbe cs�ppenn�nk, ahol kimondatlanul m�k�dnek sz�munkra meglep� dolgok, a r�sztvev�k olyan r�szleteken vitatkoznak, amiknek mi m�g a burk�t sem l�tjuk, sz�val nem k�nny� mulats�g v�gign�zni ezt a filmet. Pedig Stone egy alapos �s j� rendez�, viszont alapj�ratban nem vagyunk arr�l meggy�z�dve, hogy egy�ltal�n �rdekes-e ez a film az Egyes�lt �llamok hat�rain k�v�l. Mi�rt kell nek�nk m�g� l�tnunk egy olyan speci�lis nemzeti sport m�g�, ami am�gy fel�letesen is el�g kev�s szabad perc�nkben k�ti le a gondolatainkat? A filmb�l olyan eml�kk�pek maradnak meg a n�z�ben, hogy Al Pacino szenved, a mag�n�let�t fel�ldozza a sport olt�r�n, �s most m�gis kezd k�r�n k�v�lre ker�lni, Cameron Diaz kem�nykedik, de nem tudjuk, mire megy ki a j�t�ka (a t�k�letesen tehets�ges sz�n�szn� eddigi legb�n�bb szerepl�s�t l�thatjuk ebben a filmben), Beamen-Foxx el�sz�r elsz�ll mag�t�l, azt�n megemberesedik, m�g a volt bar�tn�j�t is �jra becserk�szi, akit durv�n kir�gott egy rossz pillanat�ban, Dennis Quaid bugyut�n n�z, �s j�mborul k�veti az �ramlatokat, de a kell� pillanatban ism�t kapit�ny tud lenni... Uncsi, igaz�n nem ezt v�rn�nk Oliver Stone-t�l. Lehet, hogy az a baj, hogy a bennfentes forgat�k�nyvet nem tudta ellens�lyozni a vil�gos k�pi megjelen�t�s, pedig nagyon �gyeltek r�, hogy a m�rk�z�sekbeli �sszecsap�sokat olyan l�tv�nytechnik�val oldj�k meg, amit el�sz�r a Ryan K�zleg�ny Megment�se c. filmben l�ttunk, �s ami hihetetlen �lm�nyt produk�lt abban a filmben, viszont ebben �res technikai fog�sk�nt vette ki mag�t. Az operat�rnek, Salvatore Totino-nak egy�bk�nt ez az els� filmje, viszont a l�tv�nytervez�, Victor Kempster munk�ja volt t�bbek k�zt a Sz�letett Gyilkosok ( Natural Born Killers) c. Oliver Stone-film is, aminek nemcsak a t�rt�nete, hanem a k�pi vil�ga is sokkol� volt.

A Minden H�ten H�bor� �r�ja Daniel Pyne, akinek a nev�hez f�z�dik p�ld�ul a Doc Hollywood c. film forgat�k�nyve, ami egy�ltal�n nem volt egy �rtelmes-kedves t�rt�net� film. A film forgat�sa 65 napot vett ig�nybe, javar�szt Miami-ban vett�k fel a jeleneteket, �s a fesz�tett munkatemp� miatt a focist�kat alak�t� sz�n�szek kiakadtak �s agressz�vakk� v�ltak, ami nem k�nny�tette meg a st�b munk�j�t. Al Pacino j�tssza a leg�rnyaltabb karaktert a filmben, D'Amato szerep�ben teret kaptak az elismert sz�n�szi eszk�zei, legt�bbsz�r k�zeli felv�teleken l�thattuk az arc�n a profizmus, az esend�s�g, az elhivatotts�g egy�ttes megjelen�t�s�t. Al Pacino minden filmj�ben j�, de ebben tal�n � is egy kiss� kisz�m�that� j�t�kst�lust vett fel, amolyan - saj�t szintj�hez k�pest - rutinmunk�nak t�nt az alak�t�sa.

Oliver Stone azt nyilatkozta a filmj�r�l, hogy sz�nd�ka szerint a film a trad�ci�k �s a v�ltoz�sok, az egy�ni amb�ci�k �s a csapatszellem k�z�tti konfliktusokr�l sz�l. Mi �gy l�tjuk, a sport ter�n kev�sb� siker�lt a bev�lt "t�ma-feldogoz�si" koncepci�ja, mivel megtudtuk ugyan, hogy mekkora szem�lyes k�zdelmek �s emberi konfliktusok �llnak a mellesleg nem politika-�s befoly�smentes sport m�g�tt, de nem �rezz�k �gy a film v�g�n, mint p�ld�ul a T�zsdec�p�k (Wall Street) c. 1987-es Oliver Stone-film eset�ben, mintha egy �lm�nyszer� kir�ndul�st tett�nk volna a vil�g egy szeletk�j�be, aminek m�r megismert�k a saj�tos m�k�d�s�t, �s ha �l�ben is odacs�ppenn�nk, m�r tudn�nk, mik a l�nyeges dolgok, �s mik nem. Ha ez a film csak fele annyira lenne �t�lhet� �s pontos, mint a T�zsdec�p�k volt, akkor m�r nem panaszkodhatn�nk.