|
|
Tök
Alsó
Deuce Bigalow: Male Gigolo
1999
Ez
a film egy nyári gyurma, egy többkomponensű szórakoztató egyveleg, ami
valahogy mégis eléri, hogy egyben van, és ez ügyes dolog.
Adva van Deuce,
egy hal- specialista, aki a legtöbb dolgot, amihez hozzáér, teljesen elszúrja.
Karrierje nem valami fényesen alakult, de legalább szereti a munkáját
egy tengeri akváriumban, feladatai között olyanok szerepelnek, mint az
üveg algátlanítása, így ismerkedik meg vele a néző. Az algátlanítás szakszó,
egyszerűbben úgy lehet leírni a dolgot, hogy belső ablakmosó egy nagy
akváriumban, és mivel Deuce szereti a munkáját, minden részletre ügyel,
így arra is, hogy a fürdőruhájából kipárolgó műanyag részecskék
ne zavarják a víz biológiai háztartását, tehát meztelenül végzi a feladatát.
Ez tehát ő, Deuce, akit egyből kirúgnak a meztelenség miatt, és aki magányosan
él, hazaérve sziasztokkal köszönti a halait, a fennmaradó még egy öröme
pedig az az életben, hogy be-beugrik egy akvarisztikai kereskedésbe csigákat
venni. A csigákat
is algátlanításra lehet használni, előnyük, hogy se nem meztelenek, se
nem viselnek fürdőruhát, de előnyük még az is, hogy egy bombázó alakú,
de nagyon mísz akvarista boltos-csaj mélyen bele kell, hogy nyúljon a
vízbe, hogy kiszedje őket, és ettől a mellei szépen belelógnak a vízbe,
akárhányszor Deuce csigát vesz.
Nincs
sok sikere az életben, egyszerű munkája van, magányos, és mindent elront,
tehát egy kicsit Mr. Bean. A filmnek nagy előnye, hogy elég sok filmből
szerepeltet paródia-részleteket, több filmből van összegyúrva, mégis egységes,
nem úgy, mint a Leslie Nielsen-es filmek. Deuce világát alaposan felkavarja,
amikor kihívják hal-dokiként egy hatalmas házba. Megméri a hőmérsékletüket,
még szurit is ad nekik, szóval nagyon profi, szinte mint Jim Carrey, illetve
Ace Ventura. A tulajdonos egy hatalmas maláj fazon, aki iszonyatosan komoly
kaliforniai csajokkal mutatkozik, Deuce
csak néz, mint a moziban, aztán, amikor megtudja, hogy ez az arc, Antoine
LeConte miből él, hogy dzsigoló, kibukik, hogy az állásközvetítő erről
a lehetőségről miért nem szólt neki. A halak túl fogják élni a betegséget,
pedig nem kis kórról van szó, viszont Antoine-nak el kell utaznia, mégpedig
három hétre, és így Deuce-nak ott kell maradnia Antoine
házában, hogy ápolja
és minden szaktudását bevetve kikúrálja a halakat. Nem is lenne semmi
gond, ha ez a dzsigolói pálya nem zaklatta volna fel oly nagyon, meg az,
hogy az akvarista lány mindig nemet mond neki, és nem akar elmenni vele
soha sehova. Mert így, ahogy Antoine lekopik, Deuce egyből nekilát, hogy
behozza, vagy legalább feltérképezze, hogy miből is maradt ki eddig. Rohangál
a házban, majd kipróbálja a hasizom-függeszkedést, ami kicsit drasztikusan
végződik. A filmekben a féltve őrzött halak mindig rosszul járnak, Leslie
Nielsen például golyóstollal szúrja őket keresztül, Deuce ehhez képest
viszonylag finoman bánt velük, mert miután az akváriumot megsemmisítette,
sikerült összeszednie a halakat, és egyik sem halt meg.
A
halak nem, de a berendezés
lepattant egy kicsit, és a helyrehozásához pénz kell, vagyis kezdődhet
a dzsigolás. Deuce nem aprózza el a dolgot, leugrik egy romlottabb helyre,
és berendel egy italt, ami sajnos kicsit sokba kerül, 8-50-be, ezért inkább
egy szénsavasat kér, ami csak három, így, hogy az összes 11 és fél dolcsit
ki tudja fizetni már be kell vetnie a gyerekkora óta összegyűjtött 25 centeseit
is.
|
|
De legalább felszed egy nőt, és hazaviszi, és mielőtt hagyná, hogy a nő
nekiessen, tisztázni akarja az anyagiakat, ami furán jön ki, mert a nő
300-at kér tőle, ő pedig 10 dollárt a nőtől.
Nem
könnyű tehát ez a szakma sem, Deuce-nak szüksége van egy stricire, aki
futtatja, erre a tényre a leendő stricije, T.J.
hívja fel a figyelmét. T.J. fura csávó, szeret a minimedencéjében, kerti
kádjában fürdőzni, és közben enni, és mindezt úgy, hogy a kaját is bele-bele
mártja a vízbe, amúgy nincs baj vele, rendesen végzi a munkáját. Úgy felkészíti
Deuce-t, mint Richard Gere Julia Roberts-et a
Pretty
Woman-ben, csak ebben
az esetben visszafelé, a prostituált irányába, mindenesetre a filmben ez
is egy másik filmből átvett betét, és elég vicces is, és közben az Alul
Semmi zenéje megy.
A következő
filmbetét a Tiszta Románcból
származik, Deuce a férfimosdóban beszélget egy férfival, és elég furcsa
a viszonyuk, mintha régóta ismernék egymást, mint Christian Slater és Val
Kilmer (alias Elvis) a Tiszta románcban. Persze kiderül, hogy a férfit
azért ismeri olyan jól, mert az apja, és ráadásul él is, és ott dolgozik.
Van még egy film, amely nem is kicsit belejátszik a képbe, és ez a Mátrix,
amelyből két lebegős trükköt is újrakreáltak ebben a filmben. Ha béna lett
volna a humor, ez a Mátrixos húzás nagyon nem tetszett volna a közönségnek,
de ez is bizonyítja, hogy a Tök Alsó tud valamit. Persze a speciális mátrixos
két vizuális effektet nem a hatalmas Mátrix csapat hozta létre, de a csapat
vezetője, John T. VanVliet egykor benne volt a Birodalom Visszavág-ban,
mint animátor, később a Ghost-ban már supervisor volt, az Armageddonban
is nagykutya volt és a Kedvenc Marslakóm effektjeit is ő rendezgette.
A Tök
Alsó egyébként az idei
nyár egyik Kedvenc Marslakóm-ja, habkönnyű, és nevettetős, és eléggé Walt
Disney-stílusú. Pedig egész rendesen meg van írva, és ha egyszerű is,
akkor is intelligens film, például azért is, mert Deuce egyetlen egy darab
kliensével sem fekszik le, leszámítva a szerelmét, Kate-et, akit annak
ellenére bír, hogy felvilágosítja egy testi rendellenességről, amely szitu
pedig a Síró Játék-ot idézi, csak itt más a bibi. Ezen felül a film, noha
megüti a Walt Disney-szerű limo (limonádé) stílust, amelynek egyetlen
előnye a sok helyszín és statiszta és a változatos fényképezés, mindössze
18 millióból készült. Az író pedig nem más, mint maga a Deuce-t alakító
Rob Schneider, aki korábban megfordult két Adam Sandler-es filmben is.
A filmet gyártó cég, a Happy
Madison éppen Adam Sandler
cége, és ez az első filmje. A cég neve a Happy Gilmore (Happy a Flúgos
Golfos) és a Billy Madison c. Adam Sandler filmek címeiből van összegyúrva.
Ezeket a filmeket egyébként, és még a Waterboy-t és a Big Daddy-t is Sandler
szintén maga írta, szóval van hasonlóság Schneider és Sandler között,
és akkor még a kinézetet nem is említettük. Szóval íme egy film, amely
komoly sztárok nélkül készült, normisan alacsony költségvetésből és amely
rendesen megnevettet minket, vagyis panaszra biztosan nincs okunk.
Ráadásul például a Boldogságtól Ordítani-val szemben, amelyre eléggé hasonlít,
itt a morbid helyzetek sem igazán morbidként jelennek meg, hanem leginkább
"csak" viccesként, és vidáman nyugtázzuk, hogy Deuce-t talán még az sem
zavarná, ha a barátnőjének az egyik lába mű lenne.
-floyd- |