A Napster - mp3 ny�ron-t�len?
�t�let nov 7.-�n

A NAPSTER internetes zenei f�jl-csereber�lget� sziszt�ma pere jav�ban folyik a lemezkiad�k sz�vets�g�vel (RIAA) �s felt�tlen�l precedens �rt�k� lesz az eredm�nye. Amikor ezt majd kihirdetik, m�r mindenki csak annyit mondhat, hogy "h�t igen, ez el�rel�that� volt", az al�bbi kis cikkben azonban kihaszn�ljuk az alkalmat, hogy m�g semmit nem lehet biztosan tudni, �s egy laza szerkezet� becsl�st �s j�sl�st szeretn�nk v�gigfuttatni, hogy vajon mi lesz majd az internet tekintet�ben eddigi legnagyobb horderej� pernek a v�geredm�nye.

Precedens �rt�k� perek k�nnyen kialakulnak ha internetr�l van sz�, j� lenne viszont tudni, hogy mit�l olyan forradalmi dolog ez a Napster. Az amerikai t�rv�nyben van egy paragrafus, amit �gy h�vnak, hogy a "Home Audio Recording Act", amely �rtelm�ben jogos dolog hangfelv�teleinkr�l otthon m�solatot k�sz�teni saj�t felhaszn�l�s c�lj�b�l. Ez a kis paragrafus most eg�szen komoly l�pt�k�re n�tte ki mag�t, �s ha a lemezkiad�k �rdekeit vessz�k, egyb�l �gy t�nik, hogy elavult, hiszen a r�gi helyzet, hogy k�t-h�rom sr�c egy d�lut�n "�tveszi egym�s CD-it" igencsak kit�gult, �s jelen pillanatban 32 milli� "sr�c" teszi ezt, �s nem is csak kett�j�k-h�rm�juk cd-ivel, hanem az �sszes 32 milli� "sr�c" teljes gy�jtem�ny�vel. A csatamez� a zen�khez val� hozz�f�r�s joga �s a szerz�i jogok megs�rt�se k�z�tti kitapinthatatlan vonalon h�z�dik meg.

Amit azonban ez a paragrafus (92-ben) els� sorban ki akart sz�rni, az a kal�zkod�s, teh�t, jog n�lk�li �rt�kes�t�s volt. De a Napster-re nem lehetett felk�sz�lve, hiszen a Napster sz�m�ra semmif�le nyeres�ggel nem j�r a zenei f�jlok csereber�je, a felhaszn�l�k egym�s k�zt j�tssz�k le a meccset, �s pont ez a konfliktus l�nyege, hogy a Napster �sszek�ti egym�ssal a csereber�lni v�gy� emberk�ket, mint ahogyan Shawn Fanning az eg�sz programot az�rt hozta l�tre (a k�vetkezm�nyekkel nem t�r�dve), hogy � �s a haverjai laz�n csereber�ljenek egym�ssal.

A szolg�ltat�k mint olyanok �rdek�k szerint legsz�vesebben azt venn�k, ha a fogyaszt�k mindent csak b�reln�nek t�l�k, mint valami scifiben, a telev�zi�s csatorn�kt�l, a fogkr�mig. �s valah�nyszor valami "mozg�s" t�rt�nik egy h�ztart�sban, akkor abb�l �k r�szes�ljenek, pl. ha valaki kinyitja a h�t�t, akkor egyb�l megjelenjen egy �sszeg a h�t�t b�rbe ad� sz�ml�j�n, �s mint egy hotel szob�ban l�v� minib�r eset�ben, �s hogy ha az ember kivesz egy vajat, az is nyomban kisz�ml�z�sra ker�lj�n. Ez a hozz��ll�s teljesen �rthet� �s term�szetes, viszont a fogyaszt�knak is ugyan�gy megvan a maguk kis k�pe a fogyaszt�sr�l. Ez a k�p pedig, ak�rmilyen furcsa is, nem az, hogy "minden legyen ingyen ", hanem, hogy sok k�z�l v�laszthassanak, �s a legjobb min�s�get kedvez� �ron kapj�k, �s ha valamit megv�s�roltak, akkor az legyen az �v�k teljesen �s �r�kre.

A Napster probl�ma ott j�n be, hogy az Internet (amint az eredetileg is v�rhat� volt) nemcsak arra haszn�lhat�, hogy az ember inform�ci�khoz jusson, m�gpedig tartalomszolg�ltat�k oldalain kereszt�l, hanem arra is, hogy a felhaszn�l�k g�pei egym�ssal legyenek �sszek�tve, �s �gy tulajdonk�ppen a web nyilv�noss�g�t kihagyva, "maguk k�zt" int�zz�k el a dolgot, amihez megintcsak k�ts�g k�v�l joguk kell, hogy legyen. Hiszen, ha ez a jog nem teljes�lne, megintcsak nagy fok� kiszolg�ltatotts�gr�l besz�lhetn�nk, amikor a felhaszn�l�k fizetnek az internetes kapcsolat�rt, �s csak olyan site-okat l�togathatn�nak, amikb�l valaki m�snak haszna van.
Ez ut�bbi szitu a telev�zi� eset�ben m�r r�g bek�vetkezett, de ez m�g az "interakt�v" korszak el�tti �ra term�ke, �s most, hogy l�tezik az interakt�v m�dia, tal�n nem t�lz�st azt v�rni, hogy a felhaszn�l�i ak�r a szolg�ltat�k kihagy�s�val maguk is kommunik�lhassanak.
Persze sz�ks�g van sz�mos szolg�ltat�sra ahhoz, hogy valaki Napsterezzen, kell kapcsolat, (Internet el�fizet�s), �s kell maga a Napster, ami szint�n egy szolg�ltat�s, mint valami diszp�cser-k�zpont, ami a felhaszn�l�k PC-in t�rolt f�jlokat regisztr�lja, illetve k�zvet�ti (�ppen itt j�n be a jogi konfliktus).
A Napster remek m�solata a Scour eset�ben pontosan megfigyelhet�, hogy hogyan k�l�n�l el a k�t k�l�nb�z� szf�ra, a nyilv�nos �s a priv�t. Ha odalapozunk az oldalukra, kereshet�nk mp3-akat, meg minden, csak �ltal�ban a tal�latok sz�ma egyenl� lesz a null�val. �s akkor figyelmesek lesz�nk a nem is eldugott feliratra, hogy "pr�b�ltad m�r a Scour Exchange-en (SX) a keres�st?". �s akkor let�lthetsz egy programot, ugyan�gy �s ugyanolyan gyorsan, mint a Napster eset�n, �s ugyan�gy p�r percen bel�l, m�r kereshetsz is, �s t�tva marad a sz�d a tal�latok hihetetlen mennyis�ge l�tt�n.
Az els�, a nyilv�nos keres�s az az eset, amikor a Scour abban assziszt�l, hogy az interneten (k�l�nb�z� szervereken) elhelyezett esetleg illeg�lisan ott tartott f�jlokat megtal�lhassanak arra nem jogosult felhaszn�l�k. Ez az eg�sz helyzet egy hatalmas jogs�rt�s lenne, ha t�nyleg tal�ln�nak jogd�jas anyagot. Mindenki b�nt k�vetne el, az is aki feltette a szerverre, mert hiszen nyilv�noss�gra hozta, publik�lta azt, �s az is, aki let�lti. Viszont a Scour Exchange haszn�lata eset�n egy konkr�t ember g�p�r�l m�solod �t a f�jlt, (�s nem egy szerverr�l), �s amikor a te g�pedr�l t�lt le valaki egy f�jlt, akkor is m�s a helyzet, mert te nem "tetted fel" az internetre, a te g�ped a saj�tod, egyszer�en csak valaki, akinek kell az a f�jl, �tveszi t�led, mintegy odamegy �rte. Az eg�sz technikai konstrukci�t �gy nevezik, hogy "Peer-to-Peer", �s ez az, ami �gy l�tszik, megv�ltoztatja most a vil�got. Jogi sz�ps�ghiba persze, hogy a k�zponti diszp�cser-szerver haszn�lata itt is ugyan�gy benne van a pakliban.

A zen�ket kedvel� fiatalok �r�kat t�ltenek a g�peik el�tt, �s a kapcsolat sebess�g�t�l f�gg�en ak�r eg�szen sok zen�t is megszerezhetnek, az USA-ban pl. a 800 k�r�li mennyis�g az, ami egy �tlagos di�k k�szlet�ben fellelhet�, vagyis 800 darab sz�m! Ha azt vessz�k, 80 album anyaga, vagy 800 single-�! Nem csoda teh�t, hogy a lemezkiad�k egyszer�en rosszul vannak ezekt�l a sz�mokt�l. Ek�zben a fiatalok, a kezdeti nagy lelkesed�s ut�n (amikor napi 80 zen�t let�lt�ttek) �tmennek nyugisba, �s "csak" egyszer�en bekapcsolva hagyj�k a Napster-t, vagy Scour Exchange-et, amikor interneteznek, �s egyr�szt hagyj�k, hogy m�sok let�ltsenek t�l�k zen�ket, (amit "upload" n�ven a program ugyan�gy jelez, mint amikor �k t�ltenek le), �s a zenekeresg�l�st m�r "csak" a h�tt�rben v�gzik. P�ld�ul �rnak egy dolgozatot, �s k�zben be�tik egy sz�m c�m�t a keres�sbe, majd k�s�bb megmondj�k neki, hogy t�lts�n le. �gy nem csup�n a saj�t zen�i k�z�l v�logathat, hanem olyan, mintha sok milli� emberrel k�z�s zenegy�jtem�ny�b�l akarna el�hal�szni egy sz�mot. A nagyobb amerikai egyetemeken m�r t�rhely korl�toz�sokat vezetnek be, mert az iskolai szerverek egyszerre csak tele lettek mp3-as f�jlokkal. �s ez a sok-sok f�jl a lemezkiad�k sz�m�ra abszol�te nem k�v�natos sziv�rg�s, s�t, cs�t�r�s. Volt m�r ilyen r�gebben, amikor a r�di�z�s megjelent, akkor is mindenki rosszul volt a zene-bizniszben, hogy most akkor kiker�lnek az �terbe a sz�mok?

K�rd�s, hogy ki fog ezent�l cd-t v�s�rolni, (ha ez �gy megy tov�bb �s a Napster-t nem z�rj�k be)? Vagyis, ahogy az Adatrabl�k c. filmben mondj�k, "mi�rt fizetn�l olyan�rt, amit megkaphatsz ingyen is?". �ltal�ban abb�l indulunk ki ugyanis, hogy az mp3-as f�jlok ugyanazt tartalmazz�k, mint amit a cd-k. A digit�lis korszak kell�s k�zep�n mer�sz dolog ilyet mondani, de amit mp3 form�ban let�ltesz, az nagyon gyakran egy�ltal�n nem ugyanaz, mint az eredeti. Az eredeti, gy�ri CD-k el�nye, ha figyelmesen megn�zz�k a gyakorlatot, nagyr�szt tov�bbra is megmarad.

Tegy�k fel, valaki Leftfield rajong�, �s let�lt�tte az �sszes Leftfield sz�mot. Egyenl� ez azzal, hogy megvan neki az �sszes Leftfield CD? Semmik�ppen sem. Egy gy�ri CD, hologrammal, bor�t�val, blokkal, sz�ml�val, tokkal von�val eg�szen m�s dolog, mint egy vagy egy csom� let�lt�tt MP3, (csak err�l nem igaz�n besz�l senki).
Mi a k�l�nbs�g?
Egyr�szt eleve a hangmin�s�g is lehet k�l�nbs�g, hiszen k�l�nb�z� un. bit-rate-ekkel k�sz�lhetnek MP3-as t�m�r�t�sek, pl. 128 vagy 160 vagy 192, de lehet 350 is ez a "bit-rate", �s 350 sokkal jobb, mint a 128, �s a 350-es kb. dupla akkora m�ret� f�jl, mint a 128-as, �gy 350-es bit-rate-tel szinte alig lehet tal�lkozni.
M�sr�szt, igencsak gyakori, hogy egy-egy sz�m nincs meg teljesen, igen, egyszer�en nincs meg teljes hosszban. Igen, hallgatod a let�lt�tt sz�mot, �s egyszercsak v�ge, miel�tt a sz�m befejez�dne. Ez �gy j�n l�tre, hogy egy-egy f�jl nagyon-nagyon sok emberhez eljut, �rtsd: nagyon sok m�sol�son, illetve let�lt�sen megy kereszt�l, �s a let�lt�sek esetleg meg is szakadhatnak, �s ez pont el�g ahhoz, hogy p�ld�ul egy milli� ember k�z�l, akiknek "megvan" egy sz�m, ak�r t�bb, mint f�lmilli�nak csonka form�ban legyen meg, ami az�rt "kicsit" szint�n levesz a min�s�gb�l.

Harmadr�szt: az MP3-as f�jlokat els�sorban PC-iken hallgatj�k a fiatalok, ami azt jelenti, hogy minden egyes egyszer� m�veletn�l, amit a g�ppel v�gz�nk, pl. egy sima scroll-ol�s, vagy f�jlok m�sol�sa rendes kis recseg� hangokat kever bele a zen�be. Ehhez k�pest igazi fel�d�l�st jelenthet, ha egy f�ggetlen hi-fir�l sz�l a zene, (�s nem a komputerr�l), ami megintcsak CD form�tumot jelent legink�bb. A h�zilag mp3-omb�l "ki�rt" CD-k azonban b�rmilyen hib�t tartalmazhatnak, ami ak�r az �r�s sor�n �p�l be, ak�r az eredeti mp3-as f�jlokb�l cs�szott be. �s akkor a csomagol�sr�l m�g nem is besz�lt�nk. Az egyetlen emberbar�t felhaszn�l�st direkt MP3-as lej�tsz�k jelenthetik, amely k�sz�l�kek gy�rt�i val�sz�n�leg ugyan�gy "assziszt�lnak" a mag�n-kal�zkod�sban, mint a Napster diszp�cser-szervere. L�nyeg, hogy ne feledj�k, ahogyan a macsk�k Whiskast, a Napsterez�k is gy�ri CD-ket venn�nek legink�bb (�s vesznek is, kb. 15 sz�zal�kkal t�bbet, mint a rendes haland�k).

Negyedr�szt: itt van a fogyaszt�k �s szolg�ltat�k k�z�tti drasztikus k�l�nbs�g, hogy ugyanis, am�g a szolg�ltat� a kapitalizmus t�rv�nyeinek megfelel�en 100%-os kontrolt szeretne a fogyaszt� felett, addig a fogyaszt�, noha k�vel dobt�k meg, kenyeret k�ld vissza, �s kor�ntsem arra t�rekszik, hogy mindenhez ingyen jusson hozz�. Persze ez nem valami j�t�kony hajlam a fogyaszt�kban, hanem egy be�p�tett mechanizmus. Am�g ugyanis a szolg�ltat�k egym�ssal versenyeznek, a fogyaszt�k sem pihiznek a bab�rjaikon, �s �k is egym�ssal versengenek. Ha valaki vesz egy �j aut�t, h�zat, PC-t, villanyborotv�t, vagy ha csak egy komolyabb helyre megy el vacsor�zni, akkor �r�l, �s az eredeti �s �si vad�szhajlamai ekkor el�g�lnek ki, hogyha fizet �rte. Megvette, �s az �v�, amit kap. V�s�rl�s n�lk�l nincs igazi birtokl�s, ez egyszer� pszichol�giai t�nyez�, mivel olyat akar mag�nak mindenki, ami a t�bbi fogyaszt�nak nincs, vagy pedig olyat, ami a t�bbi fogyaszt�nak is "van" (mivel fizetett �rte).
Ha minden fogyaszt�nak ingyen "megvan" egy sz�m mp3 form�tumban, akkor annak beszerz�se nem jelent v�s�rl�i kiel�g�l�st, viszont, ne felejts�k, hogy az MP3 sosem egyel� egy gy�ri, hologramos CD-vel, �s nem egyenl� p�ld�ul az�rt sem, mert nem kelet fizetnie �rte.

Vegy�nk egy egyszer� esetet, valaki a bar�tn�j�nek szeretne sz�linapi aj�nd�kot venni. Akkor mindenf�le MP3-as f�jlokat r�m�sol egy CD-re �s r��rja a tetej�re, hogy "neked"? vagy bemegy a boltba, �s megveszi neki az egyik Leftfield albumot? A v�lasz egy�rtelm�.

A piac vil�ga pontosan arr�l sz�l, hogy mindenki a "k�l�nbs�g�rt fizet". A no-name term�kek, amikre pl. nincs r��rva a gy�rt� log�ja, olcs�bbak, pedig esetleg ugyanarr�l van sz�. Vagy vannak a processzorok, amik "dobozosak", (gy�ri dobozban, �s esetleg egy hologramos matric�val, hogy "there is a pentium inside", amit r� lehet ragasztani a komputered doboz�ra, ez az�rt k�l�nbs�g. Vagy ha egy doboz Coca Cola-t kellene meginnod �gy, hogy a doboz�n nincs semmi, megint eg�szen m�s �rz�s lenne.

Nem mondhatjuk, hogy a Napster hat�sa a zenei vil�gra "nem v�szes", de a k�p m�gsem annyira fekete-feh�r, mint amilyennek els�re t�nik. R�ad�sul amit a kiad�k vesz�tenek, az nem ugyanakkora �sszeg, mint amennyit a felhaszn�l�k nyernek, a t�bbi let�lt�tt zene pedig beilleszthet� a promoci� kateg�ri�j�ba, mint ahogyan a Napster is ebben a form�ban szeretn� m�k�d�s�t legaliz�lni, (a r�di�-csatorn�k �s az MTV mellett egy �j promoci�s m�diak�nt).

T�l a vesztes�geken viszont konkr�t hossz� t�v� el�ny�k is jelentkezn�nek a kiad�k �s a zenei ipar sz�m�ra.
El�sz�r is az t�rt�nne, hogy az emberek kb. ezerszer annyi zen�t hallgatn�nak saj�t felv�telr�l, mint eddig. Ez azt is jelenti, hogy ezek az emberek sokkal t�bb zen�t ismernek, mint kor�bban, �s ha egy CD-boltba bet�vednek, egyb�l tudj�k majd, hogy hova ny�ljanak, �s ne feledj�k, hogy a Napsterez�k 10-15 %-kal t�bb CD-t vesznek, vagyis, min�l t�bb Napsterez�, ann�l nagyobb elad�si mutat�k.

A mostani �s j�v�beni (forradalom ut�ni) Napsterez�k 5-10-15, de ak�r m�g 20 �v m�lva is eg�szen m�sk�pp fognak viszonyulni a zen�khez, mint ami most a feln�ttek k�r�ben norm�lis, vagyis 20 �v m�lva sokkal t�bb akt�v CD-v�s�rl� lesz, mint most. A CD-elad�sok (n�mi �trendez�d�ssel) biztosan felvir�goznak, mint ahogy l�nyeg�ben id�n is ezt tett�k.

Ezzel egy�tt a mostani helyzethez k�pest a lemezkiad�k val�sz�n�leg kevesebb profittal tudnak majd m�k�dni, ami ott kezd�dik, hogy a CD �rak jelent�s m�rt�kben cs�kkennek majd, �s a Napster el�tti �r�t aranykork�nt lehet majd emlegetni a zenei ipar k�reiben.

M�g kellemetlenebb, ha a zenei ipar szempontj�b�l n�zz�k, hogy ha ennyire k�lts�gk�m�l� m�don lehet promot�lni egy-egy �j zenekart, akkor azt sok-sok �j lemezkiad� c�g is megteheti, �s ak�r maguknak a zenekaroknak is lehet saj�t lemezkiad�juk.

A helyzet az, hogy a Napster pere k�r�lbel�l olyan jelent�s�g�, mint egykor a Berlini fal leoml�sa volt. De mint ahogy a fal eset�ben is t�rt�nt, mindez csak egy folyamat kezdete, �s persze mindenf�le bonyolult konszolid�l�d�sokra lehet sz�m�tani.

Mert ne feledj�k, a Napster m�g nem t�rta fel az �sszes lapj�t, hiszen � m�g az eg�szen egy fill�rt sem keresett, �s a jelenlegi c�lja "mind�ssze" a t�l�l�s, �s ut�na v�rja majd a k�l�nf�le egy�ttm�k�d�si aj�nlatokat, mint ahogy a lemezkiad�k is k�v�ncsiak lesznek arra, hogy mib�l �s hogyan akar meg�lni a kis c�g.

V�g�l pedig gondoljunk arra, hogy ak�r ez az eg�sz "Home Audio Recording Act" is elszenvedhet k�l�nf�le v�ltoztat�sokat, �s akkor pl. a Napster keze egyb�l tiszta lenne, de ilyen tal�lgat�sokba m�r butas�g volna belemenni, hiszen a mi kis cikk�nk csak a november 7.�n, azaz az USA eln�kv�laszt�si napj�n, illetve a nagy okt�beri szocialista forradalom napj�n kihirdetend� �t�letre koncentr�l, vagyis hogy a Napster-t be kell-e z�rni, vagy (ahogy mi tippel�nk) nem.

-z�-