Portug�l

Vannak olyan filmek, melyek eredetileg sz�ndarab form�j�ban l�ttak vil�got, �s a fura az, hogy szinte mindig �rezni is rajtuk, hogy sz�ndarabb�l lettek �t�rva filmv�szonra.
A sz�ndarabokb�l lett filmek jellemz�i k�z�tt �len j�r, hogy kev�s szerepl� van benn�k, m�sr�szt a cselekm�ny�k is el�gg� szigor� tud lenni, kev�s f�szerrel, kev�s mell�ksz�llal, kev�s aut�s �ld�z�ssel, illetve �ltal�ban kev�s filmes akci�val, (fut�s, ker�t�sen �tm�sz�s, ment�aut� szir�n�z�s, hogy csak a legelemibbeket eml�ts�k).

A sz�ndarabb�l k�sz�lt filmek jellemz�en koncentr�lt t�rt�netek, mint p�ld�ul a Szerelem H�l�j�ban, Bronxi Mese, �s jellemz�en vannak benn�k nagy v�ltoz�sok, amiket a darabt�l �r�k�ltek (ugyanis a felvon�sok k�z�tt komoly v�ltoz�sok szoktak lenni). K�nny� felismerni egy darabr�l, hogy megfilmes�thet�-e vagy sem, mindenesetre az amerikaiaknak sokkal nagyobb v�laszt�kb�l dolgozhatnak, hiszen oda�t divat a Sztanyiszlavszk�j m�dszer, vagyis, hogy �gy mozognak a sz�npadon, mint az �letben, ami eleve fontos a megfilmes�t�shez. Sztanyiszlavszk�j nagy �j�t� volt, neki k�sz�nhetj�k, hogy a sz�nh�z mint olyan gyakorlatilag kicsit kihalt, ugyanakkor e hal�l ut�ni �let�t is neki k�sz�nheti a sz�nh�z.

Haz�nkban nemcsak a sz�nh�zban, de a filmekben, szappanoper�kban is az anti-Sztanyiszlavkszk�j m�dszer d�vik legink�bb, a sz�n�sz nem azt mutatja meg �lesben, hogy mi t�rt�nik a karakter�vel, hanem "csak" elj�tssza azt. Eredm�nyk�nt pedig azt kapjuk, hogy minden csak eml�keztet minket arra, ami az �letben t�rt�nni szokott, vagy nem szokott, de megt�rt�nhetne esetleg.

A Portug�l szemmel l�that�an egy sz�ndarabb�l k�sz�lt, �s kateg�ri�j�n bel�l is legink�bb a Pressz� c. Sas Tam�s "filmre" eml�keztet. Amikor elkezd�dik, vagy 2-3 percig csod�lhatunk egy t�ntorg� r�szeget, aki persze nem filmesen r�szeg, hanem sz�npadiasan, �s amikor az els� v�g�s v�gre megt�rt�nik, akkor is csak a pultig jut el a berendezett kocsmabels�ben, ut�na pedig visszat�r az asztal�hoz. Egyb�l arra gondol a n�z�, hogy a Pressz� par�di�j�t l�tja, aminek biztos az a c�me, hogy "A Kocsma". Isznak, isznak, isznak, �s ek�zben �jabb karaktereket vonultat fel a film, akik bekapcsol�dnak az iv�szatba, persze komoly szerep�k, illetve funkci�juk nincs a t�rt�net szempontj�b�l, lesz�m�tva a k�p sz�nes�t�s�t.

Azt�n, bla-bla-bla, �s megjelenik egy fiatal v�rosi sr�c, ami komoly felt�n�st kelt, mivel ez egy eldugott, isten h�ta m�g�tti falu akar lenni, h�romsz�zas l�leksz�mmal. A pesti sr�c egyb�l a figyelem k�z�ppontj�ba ker�l, �s a b� f�l�ra alatt szerzett laza inform�ci�kb�l (egy klasszikus darabban azt bevezetni, hogy van egy kocsm�ros, egy l�nya, meg egy k�r�, aki nem j� fej, max. 8 percbe ker�l), m�r kider�lt, hogy ki kivel van, �s hogy p�ld�ul Retek (egy ex-rend�r) be van indulva a Masni nev� kocsm�ros l�nyra, �s az apja habozik b�r, de hajlana a dologra, (csak nyilv�n f�lti a fele kir�lys�g�t).
Sz�val megjelenik ez a pesti sr�c, �s felkavarja a vizet, s�t Masnit is, mert tot�l beindulnak egym�sra.

Van is itt valami el�gg� kezdetleges filmtr�kk, ami tal�n azt k�v�nta volna hangs�lyozni, hogy els� l�t�sra begerjedtek egym�sra.

Ekkor elkezdenek kialakulni a dolgok, bej�nnek k�l�nf�le k�ls� helysz�nek, amiket pl. Masni �s Bece rom�nca tesz lehet�v�. N�ha el is felejtj�k, hogy sz�ndarabot n�z�nk, de persze csak percekre, mert akkora er�ltetett gesztusok (ord�toz�sok, mesters�ges artikul�l�sok) z�kkentenek ki minket, hogy csak n�z�nk, �s lehet, hogy ez sz�npadon m�k�dik, vagy megszokott, de a v�sznon sok, illetve kev�s.
Sz�val van egy helyi l�ny, �s egy vend�g, akir�l egy jobb sz�ndarabban sim�n felt�telezhetn�nk, hogy a v�g�re megeszik. A fi�, Bece szerep�ben Nagy Viktor egy�bk�nt sok�ig eg�sz j� alak�t�st ny�jt, csak a v�ge fel� kezd el er�ltetet arckifejez�seket �s artikul�ci�t alkalmazni, (rem�lj�k, hogy m�g egy-k�t �v, �s kimegy a divatb�l, hogy a filmekben is �gy besz�ljenek a sz�n�szek, mint a sz�npadon). Pels�czi R�ka viszont, mint Masni v�gig eg�szen term�szetes form�ban adja el� mag�t, ami nagyon j�t tesz a filmnek, illetve darabnak, s�t, azt is mondhatn�nk, hogy � viszi el az eg�szet. �sd ha m�r itt tartunk, dics�ret illeti az apa szerep�ben Csuja Imr�t is, akit a sz�n�szi besz�dtechnika v�rusa nem fert�z�tt meg. A fi�t, Bec�t persze senki nem akarja megenni, � pedig egy�ltal�n nem �gy n�z ki, mint aki kicsit is f�l valakit�l, de k�zben megjelenik a feles�ge, m�gpedig �nodi Eszter el�ad�s�ban. �nodi Eszter is profi, r�ad�sul egyik kedvenc sz�n�szn�nk, de sajnos, neki is le kell r�nia a tiszteletad�st a sz�nh�z m�faja el�tt, �s vagy f�l percen kereszt�l �gy kell ord�tania, hogy kidagadnak az erek az arc�n, csak azt nem tudjuk, hogy m�rt, (sz�npadon az ord�toz�st az unalmasabb el�ad�sok felpezsd�t�s�re szok�s alkalmazni, egy amolyan "k�rj�k a jegyeket", "rem�lj�k, senki nem alszik" meggondol�sb�l).
A film, illetve sz�ndarab legnagyobb hib�ja egy�bk�nt pont �nodi Eszter, mint feles�g meg�rkez�s�vel k�sz�nt be, illetve l�t napvil�got. Gazdag �s csinos l�nyt alak�t, aki veszekszik �s k�rlel, hogy a f�rje, Bece menjen vissza hozz�, �s hi�ba pr�b�l meg az �r�, Egressy Zolt�n �tl�tsz� m�don korrig�lni azzal, hogy a feles�g ilyet sz�l, hogy nem is tudom, "mi�rt nem j�rok m�ssal, ami�ta veled vagyok, senkivel sem vagyok", akkor is kil�g a l�l�b, az intellektu�lis macho l�l�b, miszerint ..

Miszerint van a cs�v�, aki folyton csak essz�ket �r, �s azokat senki m�s nem olvassa, csak a feles�g, �s ez a cs�v� mint Thelma �s Louise elkezdi let�pni mag�r�l a "rabl�ncait", �s �gy d�nt, hogy lekopik otthonr�l, a feles�g�t�l, �s elmegy Portug�li�ba, �s nem hiszi, hogy valamivel is tartozna a n�nek, �s nem �rti, hogy az mit akar t�le. Ez az intellektu�lis macho l�l�b m�g a 80-as �vekb�l sz�rmazik min�lunk, amikor minden intellektu�lis fej zsenik�nt gondolt mag�ra, �s h�ziasszonyk�nt, m�zsak�nt anyak�nt �s buliz�s kiscsajk�nt a bar�tn�j�re. Remek par�di�t l�thatunk az ebb�l az id�b�l sz�rmaz� Kutya �ji dal�ban, ahol egy csaj szerelm�vel �ld�zi a punk-zen�sz csillag�szt, hogy "Attila, hu-uu�", aki n�gyk�zl�bra �ll�tja, �s befekteti egy g�d�rbe. Ezzel egy�tt kult�r�nkban tisztelik a csajokat, �s k�zdenek �rt�k, �s amikor v�gre megszerezt�k, ki�rdemelt�k a bar�ts�gukat, �lvezik �s alkalmazz�k az egy�ttl�t k�n�lta lehet�s�geket a h�tk�znapok �s az �let eg�sze ter�n. Ilyen Bece magatart�st csak s�lyos identit�sprobl�m�val k�zd� fejek engednek meg maguknak, na nem mintha megengedhetn�k, de ez mind semmi ahhoz k�pest, hogy egy darab f�szerepl�j�t ruh�zz�k fel ilyen tulajdons�gokkal.

Innent�l kezdve a darab el is kezd p�ly�t v�ltoztatni, �s elindul sz�pen a v�gj�t�k ir�ny�ba, t�bb, kevesebb sikerrel. V�g�l pedig a nagy Masni rom�nccal kapcsolatban is felmer�l a k�rd�s, hogy Bece ugye el akarja venni a l�nyt, �s vele akar Portug�li�ba menni, �s nem �ruljuk el, hogy igen, vagy nem, hogy legal�bb ennyi izgulnival� maradjon. Portug�lia egy�bk�nt �gy cs�szik be a k�pbe, mint egy egzotikus hely, ahol nagyon j� lenni, mert pl. van nagy tenger, s�t egy eg�sz �ce�n, amit a film elej�n �s v�g�n egy nem is rossz bet�tdalocska sz� szerint az esz�nkbe v�s. A helyi kocsm�ban direkt er�ltetik a set designerek, hogy l�gypap�rokat l�ssunk, mint az egy h�lye helyen val� leragad�s alleg�ri�j�t, amin csak mosolyogni tudunk, mert megintcsak a 80-as �vek un. "elv�gy�d�s�val" tal�lkozunk, hiszen akkoriban minden filmben (Meg�ll az Id�, Eszkim� Asszony F�zik, Kutya �ji Dala) elutaztak k�lf�ldre, mint ahogy az amerikai filmh�s�k mindig Mexik� fel� tartanak, de akkor ennek oka volt, pl. a vasf�gg�ny, am�g ma ugyanilyen okk�nt legink�bb az szerepelhetne, hogy valaki ott tal�l egy remek mel�t.

Nem kell azonban nagyon megijedni, vannak ennek az am�gy nagyon uncsi filmnek hat�rozottan szellemes r�szletei is, teh�t ha j�l csin�ljuk, p�rtucat nevet�st sim�n kikaphatunk magunknak, �s egy p�r j� "megold�st is", mint pl. ahogy a veszeked� �nodi Eszter lend�letb�l odapattan egy asztalhoz �s lekezdi enni a S�t�n nev� figura kaj�j�t.