A Második Legjobb Dolog
The Next Best Thing 2000

Mielőtt komolyabb találgatásokba kezdenénk, eláruljuk, felfedjük, lerántjuk a leplet arról, hogy mi az első legjobb dolog a film szerint: összejönni valakivel.
Madonna teszi fel ezt a kérdést, illetve Abbie, a csaj, akit Madonna alakít a filmben, Robertnek, (Rupert Everett), hogy mi a második legjobb dolog, mert hogy van egy jó híre neki, és Robertnek könnyű lesz kitalálni, mert ez a jó hír maga a második legjobb dolog. Persze Robert nem találja ki, és persze ez a jó hír nem más, mint hogy Abbie terhes, vagyis babája lesz neki, és a gyerek apjának.

Abbie egy harmincas csajt alakít, aki nem igazán intézi jól a pasi-ügyeit, tulajdonképpen már a film elején kiderül, hogy minden kapcsolata addig tart, amíg ott nem hagyják. Robert az ő legjobb barátja, és az a vicces, hogy nem is a második, hanem a legeslegjobb barát ő. Ugyanakkor homoszexuális. Nem újdonság, mondhatnánk, az Álljon meg a Nászmenet-ben pontosan ugyanezt a szerepet játszotta Julia Roberts legjobb barátjaként, és úgy látszik, rajtaragadt. A 41 éves színész, aki korábban modell volt, (és tavaly az MTV-hez hasonlóan Viacom tulajdont képező VH1 megválasztotta a legdivatosabb sztárnak) igaziból is homoszexuális, és mellesleg az ő tanácsára készítette el Madonna az American Pie c. szám eme új verzióját, amit az utóbbi hónapokban elegendően sokszor láthattunk, hallhattunk mint a film soundtrack-jét.

A homoszexuális rétegek tetszése egészen komoly tényező tud lenni a szórakoztató iparban, lásd, pl. Kylie Minogue-ot valami miatt kipécézte ez a réteg, és ennek megfelelően jó komoly lemezeladási eredményeket ért el, Whitney Huston sem véletlenül csinált egy számot nem régiben George Michael-lel, mint ahogyan Madonna Justify My Love c. száma, illetve az egész Erotica c. albuma, melyről a "Bad Girl" klipjében Udo Kier szerepel, szintén nem keveset köszön a világ homoszexuálisai tetszésének.

Adva van tehát egy sztori, amiben központi szerepet játszik egy homoszexuális férfi apasága, akit a legmegfelelőbb férfiszínész alakít, valamint adva van Madonna, (egyszerűen érezhető, hogy a film ötlete eleve így vetődött fel, hogy Madonnára van írva, és nem úgy, hogy meg volt már a sztori, és rájöttek, hogy Madonnának kellene eljátszani, ami a film legnagyobb hiányosságát jelenti), így elviekben szinte minden adott egy kasszasikerhez, de az öröm elmaradt, és a viszonylag alacsony költségvetésű (25 m) film nem is biztos, hogy null szaldósra ki tudja hozni a mérlegét.
Ezzel együtt egy olyan filmről van szó, ami "nem is annyira rossz". Teljesen fura a helyzet, megnézed, és az adott pillanatban, amikor vége van, úgy érzed, fel vagy dobva, a lányok a papírzsebkendőiket csavargathatják, (mérsékelten), de ahogy telik, múlik az idő, egyre kevésbé tűnik úgy, hogy egy figyelemreméltó filmet láttál. Ez talán annak köszönhető, hogy Madonna szerepel benne, és annak, hogy homoszexualitást ábrázol. Ami madonnát illeti, tudjuk, milyen az, hogy még a Micsoda Csapat c. tök gyenge bézbollos filmet is végignéztük, mert Ő szerepelt benne, és noha nem vagyunk Madonna imádók, mégis direkt élvezetes élmény a vásznon mozogni, sőt színészkedni látni a nagyszerű művészt.
Ez eltereli, illetve ébren tartja nézői figyelmünket, csakúgy, mint a homoszexualitás. A homoszexualitással az az ábra, hogy a filmek általában hetero környezetben játszódnak, így egy bármilyen szerelmi történetet unatkozva ülünk végig esetleg, mivel "már sok ilyet láttunk".

A homoszexualitás viszont bekavar a megszokott menetbe, és úgy nézzük a történetet, hogy külön kíváncsiság van bennünk, mivel feltételezzük, hogy itt és most esetleg más törvények alapján alakul a történet. Például eleve izgalmas kérdés egy homoszexualitást tartalmazó filmmel kapcsolatban, hogy vajon "AIDS-es lesz-e a vége", (nem), hiszen az ilyen filmekben ez gyakori elem. Na mindegy, lényeg, hogy amikor vége a filmnek, ezek a plusz kíváncsiság adagok eltűnnek a képből, és marad, ami marad.

Egy nagyon egyszerű film, nagyon egyszerű történet, majdnem, mint egy főiskolás vizsgafilm, csak elég jók benne a részletek. A legjobb dolog a filmben ismét Madonna, rögtön második helyen azonban az szerepel, hogy miután Madonna közölte a jóhírt, nem terhesen mászkálja végig a filmet, hanem rendesen meg is születik a kissrác, és olyan 6-8 éves formájában szerepli végig a filmet, és nem is rosszul. Ez azért jó dolog, mert a sima klisék helyett, hogy most akkor összeházasodunk, vagy nem, rendesen azt láthatjuk, ahogyan később, évek múlva egy ilyen kapcsolat valójában működik, szóval a hétköznapok. Ez valami miatt tényleg egy jó dolog, szinte azt vennénk a legszívesebben, ha a legtöbb film végén, a feliratok alatt végignézhetnénk egy képzeletbeli fotóalbumot, ami a frissen összejött párocska későbbi életét mutatja be nekünk, tehát a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" periódust.

Meglepő, izgalmas fordulatokkal nem szolgál a film, gyakorlatilag az van, hogy mindenki iszonyatosan jó fej, így például Madonna, aki a film elején még direkt vesztes csaj, olyan simán rábukkan egy végtelenül jó és gazdag csávóra, hogy öröm nézni. Ez azt adja eredményül, hogy az egész film csak egy egyszerű gondolatkísérletnek a végigjárása, miszerint mi lenne, ha egy nő szül egy homoszexuális férfitól egy gyereket, majd az idők során egyszercsak bepasizik, szóval mi lesz ekkor? Kié lesz a gyerek, és hogy oldódnak meg a komoly feszültségek. Ez azért nem sok minden, mégis, miközben nézi az ember a filmet, "nem is olyan rossz", sőt, még talán érdekes is. Jó, amikor Madonna szülést ad elő, azt ordítja: Adjátok be az összes nyugtatót, meg mindent, ami kéznél van!", (Gimme all the drogs you have), óhatatlanul arra gondolunk, hogy az életben Madonna nyilván így szülhetett, (mert melyik rendező hagyna ki egy ilyen lehetőséget), és a bennünk szunnyadó paparazzi kicsit felélénkül, hogy "de jó, láthatjuk Madonnát szülni!". Meg az is jó, ahogy odafekszik a kisfiú mellé, és láthatjuk, milyen jó anyuka lehet az életben is. Meg az is jó, hogy itt szerepel az a csávó, (Michael Vartan), aki Natalie Imbruglia partnere volt a Torn c. klipben, és a Jó Barátokban is felbukkant már egy ízben. Meg az is jó, amikor Madonna bejelenti, hogy megtartja a gyerekét, "I've made up my mind, I'm keeping the child", majdnem mint amit a Papa Don't Preach-ben mond. Ami viszont az American Pie c. számot illeti, sajna, látszik, hogy mintha csak direkt besuvasztották volna a filmbe.

Ha rosszmájúak lennénk, azt mondanánk, hogy az a verzió, amit akkor hallottunk, 99-ben, amikor elkezdték a film gyártását, hogy Madonna megkéri a legjobb barátját, aki homoszexuális, hogy "csináljon" neki egy gyereket, kicsit jobban hangzott, mint ez a jófej történet, amiben jóformán Madonna jógaleckéi jelentik az egyik legjobb jelenetet.

-Bob-