Interj� Mine Vargi producer �s �mer Vargi rendez�-producerrel, a "Minden Szuper Lesz" c. t�r�k film alkot�ival.

�mer Vargi 47 �ves, isztambuli sz�let�s� filmrendez�, aki egyetemi tanulm�nyait az ankarai K�zel-Keleti M�szaki Egyetem fizika szak�n v�gezte. A "Minden Szuper Lesz" c. filmben rendez�k�nt, producerk�nt �s v�g�k�nt dolgozott, feles�g�vel, Mine Vargival k�z�sen. Mine Vargi az Ankarai Egyetem politol�gia �s m�dia szak�n v�gzett, majd divatmodellk�nt dolgozott 1968-1978-ig. 1976-77-t�l kezdve mindketten a rekl�mszakm�ban dolgoztak, 1979-ben l�trehoztak egy saj�t produkci�s c�get, a Filma-Cass-t, ami els�sorban rekl�mfilmeket gy�rt. 1982-t�l mindketten t�rstulajdonosai a Filma-Cassnak, 1996-ban az Eskiya (A bandita) c. filmet k�sz�tett�k k�z�sen, ami nagy k�z�ns�gsikert �rt el T�r�korsz�gban �s szerte Eur�p�ban. A filmes h�zasp�rral a Puskin mozi b�f�j�ben besz�lgett�nk.

Cspv: Vargi �r, �n eredetileg fizikusnak k�sz�lt, hogy ker�lt v�g�lis a filmszakm�ba?

�. V: �gy kezd�d�tt, hogy 11 �vesen fot�ztam a bar�taimmal. De komolyan 1974-ben gondoltam r�, hogy a filmmel foglalkozzak, amikor T�r�korsz�g egyik h�res rendez�j�vel, Serif G�renren dolgoztam - asszisztensk�nt -, 3 �vig, az Endise (A gyan�s�tott) c. filmben.

1977-ben elkezdtem rekl�mfilmeket csin�lni, �n voltam a legfiatalabb rekl�mfilm-rendez�

akkoriban T�r�korsz�gban, �s mellesleg �n k�sz�tettem a legt�bb TV-rekl�mot is, t�bb, mint
1000-et. A "Minden Szuper Lesz" az els� film, amit rendeztem, viszont t�bb filmben
dolgoztam producerk�nt, c�g�nk, a Filma-Cass kereteiben, ami m�ra az egyik legnagyobb
produkci�s c�g lett, 45 alkalmazottal.
Cspv: Mondana valamit az Eskiya c. film�kr�l?
�. V: Az Eskiy�nak Mine volt a f�producere, �n a producere. Ez a film lett a valaha
legn�pszer�bb film T�r�korsz�gban, 2 milli� 700 ezren l�tt�k csak n�lunk, �s m�g 400 ezren
a vil�g t�bb pontj�n, Hollandi�ban, N�metorsz�gban, Sv�jcban, Kanad�ban �s m�g sok
helyen.
Cspv: Melyik koroszt�lyt c�lozz�k meg legink�bb a filmjei?
�. V: Azt hiszem, n�lunk, ugyan�gy, mint Eur�pa m�s orsz�gaiban, nincsenek koroszt�lybeli
megk�t�tts�gek, azt szeretn�nk, ha mindenkit �rdekeln�nek a filmjeink. Ha egy speci�lis
filmet csin�lsz, mondjuk egy politikai, vagy egy futballr�l sz�l� filmet, vagy egy csak a
fiataloknak sz�l�t, akkor a potenci�lis k�z�ns�gnek csak egy r�sz�t nyered meg magadnak,
ez�rt pr�b�lunk meg mi b�rki sz�m�ra �rdekes filmeket csin�lni.
Cspv: �gy �rezz�k, hogy az �rzelmeknek nagy jelent�s�g�k van a filmjeiben, legal�bbis a
"Minden szuper lesz" nyom�n �gy �rezz�k. Igazunk van?

�.V. : Mivel egy nagyv�rosban n�ttem fel (Isztambulban), ismerem a nagyv�rosok �let�t, �s err�l egy nagyon egyszer� �s val�s�gos filmet akartam k�sz�teni. A filmbeli karakterek, m�g a mell�kszerepl�k is val�diak, a nagy maffi�z�k, a drogd�lerek val�s�gos szem�lyek, akik persze rosszak, de mi a dolgok problematikus oldal�t is be akartuk mutatni, hiszen ezeknek a maffi�z�knak is meg kell �lni�k valamib�l. Mint ahogy a f�szerepl� testv�rek is borzaszt� emberek az �letben, de te, mint n�z� szereted �ket, tulajdonk�ppen egyik szerepl�t sem tudod rossz szemmel n�zni a filmben, hiszen az �let�k az, amir�l sz�l a film.

Cspv: Hogyan viszonyul �n, mint t�r�k rendez�, az amerikai filmekhez?

�. V: Nem viszonyulok sehogy sem hozz�juk. Az amerikai filmek nagyon sikeresek, mivel ezek uralj�k a vil�got. N�lunk - legink�bb az �rtelmis�gi k�r�kben - sokan t�madj�k az amerikai filmeket. �gy l�tj�k, hogy a legt�bb k�z�l�k csak "szem�t", nem foglalkoznak a m�v�szi megk�zel�t�ssel, olcs� �s rossz filmek. De �n nem �rtek vel�k egyet ebben. Igen, lehet, hogy olcs�k, �s nincs benn�k m�v�szi �rt�k, de a m�v�szet szerintem azt jelenti, hogy valami hatni tud az emberekre. Az amerikai rendez�k �s producerek nem abb�l a c�lb�l k�sz�tik a filmjeiket, hogy leig�zz�k vel�k Isztambult vagy Budapestet. Egyszer�en csak j� filmeket akarnak csin�lni, �s ezekb�l nagy bev�telekre akarnak szert tenni. �s ha ez az amerikai film j�, akkor a budapesti n�z� ink�bb azt fogja megn�zni, mint egy magyar filmet. Ezek a filmek tan�tanak is: ha egyszer New York-ban j�rsz, tudni fogod, hogy hogyan ints le egy taxit, ismerni fogod az utc�kat, az �p�leteket, �s tudni fogod, kikt�l kell f�lned egy s�t�t utc�n gyalogolva. Sz�val ezek a filmek az �letre tan�tanak, �s ez az, amit �n m�v�szetnek nevezek. Szerintem nek�nk, eur�pai filmeseknek tanulnunk kell az amerikai filmekt�l, �s ut�na meg kell csin�lnunk a saj�t filmjeinket. Nem olyanokat, amelyek hasonl�tanak az amerikai filmekre, hanem olyanokat, amelyekb�l a magyar, vagy a t�r�k �letet ismerhetik meg a n�z�k, �s ha sikeres filmeket akarunk k�sz�teni, eltanulhatjuk az amerikai filmk�sz�t�si technik�t. Szerintem csak akkor mer�l fel az a k�rd�s, hogy egy film j�-e, vagy rossz, miut�n m�r sokan megn�zt�k. Ha egy filmet senki nem n�z meg, kit �rdekel, hogy j� film volt-e, vagy sem? Hiszek benne, hogy els�sorban olyan filmet kell csin�lni, amit meg�rt a k�z�ns�g.

Ha egy filmre csak k�tezren v�ltanak jegyet, akkor szerintem az nem k�pvisel m�v�szi �rt�ket. Sz�val, �gy gondolom, m�g sok mindent tanulhatunk az amerikaiakt�l, �s a film 50%-ban �zlet �s 50%-ban m�v�szet. Ez az ar�ny v�ltozhat, de a k�t r�sz ugyanaz lesz.

Cspv: Mit gondol, van valami k�l�nbs�g a t�r�k, illetve a magyar n�z�k k�z�tt?

�. V: Szerintem a k�z�ns�g a vil�g minden pontj�n egyforma. Csak a t�rsadalmi h�tt�r az, ami k�l�nb�z�, az emberek �rz�sei nagyon hasonl�ak.

Cspv: A "Minden Szuper Lesz" t�r�k-magyar koprodukci�ban k�sz�lt. Milyen volt a magyar partnerekkel egy�tt dolgozni?

M. V: Nagyon j�l m�k�d�tt, el�sz�r R�zsa J�nossal ismerkedt�nk meg, aki a magyar producere volt a filmnek, k�s�bb vele j� bar�ts�gba is ker�lt�nk. R�zsa J�nos t�k�letesen szervezte a magyarorsz�gi munk�latokat �s a kommunk�ci�t az itteni partnereinkkel. K�s�bb Sipos Istv�nnal dolgoztunk egy�tt, aki a hangm�rn�k�nk volt, vele egy nagyon j�l felszerelt hangst�di�ban v�gezhett�k az ut�munk�latokat. �r�lt�nk a k�z�s munk�nak, �s meg kell, hogy mondjam, a magyar partnereink nagyon kem�nyen dolgoztak. 39 nap alatt forgattuk le a filmet, �s �tlagosan napi 15 �r�t dolgoztunk, �gyhogy senki sem tudta kialudni mag�t, �mer 8 kil�t fogyott ezid� alatt, �s a magyar bar�taink, mint Sipos Istv�n, sem tudtak pihenni rendesen, de remek�l b�rt�k ezt a megfesz�tett temp�t.

Cspv: Mit gondol az eur�pai filmgy�rt�s j�v�j�r�l, vagy kifejezetten a t�r�k filmk�sz�t�s j�v�j�r�l?

�. V: Neh�z k�rd�s. A filmk�sz�t�s kezd olyan nagy �zlett� v�lni, mint a futball. Szerintem a kett� nagyon hasonl�t egym�sra, mivel a film �s a futball az a k�t dolog, amihez mindenki �rt, vagy legal�bbis, amir�l mindenki �gy �rzi, hogy joga van �ll�st foglalni r�la. A filmk�sz�t�s neh�z dolog, mert komoly szervez�st ig�nyel, aminek p�ld�ul az USA-ban meg van a megfelel� h�ttere, �gyhogy nagyon neh�z ezzel az eur�pai filmeseknek versenyezni. De p�ld�ul nek�nk T�r�korsz�gban meg van az az el�ny�nk, hogy nagy a n�pess�g�nk, �s �gy sok ember megn�zheti a filmjeinket.

Cspv: H�ny embert jelent ez pontosan?

�. V: 60 milli� embert. Teh�t �gy gondolom, nek�nk, t�r�k filmeseknek k�nnyebb j� filmeket, sokat j�vedelmez� filmeket k�sz�ten�nk, mint �n�knek p�ld�ul, m�r csak a n�pess�g m�rete miatt is. Az USA-ban egy filmnek t�bb, mint 3000 k�pi�ja k�sz�l el, amelyek a vil�g t�bb pontj�ra elk�ldhet�ek, de m�r eleve megvan az a kezdeti el�nye az ottani filmgy�rt�snak, hogy nagyobb n�pess�ggel, vagyis k�z�ns�ggel sz�molhatnak. Mi alapvet�en a saj�t lakoss�gunknak k�sz�tj�k a filmjeinket, de m�r �gy is el�ny�sebb helyzetben vagyunk a kisebb orsz�gok filmesein�l.

Cspv: Besz�ln�nek n�h�ny sz�t k�z�s produkci�s c�g�kr�l, a Filma-Cassr�l?

�.V, M.V.: Egy meglehet�sen nagy c�g a mi�nk, az egyik legr�gebben m�k�d� produkci�s c�g T�r�korsz�gban, 45 alkalmazottunk van, �s �tlagosan 50-70 rekl�mfilmet k�sz�t�nk �vente. Van egy nagy kamera-parkunk, 9 kamer�val, vannak ut�munk�latokhoz sz�ks�ges felszerel�seink, digit�lis st�di�nk, ezeket b�rbe is adjuk rendszeresen. J�, hogy van a Film-Cass, mert lehet�s�get ad a "t�l�l�shez".

Cspv: K�sz�nj�k sz�pen az interj�t, �s rem�lj�k, hamarosan megint tal�lkozhatunk egyik filmj�k magyarorsz�gi bemutat�ja kapcs�n.