 |
|
B�lcsek K�v�re
Nutty Professor 2 - A Klamp Csal�d 2000
Az Eddie Murphy
rajong�k
most egy nagyadag Eddie Murphy-t kaphatnak cser�be a jegy �r��rt. Nemcsak
Klamp Professzor nagyadag, hanem a filmben szerepl� �sszes Murphy sz�ma
is, nem kevesebb, mint 8 szerepet alak�tott egymaga, ami nyilv�n valamif�le
rekord akar lenni, plusz k�lts�gk�m�l� elj�r�s.
Az, hogy egy
ember t�bb szerepet j�tszik egy filmben csak akkor v�lik �rdekess�, ha
t�bb k�l�nb�z� szerep megform�l�s�r�l van sz�, de persze ekkor sem a "darabsz�m"
a d�nt�, mert a sz�n�szet nem ennyire egyszer� mutatv�nyosdi. Az Ap�d
Any�d Idej�jj�n (The Parent Trap) feldolgoz�sban Lindsay Lohan k�t kisl�nyt
alak�tott egyszerre, egy eg�sz ikerp�rost. Ebben volt is po�n, mert siker�lt
elhitetni a n�z�kkel, hogy nagyon-nagyon hasonl�tanak egym�sra, mik�zben
ugyanaz a l�ny volt mindkett�, ami azt jelenti, hogy ugyanazzal az arccal
is k�t k�l�nb�z� szem�lyt tudott l�trehozni a kis sz�n�szn�. Am�gy, p�ld�ul
Eddie Murphy eset�ben, a t�bb szerep egy filmen bel�l nem teher, mind�ssze
arr�l van sz�, hogy id�ig�nyesebb a forgat�s, hiszen egy-egy jelenetet,
amiben sok darab Murphy szerepel, t�bbsz�r kell felvenni. Ebben a filmben
a t�bb szerep sokkal ink�bb arra j�, hogy id�s nagymam�k karakterei iszonyat
undor�t�an tudjanak viselkedni, amire egy id�s sz�n�szn� nem val�sz�n�,
hogy hajland� lenne, s�t, m�rget vehet�nk. �gy a Murphy b�bsz�nh�z egyszer�en
kihagyhatja a k�nos szerepekre v�lasztott sz�n�szekkel val� bajl�d�st,
plusz, Murphy nyilv�n sokkal t�bb p�nzt kap a v�g�n.
Term�szetesen
nem ez a f� baj a B�lcsek K�v�r�vel, �s nem is az, hogy nem n�zhet�, hiszen
nulla darab j� tulajdons�ga mellett m�g n�zhet� is, csak az a k�rd�s,
hogy �sszesen h�ny darab eg�szs�ges agysejtje marad az embernek a film
v�g�re.
A probl�ma a filmmel ott kezd�dik, ahol megvizsg�ljuk,
hogy mit tesz le nek�nk az asztalra. �gy �rtj�k, mi a sztori. Egy m�sodperc
alatt �t lehet l�tni, hogy egy "klasszikus" d�gunalom Disney t�rt�netr�l
van sz�, amit egyszer�en undor�t�s�gokkal (fen�k �s wc "humorral") sz�neztek
ki. Van egy professzor, aki szerelmes a koll�g�j�ba. A Koll�ga is szereti
�t. �ssze kellene m�r h�zasodniuk. J� egy kis bonyodalom: a professzorban
van egy hib�s g�n, amit�l kisz�m�thatatlan (vagy nagyon is kisz�m�that�)
lesz a viselked�se- egyszer�en �tmegy atom-bunk�ba. Erre azt tal�lja ki,
hogy kioper�lja mag�b�l a nemk�v�natos g�nt. De ez bonyodalmakkal j�r,
�s a v�g�re j� lenne visszacsin�lni, ha van r� m�d.
L�that�an nem
er�ltette meg mag�t
senki egy ilyen t�rt�net kidolgoz�s�n, s�t, val�j�ban pont az ilyen t�rt�netek
miatt szokt�k Eur�p�ban ut�lni "Hollywood-ot", mondv�n, hogy b�rmelyik
francia film, az is, aminek a v�g�n mindenki elpusztul, kev�sb� unalmas,
mint egy ilyen t�rt�net. H�t igen, ez van, de m�gis ebben van a p�nz.
Az emberek, akik nem is sejtik magukr�l, hogy Murphy rajong�k, iszonyatos
nagy t�megekben v�ltanak jegyet egy ilyen show-ra, amiben a hagyom�nyos
d�gunalom jelenetek zaftosan undor�t� form�ban vannak el�adva.
|
|

A sz�, hogy undor�t�,
eredetileg az jelenti, hogy tasz�t�, de napjainkban legink�bb vonz� hat�st
fejtenek ki az undor�t� dolgok. L�sd R�m Rendes Csal�d, Howard Stern,
F�bri Show-der. Lehet, hogy az emberek az�rt n�zik ezeket, mert szeretnek
"a h�tuk m�g� n�zni", l�tni azt, amit a t�bbi ember n�z, nehogy meglepet�s
�rje �ket. Lehet, hogy az undor�t� dolgok hipnotiz�lj�k �s leb�n�tj�k
az �rtatlan n�z�t, mint a k�gy�k l�tv�nya a k�s�rleti patk�nyokat. De
az is lehet, hogy egy a t�rt�nelem kezdete �ta zajl� prolet�r-forradalomnak,
a demokratiz�l�d�snak a gy�m�lcs�vel van dolgunk. Led�lnek a r�gi tisztelni
val� dolgok, �s az emberek nagy t�megben �r�lnek, hogy "anyuci vagy apuci"
nincs otthon, �s kedv�kre tehetik, amit addig nem tehettek. Napjainkban
a hangulat �s a viselked�s l�nyege az, hogy mindenki megdolgozott a p�nz��rt,
�s cser�be jog�ban �ll �gy sz�rakozni, ahogy akar. Lehet, hogy ha 15 �ve
valaki hallotta volna, hogy Woody Allen azt mondja a t�v�ben, hogy szereti
Tarkovszk�jt, ennek hat�s�ra elment volna egy t�k�ba vagy moziba, hogy
megn�zzen egy tarkovszk�jt. Vagyis valaki tisztelte volna Woody Allen-t,
�s tisztelte volna azt is, amit Woody Allen tisztelt. Ma m�r mindenki
a saj�t szerencs�j�nek a kov�csa. Woody Allen �gy keres p�nzt, m�s pedig
m�sk�pp, �s amikor be�l valaki egy moziba, �gy fizet, mint a k�z�rtben,
30 deka sajt�rt, �s senkit nem �rdekel Woody Allen, mint h�tt�r, hogy
a p�ld�n�l maradjunk.
Mindez v�geredm�nyk�nt azt adja ki, hogy
mik�zben b�rki egyet�rt abban, hogy nem nagy dob�s, vagy unalmas, vagy
er�ltetett, vagy gagyi, vagy b�na egy-egy ilyen jelleg� film, mint most
a B�lcsek K�v�re, ugyanezek az emberek sz�p sz�mmal v�ltanak jegyet "ezekre".
Vajon mi�rt van ez?
Egyszer�en az�rt,
mert az emberek z�me nem tudja, hogy mi a j� neki, vagy esetleg tudja,
de a filmek vagy a filmek hat�s-mechanizmusa ter�n t�j�kozatlan. Na mindegy,
�gy is egyre t�bb ilyen gagyi film lesz, hiszen a most t�j�kozatlan sz�l�k
h�rom aut�val �s n�gy gyerekkel be�lnek egy csal�di mozi d�lut�nra, �s
a gyerekek akik most olyanokon nevetnek, hogy egy d�k�nt ban�lisan meger�szakolt
egy �ri�s h�rcs�g, meg, hogy a nagymaminak a mellei a f�lig lel�gnak,
biztosan elviszik majd az � gyerekeiket (3-4 �v m�lva) az akkori B�lcsek
K�v�r�re.
A korhat�rok Magyarorsz�gon el�gg� nem j�tszanak szerepet. A mozim�sorokban
csak egy-k�t, vagy h�rom csillag jelzi, hogy a film 14, 16 vagy 18 �ven
fel�lieknek sz�l, persze ez nem der�l ki, csak annyit l�tni, hogy a film
h�ny csillagos. R�ad�sul a sz�l�k �s a t�v�csatorn�knak betelefon�lgat�
er�nycs�sz�k folyton csak az er�szakra koncentr�lnak, �gy a v�gj�t�kok
sim�n surrannak kereszt�l a sz�r�sen, �s kedv�kre fejthetik ki hat�sukat
a v�dtelen gener�ci�kra.
A
B�lcsek K�v�re ugyanakkor egy �rtatlan film, nem akar semmi rosszat, csak
bev�telt. Megn�zed, �s el is felejtheted. Ahogy megkapta, amit akart,
le is sz�ll r�lad, �s mehetsz isten h�r�vel. Csak legal�bb ilyenkor gondolj
bele egy pillanatra, hogy te mit kapt�l .. �s akkor legal�bb pap�ron lesz
es�lyed a t�l�l�sre.
-in-
|