Bölcsek Kövére
Nutty Professor 2 - A Klamp Család 2000

Az Eddie Murphy rajongók most egy nagyadag Eddie Murphy-t kaphatnak cserébe a jegy áráért. Nemcsak Klamp Professzor nagyadag, hanem a filmben szereplő összes Murphy száma is, nem kevesebb, mint 8 szerepet alakított egymaga, ami nyilván valamiféle rekord akar lenni, plusz költségkímélő eljárás.

Az, hogy egy ember több szerepet játszik egy filmben csak akkor válik érdekessé, ha több különböző szerep megformálásáról van szó, de persze ekkor sem a "darabszám" a döntő, mert a színészet nem ennyire egyszerű mutatványosdi. Az Apád Anyád Idejöjjön (The Parent Trap) feldolgozásban Lindsay Lohan két kislányt alakított egyszerre, egy egész ikerpárost. Ebben volt is poén, mert sikerült elhitetni a nézőkkel, hogy nagyon-nagyon hasonlítanak egymásra, miközben ugyanaz a lány volt mindkettő, ami azt jelenti, hogy ugyanazzal az arccal is két különböző személyt tudott létrehozni a kis színésznő. Amúgy, például Eddie Murphy esetében, a több szerep egy filmen belül nem teher, mindössze arról van szó, hogy időigényesebb a forgatás, hiszen egy-egy jelenetet, amiben sok darab Murphy szerepel, többször kell felvenni. Ebben a filmben a több szerep sokkal inkább arra jó, hogy idős nagymamák karakterei iszonyat undorítóan tudjanak viselkedni, amire egy idős színésznő nem valószínű, hogy hajlandó lenne, sőt, mérget vehetünk. Így a Murphy bábszínház egyszerűen kihagyhatja a kínos szerepekre választott színészekkel való bajlódást, plusz, Murphy nyilván sokkal több pénzt kap a végén.

Természetesen nem ez a fő baj a Bölcsek Kövérével, és nem is az, hogy nem nézhető, hiszen nulla darab jó tulajdonsága mellett még nézhető is, csak az a kérdés, hogy összesen hány darab egészséges agysejtje marad az embernek a film végére.
A probléma a filmmel ott kezdődik, ahol megvizsgáljuk, hogy mit tesz le nekünk az asztalra. Úgy értjük, mi a sztori. Egy másodperc alatt át lehet látni, hogy egy "klasszikus" dögunalom Disney történetről van szó, amit egyszerűen undorítóságokkal (fenék és wc "humorral") színeztek ki. Van egy professzor, aki szerelmes a kollégájába. A Kolléga is szereti őt. Össze kellene már házasodniuk. Jö egy kis bonyodalom: a professzorban van egy hibás gén, amitől kiszámíthatatlan (vagy nagyon is kiszámítható) lesz a viselkedése- egyszerűen átmegy atom-bunkóba. Erre azt találja ki, hogy kioperálja magából a nemkívánatos gént. De ez bonyodalmakkal jár, és a végére jó lenne visszacsinálni, ha van rá mód.

Láthatóan nem erőltette meg magát senki egy ilyen történet kidolgozásán, sőt, valójában pont az ilyen történetek miatt szokták Európában utálni "Hollywood-ot", mondván, hogy bármelyik francia film, az is, aminek a végén mindenki elpusztul, kevésbé unalmas, mint egy ilyen történet. Hát igen, ez van, de mégis ebben van a pénz. Az emberek, akik nem is sejtik magukról, hogy Murphy rajongók, iszonyatos nagy tömegekben váltanak jegyet egy ilyen show-ra, amiben a hagyományos dögunalom jelenetek zaftosan undorító formában vannak előadva.

A szó, hogy undorító, eredetileg az jelenti, hogy taszító, de napjainkban leginkább vonzó hatást fejtenek ki az undorító dolgok. Lásd Rém Rendes Család, Howard Stern, Fábri Show-der. Lehet, hogy az emberek azért nézik ezeket, mert szeretnek "a hátuk mögé nézni", látni azt, amit a többi ember néz, nehogy meglepetés érje őket. Lehet, hogy az undorító dolgok hipnotizálják és lebénítják az ártatlan nézőt, mint a kígyók látványa a kísérleti patkányokat. De az is lehet, hogy egy a történelem kezdete óta zajló proletár-forradalomnak, a demokratizálódásnak a gyümölcsével van dolgunk. Ledőlnek a régi tisztelni való dolgok, és az emberek nagy tömegben örülnek, hogy "anyuci vagy apuci" nincs otthon, és kedvükre tehetik, amit addig nem tehettek. Napjainkban a hangulat és a viselkedés lényege az, hogy mindenki megdolgozott a pénzéért, és cserébe jogában áll úgy szórakozni, ahogy akar. Lehet, hogy ha 15 éve valaki hallotta volna, hogy Woody Allen azt mondja a tévében, hogy szereti Tarkovszkíjt, ennek hatására elment volna egy tékába vagy moziba, hogy megnézzen egy tarkovszkíjt. Vagyis valaki tisztelte volna Woody Allen-t, és tisztelte volna azt is, amit Woody Allen tisztelt. Ma már mindenki a saját szerencséjének a kovácsa. Woody Allen úgy keres pénzt, más pedig másképp, és amikor beül valaki egy moziba, úgy fizet, mint a közértben, 30 deka sajtért, és senkit nem érdekel Woody Allen, mint háttér, hogy a példánál maradjunk.
Mindez végeredményként azt adja ki, hogy miközben bárki egyetért abban, hogy nem nagy dobás, vagy unalmas, vagy erőltetett, vagy gagyi, vagy béna egy-egy ilyen jellegű film, mint most a Bölcsek Kövére, ugyanezek az emberek szép számmal váltanak jegyet "ezekre". Vajon miért van ez?

Egyszerűen azért, mert az emberek zöme nem tudja, hogy mi a jó neki, vagy esetleg tudja, de a filmek vagy a filmek hatás-mechanizmusa terén tájékozatlan. Na mindegy, úgy is egyre több ilyen gagyi film lesz, hiszen a most tájékozatlan szülők három autóval és négy gyerekkel beülnek egy családi mozi délutánra, és a gyerekek akik most olyanokon nevetnek, hogy egy dékánt banálisan megerőszakolt egy óriás hörcsög, meg, hogy a nagymaminak a mellei a fölig lelógnak, biztosan elviszik majd az ő gyerekeiket (3-4 év múlva) az akkori Bölcsek Kövérére.

A korhatárok Magyarországon eléggé nem játszanak szerepet. A moziműsorokban csak egy-két, vagy három csillag jelzi, hogy a film 14, 16 vagy 18 éven felülieknek szól, persze ez nem derül ki, csak annyit látni, hogy a film hány csillagos. Ráadásul a szülők és a tévécsatornáknak betelefonálgató erénycsőszök folyton csak az erőszakra koncentrálnak, így a vígjátékok simán surrannak keresztül a szűrésen, és kedvükre fejthetik ki hatásukat a védtelen generációkra.

A Bölcsek Kövére ugyanakkor egy ártatlan film, nem akar semmi rosszat, csak bevételt. Megnézed, és el is felejtheted. Ahogy megkapta, amit akart, le is száll rólad, és mehetsz isten hírével. Csak legalább ilyenkor gondolj bele egy pillanatra, hogy te mit kaptál .. és akkor legalább papíron lesz esélyed a túlélésre.

-in-